Meddig húzza még a teniszlegenda csúcsa?

A vasárnapi finálét remekül kezdő, a második játszmában szettlabdát rontó, 2:1-es hátrányból felálló, de végül mégis alulmaradó szerb klasszis 23-as termése mondjuk így is rekordnak számít a férfiak mezőnyében, idei két sikerével (Australian Open, Roland Garros) megelőzte az eddigi csúcstartó Rafael Nadalt (22), a visszavonult Roger Federer pedig 20-nál rekedt meg. 

Először a svájci klasszisnak sikerült elérnie a férfiak közül a 20-as határt, a 2018-as Australian Open megnyerése után viszont már csak egy finálét játszott: a 2019-es wimbledoni döntőben meccslabdákról kapott ki Djokovicstól.

Nadal 2020-ban épp kedvenc terepén, Párizsban szerezte meg a 20. GS-trófeáját, és 2022-ben aratott két sikerét követően – Melbourne és Párizs – épp itt érhette volna el a 23-at is, de idén sérülés miatt nem tudott indulni. Így Djokovicsé lett az első 23-as, aki a 2021-es wimbledoni tornán kaparintotta meg a 20-at.

És rögvest ugyanezen a tornán volt az esély a 24-re is: négyszeres angliai címvédőként, a centerpályán tíz éve veretlenül vívhatott újabb finálét!

A 81. születésnapját épp Djokovics wimbledoni döntőjének napján, július 16-án ünneplő ausztrál kiválóság hazájában 11-szer ért fel a csúcsra, a Roland Garroson és a US Openen ötször, Wimbledonban pedig háromszor. Így jutott el a máig rekordot jelentő 24 egyéni sikerig – merthogy volt mellette még amúgy 19 női párosban és 21 vegyes párosban is, csakúgy nem mellékesen.

A hölgyek mezőnyében először Steffi Graf került hozzá „vészesen” közel, az 1995-ös és 1996-os hibátlan éve (21–0 mindkétszer a kihagyott Australian Openeken kívül) után már 21 sikernél járt a női ranglista történetének csúcstartója.

A sérülések miatt azonban megtört a lendülete, és egészen az 1999-es Roland Garrosig kellett várnia az újabb sikerre: Martina Hingis ellen szetthátrányból aratta 22. GS-torna-győzelmét, és bár rögvest Wimbledonban is döntőzött, itt két szettben kikapott Lindsay Davenporttól. Az év végén pedig, alig 30 évesen a visszavonulás mellett döntött.

Az 1999-es US Opent ugyanis már egy bizonyos Serena Williams nyerte meg – két héttel a 18. születésnapja előtt. Két évvel később még kikapott nővérétől a fináléban, de 2002-ben a Roland Garroson, Wimbledonban és a US Openen, 2003-ban pedig az Australian Openen és Wimbledonban már felülmúlta Venust.

A két év alatt összeszedett öt GS-torna-győzelem után a 2008-as amerikai viadalig „csak” kettő ausztráliai elsőség gyarapította a listát. Volt a háttérben családi gyász és sérülés is, de aztán jött az újabb sikerkorszak: a 2015-ös év első három nagy tornájának megnyerésével pedig 21-nél járt az amerikai klasszis. Aki ezt követően otthon nem tudta teljessé tenni a Grand Slamet, sőt, már egyszer sem tudott hazai pályán végső sikert aratni.

A 2016-os Australian Open és Roland Garros elveszítése után Wimbledonban beérte Grafot, a 2017-es Australian Opent pedig várandósan húzta be – ő lett az Open-érában az első játékos, aki eljutott 23-ig (Court a vízválasztó vonal előtt 13-szor, utána 11-szer győzött). Visszatérését a szülés után tüdőembólia is hátráltatta, ennek ellenére a 2018-as Roland Garroson már újra a legjobbak között versenyzett, az év során pedig Wimbledonban és a US Openen is a fináléig jutott. Ahogyan egy évvel később szintén.

A US Open nem Djokovics kedvenc terepe, három győztes mellett hat vesztes fináléja is van itt, tavaly pedig a koronavírus-járvány protokollja miatt el sem indulhatott.

Amennyiben itt idén sem lesz meg az újabb sikere, akkor azért Ausztráliában nehezen fogadna az ember a mind a 10 melbourne-i fináléját megnyerő szerb klasszis ellen. 

Az is igaz persze, hogy tíz év wimbledoni centerpályás remeklés után most sem sokan tettek volna ellene…

(Borítókép: Novak Djokovics 2023. július 16-án. Fotó: Frey / TPN / Getty Images)