A videójáték-ipart is letarolná a mesterséges intelligencia

Elképesztő népszerűségnek örvend manapság a mesterséges intelligencia, melynek legnépszerűbb formája jelenleg az úgynevezett chatbotokban mutatkozik meg – de láthattunk már példát képalkotó MI-re is. Az élen jelenleg a Microsoft által nagyban támogatott Open AI nevezetű cég jár, akiknek Chat GPT nevezetű fejlesztése napok alatt letarolta az internetet, Mivel a Microsoft áll mögöttük, természetesen felmerül a kérdés, hogy a videójáték-ipart vajon letarolja-e a mesterséges intelligencia, a valóságban azonban nem az a kérdése, hogy igen, vagy nem, hanem az, hogy mikor.

Aki esetleg nem tudná, a Microsoft birtokolja a mai videójátékos platformok két legnagyobb fellegvárát, a Windowst és az Xboxot, így egyáltalán nem olyan távoli gondolat az, hogy a redmondi cég a videójátékok és az MI világát összeboronálná.

Olyannyira nem távoli, hogy a Microsoft a napokban már be is mutatott egy demót, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a világ egyik legnépszerűbb videójátékát, a Minecraftot úgy irányítsák, hogy megmondják a játéknak, hogy mit tegyen, ahelyett, hogy manuálisan – egérrel és billentyűzettel, vagy kontrollerrel – mozgatnák a karakterüket az építkezéshez és a bányászáshoz.

Mint az a Semafor cikkéből kiderül, a demót az egyik legmodernebb mesterséges intelligencia tette lehetővé, melynek nevét nem ismertették, csupán annyit tudni róla, hogy nem a Prometheus az, mely a Microsoft másik MI-je, az Open AI-jal közösen fejlesztett Bing AI mögött áll. Ez egyébként egészen jó hír, a redmondiak saját fejlesztésű keresőszolgáltatásába épített chatbotja ugyanis hagy maga után némi kivetnivalót: bizonyos kérdésekre abszurd, morbid és sértő válaszokat ad, de néha teljesen elszabadul a fantáziája is.

Azt persze fontos megjegyezni, hogy a mai mesterséges intelligenciáknak – konyhanyelven fogalmazva – csak a szája jár, egyik mai modell sem rendelkezik olyan képességekkel, amelyekkel a leírtakat megvalósíthatnák, de vissza a videójáték-iparhoz. A Microsoft konferenciáján bemutatott fejlesztés ugyanis játszi könnyedséggel a feje tetejére állíthatja a jelenleg több mint 300 milliárd dolláros ipart, még úgy is, hogy a fejlesztés széles körű bemutatása még a legpozitívabb becslések szerint is évekre van.

Ennek elsősorban az az oka, hogy a természetes nyelvi parancsok alkalmazása az olyan videójátékokban, mint például a Minecraft, különösen nagy kihívást jelent, hiszen a játék szinte végtelenül sok változót tartalmaz, így rengeteg lépés szükséges ahhoz, hogy a játékon belül egy ház például felépüljön. A Minecraftban először nyersanyagokat kell gyűjteni, majd ezeket az erőforrásokat szerszámokká, fegyverekké, építőanyagokká és egyebekké alakítani, ezek után pedig kezdetét veheti a feladat kreatívabb része, maga az építés.

Mit ér a játék, ha már játszani sem lehet vele?

Mint írtuk, a Microsoft demójának lényege, hogy a felhasználó úgy hozhat létre dolgokat a Minecraftban, hogy azt szövegesen körülírja, az MI pedig legjobb értelmezése alapján elkezd a játékkal játszani, majd végrehajtja a megadott feladatot. Ez egyébként már csak egy lépésre van attól, hogy ne írásos, hanem hangalapú parancsokkal irányítsuk a játékot, mely már egy teljesen új szintet képviselne. A Minecraft világának nyílt természete egyébként remek kísérleti terep a számítógépes automatizálások számára, mely nem kerüli el a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatók figyelmét sem, akik évek óta használják a játékot az újabb és újabb modellek képességeinek és korlátainak tesztelésére.

A fejlesztés hallatán azonban sokakban felmerülhet a kérdés, hogy egyáltalán van-e a gyakorlatban értelme annak, hogy ilyen és ehhez hasonló fejlesztéseket építenek be egy játékba? Mit ér ugyanis egy játék, ha jóformán játszani sem lehet vele – azt ugyanis, hogy megmondjuk a mesterséges intelligenciának, hogy mit hajtson végre helyettünk, nem feltétlenül neveznénk játszásnak. Igaz, maga a folyamat, ahogy végignézzük, ahogy egy robot helyettünk játszik, valóban szórakoztató lehet, de csak ideig.

Mindenesetre úgy néz ki, a Microsoft jelenleg ebben látja a jövőt, a későbbiekben pedig akár olyan játékokba is implementálhatják a technológiát, mint például a Flight Simulator.