További Jog cikkek
Az Európasi Bizottságnál is megtámadják az állami szoftverbeszerzési tendert a nyílt forráskódot támogató cégek. Ha sikerrel járnak, akár meg is semmisíthetik a kiírást, és újra kell kezdeni a beszerzést.
Amíg a Fővárosi Bíróság pihenteti a kormány 25 milliárd forintos szoftverbeszerzésének az ügyét, addig a nyílt szabványú termékeket támogató cégek újabb fronton próbálják megtámadni a kritizált állami tendert. Az Open SKM Agency Kft., az ULX Kft. és a Multiráció Kft. arra kéri Neelie Kroest, az Európai Bizottság versenyjogi biztosát, hogy vizsgálja ki a kormány kiírását, amely szerintük több ponton is sérti az uniós irányelveket.
A kormány megsértette a versenysemlegesség uniós irányelvét, valamint a magyar közbeszerzési törvényt, mégpedig azzal, hogy félreérthetetlen módon leszűkítette a pályázatra beadható termékek körét az Microsoft termékekre, mondta el lapunknak Kürti László, az OpenSKM ügyvezetője. A tender kiírásában ugyanis az áll, hogy a kormány a Microsoft Office irodai programcsomaggal "teljes mértékben azonos funkcionalitást biztosító termékeket" akar beszerezni, ami szigorúbb, mintha azt írták volna, hogy "azzal egyenértékű" szoftvereket várnak. Ez az indokolatlanul szigorú feltétel teljes mértékben kizárja, hogy a Microsoft Windowson is kifogástalanul működő OpenOffice irodai programcsomaggal, vagy annak egy hazánkban továbbfejlesztett változatával is indulni lehessen a tenderen.
A három cég abban bízik, hogy Neelie Kroes és csapata átfogó vizsgálatot indít, amely igazolhatja, hogy a 25 milliárdos közbeszerzés versenykorlátozó. Egy ilyen vizsgálat sok következménnyel járhat, és az még a legenyhébb eredmény, ha csupán felelősségre vonják azokat az intézményeket és személyeket, akik nem tartották be a törvényeket. Elképzelhető, hogy megsemmisítik az eredeti kiírást, és helyreállítják a szerződéskötést megelőző állapotot. Az EU-nál panaszkodó cégeknek hosszú távú céljaik is vannak: szeretnék, ha a magyar közigazgatási informatika, illetve az erre épülő elektronikus közigazgatási szolgáltatások nyílt szabványokra épülnének, mert azok esélyegyenlőséget biztosítanak a felhasználóknak.
Szociális probléma
A Firefox példája is azt bizonyítja, hogy a nyílt szabványú alkalmazások nemcsak egyenértékűek, esetenként hatékonyabbak, mint a magántulajdonban lévő programkódot használó szoftverek, érvelt a szabad szoftverek mellett Kürti László. Az OpenOffice és a többi nyílt szabványra épülő szoftver piaci elterjedése nagyban függ attól, hogy az állam támogatja, vagy kifejezetten gátolja a használatukat, véli a szakértő. Kürti László egy ellentmondásra is felhívta a figyelmet: az állam évekkel ezelőtt elhatározta, hogy gyártó- és platformsemleges elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat nyújt az állampolgároknak, jelenleg azonban több közigazgatási szolgáltatás kizárólag egy gyártó termékeivel vehető igénybe. Ezzel pedig az állam közvetett módon kényszeríti a vállalkozásokat és az állampolgárokat, hogy egyetlen cég, a Microsoft szoftvereit használják.
Kürti László szerint ezzel a magyar állampolgárok önrendelkezési joga sérül, és akinek nincs elegendő pénze a szoftverek megvásárlására, nem tudja igénybe venni az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
