Százdollárosra is adtam autogramot

2011.05.09. 18:40
Magyarországon már uszodát neveztek el a vízilabda-válogatottal három olimpiai bajnoki címet szerző Kemény Dénesről, páratlan sikersorozatát, életművét az Egyesült Államokban is díjazták: bekerült a Hírességek Csarnokába.

„Számítottam rá már az athéni olimpia után, hogy egyszer majd talán én is bekerülhetek a számos világnagyság mellé. Alapkritérium azonban az edzőknél a 25 éves munkásság. Aztán később kiderült, hogy nem csak a válogatott időszak számít, hanem bármilyen edzősködés is. 1986-ban kezdtem gyerekekkel, ezért kaphattam meg most ezt a kitüntetést, mert megvan a 25 éves múltam” – mondta Kemény.

A ceremónia utáni beszédében megköszönte édesapjának és csapatának, nélkülük nem ment volna. „Lehettek volna korszakalkotó gondolataim Szlovákiában, tele lehettem volna alázattal és ambícióval, a játékosaim nélkül nem lehettem volna sikeres”.

Ahogy elindult Budapestről Floridába, nem volt olyan város vagy reptér, ahol szurkolók ne állították volna meg egy autogramért, beszélgetésért. „Volt, aki a százdollárosát adta oda, mert nem volt nála egy cetli. A felénk irányuló szeretetet nem lehet nem érezni. Ezért is gondoltam arra, hogy akik velünk énekelték a győztes döntők után a Himnuszt, akik körmeiket rágták a tévé előtt, és mellettünk voltak az elmúlt 14 hullámvölgyeiben is, felveszem velük a kapcsolatot. Nem ígérem, hogy a kérdésekre nagy dolgozatokat írok, de válaszolok." (a cím: kemeny.denes@vodafone.hu)

Az idei a kiegyensúlyozottság éve lehet, mert a tavalyi még a szerbek legyőzése mellett is törékeny volt, elsősorban a kulcsjátékosok túlterheltsége miatt.

„Kásás jelenléte rengeteget számít, de nem akarom csak rá sarkítani. Nézem a Reccóban, hogyan játszik, kevés gólt dob, de neki nem is a sok góllal megnyert meccseken kell, hanem azokon, amit 7-6-ra hozunk. Vagy épp dob hármat, míg az ellenfél kettőt, mint a '97-es sevillai döntőben. Ezeken a szoros meccseken pedig jó lesz. A kiegyensúlyozottsággal azonban csak a harmadik vagy a negyedik hely érhető el, kell még valami bolondéria vagy valami őrültség is, hogy előbbre jussunk. Mert mis más lehetne a célunk, mint a döntő? Volt már több olyan világverseny, amelyikre nem esélyesként utaztunk, az idei vb is ilyen lesz, de mivel még egy edzőmeccset is meg akarunk nyerni, a győzelmi vágyunk elpusztíthatatlan. Olyanok vagyunk, mint a Hold, fogyatkozunk, újra erősödünk. Közeledik a holdtölte.”

Mit gondol a Rijekában játszó Varga Dániel és Dénes kijelentéseiről, akik - miután horvát csapatukkal kikaptak a Vasas ellen és nem juthattak be a római négyes döntőbe - szóvá tették, hogy nem hagyta őket nyerni a már rég kiesett magyar címvédő (akét testvér a Vasasban játszott légiósélete előtt). „Bízom benne, hogy a különböző médiumok segíteni fogják játékosaimat akkor is, ha a medencében vagy éppen azon kívül hibáznak. Nem akarom tovább ragozni, felmelegíteni ezt a témát, mert már nyugvópontra jutott.”