Fájlletöltés: Börtönből a piacra

Magyarországon is harcot indított a rendőrség a fájlcserélő hálózatok ellen, egymás után foglalják le a szerzői jogilag védett filmeket és zenei hangfelvételeket az interneten árusító csoportok szervereit. Március utolsó két hetében összehangolt műveletekkel csaptak le a szerzői és kapcsolódó jogok megsértőire.

Lefoglalt magyar kalózszerverek

Legutóbb március 30-án jelentette be a miskolci rendőrkapitányság vezetőhelyettese, hogy a borsod-abaúj-zempléni megyeszékhelyen a magyar netezők körében igen népszerű fájlcserélő hálózata, a DC ++ egyik hubját (szerverét) foglalták le. A rendőrség számos kalózcédét és szerzői jogot sértő tartalmat hordozó merevlemezt is lefoglalt, emellett olyan új magyar filmeket is találtak, amelyek dvd-n még nem jelentek meg.

A fájlcserélő hubot forgalmasabb időpontokban százötvenöt felhasználó vette igénybe. Az előzetes szakértői vizsgálat megállapította, hogy a számítógépen regisztrált adatok szerint a hub segítségével megosztott jogsértő tartalom - az aktuális forgalomtól függően - 200-1000 darab DVD lemez összkapacitásának felel meg.

Senki sincs biztonságban

A nyomozás ebben az esetben is az ASVA (Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közhasznú Alapítvány) feljelentése alapján indult el, csakúgy, mint az egy héttel korábbi fogásnál, amikor a rendőrség egy összehangolt akció keretében egyszerre négy helyszínen csapott le a fájlcserélőkre. Ekkor bénult meg a DC++ hálózat egyik legfontosabb szervere, a Mátrix hub is.

Közben március 29-én az Egyesült Államokban a Legfelsőbb Bíróságon folytatódott a filmstúdiók és a fájlcserélő szolgáltatók évek óta húzódó pere. Bár korábban a fájlcserélők kerültek ki győztesen a hosszan húzódó pereskedésből (a bíróság elutasította a szórakoztatóipari cégek javaslatát, ami a technológia kifejlesztőjét tette volna felelőssé, ha a felhasználók megsértik a szerzői jogot), most előfordulhat, hogy a szórakoztatóipar képviselői a nyári ítéletig kivívják, hogy a fájlcserélő szolgáltatókat is felelősségre vonja a bíróság a felhasználóik által elkövetett jogsértésekért.

Legálisan keresnek pénzt a letöltésből

A jogi harc mellett egyes szórakoztatóipari cégek a piac színterén is küzdenek a számukra jelentős veszteséget okozó fájlcserélő hálózatok ellen. (Szakértők szerint 2003-ban a kalózmásolatok terjedése hétmilliárd dolláros veszteséget okozott a filmiparnak.) Egyre több vállalat ismeri fel, hogy érdemes pénzt kérni a letölthető szórakoztató termékekért, mert az emberek - a korábbi feltételezésekkel ellentétben - hajlandóak fizetni a digitális tartalomért.

Legutóbb a Sony jelentette be, hogy beszáll az illegális hálózat elleni legális piaci versenybe, és az Apple internetes zeneboltjához, az iTunes-hoz hasonló, de filmekre szakosodott online boltot hoz létre, amelyben még az idén 500 filmet tesz elérhetővé.

Sony, Intel, Bertelsmann

Az filmpiaci akcióban a Metro-Goldwyn-Mayer stúdió, a Paramount Pictures, a Sony Pictures Entertainment, a Universal stúdió és a Warner Bros közösen vesz részt, de az még nem tisztázott, hogy az Apple gyümölcsöző iTunes-ötletéről koppintott online moziáruházban mennyiért lehet majd letöltetni a filmeket.

Április elsején, pénteken derült ki az is, hogy az amerikai chipgyártó Intel és a legnagyobb európai médiaóriás, a Bertelsmann is beszáll az interneten legálisan árusított szórakoztató termékek versenyébe. Filmek, zenés klipek és játékok internetes letöltésére és cseréjére alkalmas technológia kifejlesztése érdekében fogtak össze: az Intel olyan pc-kben, notebookokban és mobilkészülékekben használható chipeket gyárt majd, amelyek kompatíbilisek a Bertelsmann-csoport Arvato nevű cége által előállított online fájlcserélő platformmal.

Mindkét út jó lenne

Dr. Kálmán András, az ASVA elnöke elmondta, véleménye szerint csak akkor lesz előrelépés az illegális fájlcserélő hálózatok ellen folytatott harcban, ha a tiltás mellett a legális letöltő-szolgáltatások is elterjednek. "További feljelentéseket tervezünk, de önmagában attól, hogy rendőri segítséggel küzdünk, még nem lehet eredményeket elérni. A tiltás mellett arra lenne szükség, hogy a nagy filmes cégek elérhetővé tegyék a legális tartalmakat. Így mi amellett, hogy azt mondjuk tilos, azt is mondhatnánk, ezt viszont szabad. A jog semmit sem ér, ha a társadalom és a közgazdaság nem segít" - mondta Kálmán az Indexnek.

Kálmán szerint a filmpiari cégek rendszerint arra hivatkoznak, hogy olyan rossz a magyar helyzet, hogy nincs is értelme a további lépéseknek. "Azt mondják, hogy az internetszolgáltatók nagy része maga is kalóz" - fogalmazott. Ugyanakkor amellett, hogy rosszalják a magyar helyzetet, a filmes cégek azért szeretnék megszerezni az internetes terjesztés jogait. "Az Intercom és a Warner is folyamatosan küzd az internetes terjesztés licenceiért, a magyar piacra is szeretnék behozni a video on demand jogokat, amelyekkel lehívásos videószolgáltatást tudnának nyújtani" - mondta Kálmán András.

Szinger András, az Artisjus zenei és irodalmi műveket védő egyesület jogásza elmondta, tény, hogy szervezetük esetenként értesítési-eltávolítási eljárással él, illetve a nagyobb jogsértők ellen polgári peres úton lép fel, de maga nem nyomoz, feljelentéseket nem tesz.

"Az ésszerű jövőt középtávon magam is az elérhető árú, jó minőségű jogszerű szolgáltatásokban látom: a vásárlónál itt is megmarad a választás szabadsága (ami zenei téren például már önmagában is jelentős lépés a mostani lp-orientált piachoz képest), ugyanakkor megbízható minőségű és forrású szolgáltatást vesz igénybe, ráadásul teljesen jogszerűen. Emellett elvben helyeslem a műveket jogsértő módon terjesztő, nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, adott esetben ebből haszonra szert tevő szolgáltatók elleni fellépést is" - fogalmazott Szinger András.