Andrásnak betelt a Gmailje

„Hogy soha többé ne kelljen egyetlen üzenetet sem törölnie" - ezzel hirdeti magát a Google ingyenes levelezője, a Gmail, és az ingyenesség mellett éppen a hatalmas, sőt korlátlannak tűnő tárhely az oka, hogy a szolgáltatás 2004. április 1-ji indulása óta több mint százmillió felhasználót hódított meg magának.

A Gmail most 7,3 gigabájtnyi ingyen tárhelyet ígér annak, aki feliratkozik rá, ami földi halandó által kihasználhatatlannak tűnik: tíz éve még annak is előre köszöntek az utcán, akinek a merevlemezére fért ennyi adat. Ráadásul a Gmail-tárhely mérete egyre nő, a bejelentkező oldalon pörög a számláló, és úgy tűnik, nem lehet annyi emailt kapni, amennyi el ne férne a Google szerverein.

András: Az Ember, Akinek Nemsokára Betelik a Gmailje

Most ismerkedjenek meg Andrással, aki évek óta elégedett Gmail-felhasználó, de az utóbbi időben az enyhe pánik jelei mutatkoznak rajta: betelőfélben van kedvelt postafiókja.

„Egy hónapja, véletlenül vettem észre, hogy a tárhely 90%-a betelt" – mondja András. „Most már 95%-nál tartok, és bár eleinte nem érdekelt, azóta perverz kíváncsisággal figyelem a százalékok növekedését. Tudom, hogy már csak egy hónapom van hátra."

Andrásnak az átlagosnál nagyobb, de extrémnek nem nevezhető levélforgalommal sikerült csaknem csurig töltenie postafiókját: rajta van jó néhány céges listán, és munkája miatt naponta kap 2-3 meghívót, amelyek jpg- vagy pdf-csatolmány formájában érkeznek. „Nem kicsik, de nem is gigantikus méretűek" – mondja András. Törölni semmit nem szokott, bár azt mondja, inkább lustaságból őrizgeti a leveleit, nem azért, mert meg akarja tartani őket: „Ritkán nézek régi emaileket. Fájdalmas a múlt."

Azt, hogy Andrásnak mennyi tárhelye maradt, mintha még a Google sem tudná pontosan. A képernyő alján pirossal kiírt figyelmeztetés szerint 6997 megabájtot használ a rendelkezésére álló 7323-ból, és 95%-ot foglalnak a levelei. Egy másik rendszerüzenet szerint viszont Andrásnak 7,73 GB-nyi tárhelye van, amiből 6,83-at használ, és ez 88%-os telítettséget jelent.

András mindenesetre már akciótervet is kidolgozott arra az esetre, ha elérné a 100%-ot: „A kísérlet miatt megvárom, hogy beteljen, de előre leválogatok majd egy csomó levelet, aztán ha betelt, egyből kitörlöm őket, és rengeteg hely felszabadul majd."

Felejtsük el Andrást

Most felejtsük el Andrást egy pillanatra, és utazzunk vissza a múltba, egészen 2004 áprilisába, amikor a Google bejelentette a zárt körben, meghívásos alapon kipróbálható Gmailt. A minden felhasználónak ingyen járó 1 gigabájtos tárhely nem egy, nem is kettő, de rögtön három nagyságrenddel volt nagyobb az akkori webmailes versenytársak ajánlatainál: 2004-ben a Microsoft Hotmaillel 2, a Yahoo maillel 4 megabájtot adtak.

A Gmail az egy gigával azonban akkorát dobott, hogy a konkurencia kénytelen volt azonnal beszállni a tárhelyversenybe. A Yahoo 2004 május közepén, a Microsoft június végén jelentette be, hogy 100, illetve 250 megabájtosra növeli a postafiókok méretét, sőt a Yahoo azt is közölte, hogy fizetős ügyfeleinek „elméletileg" (virtually) korlátlan tárhelyet kínál.

Lehet a korlátlant űberelni? Lehet. A Google a Gmail egyéves születésnapján, 2005. április 1-jén az addigi 1 helyett már 2 gigát adott, és egyúttal, mintegy a Yahoo korlátlan ígéretére válaszul bejelentette a híres „infinity+1" (végtelen+1) akciót.

„A tárhely az email fontos része, de ez nem jelenti azt, hogy aggódni kellene miatta" – írta a cég egy korabeli közleményben. „Egyéves születésnapunk alkalmából mindenkinek adunk még egy gigabájtot. De miért vetnénk itt véget a bulinak? Azt tervezzük, hogy a 2 gigabájtnál is több helyet adunk, ahogy tőlünk telik."

A Gmail-tárhely mérete innentől kezdve napi 3,3 megabájttal nőtt, egészen az év végéig, amikor a Google valószínűleg rájött, hogy ez az iram tarthatatlan, és visszavette a tempót napi 0,4 megára. 2007 októberében a növekedés üteme váratlanul az egekbe szökött, és elérte az óránkénti 5,37 megabájtot (ez napi 128,8 MB), egy héttel később beállt napi 26,88 MB-ra, aztán 2008 elejére a napi 3,35 MB-ra. 2008 végétől mostanáig gyakorlatilag egyenletes ütemben, mindössze napi 0,33-0,34 megabájttal nő a Gmail-tárhely mérete.

A tárhely aktuális növekedésének mértéke a Gmail bejelentkező oldalának forráskódjából is kibogarászható.

Nem borzolnánk a kedélyeket unixos timestampekkel, elemekkel, tömbökkel és ciklusokkal, a lényeg, hogy a sok hosszú szám a bal oldalon dátumokat jelent, a rövidebb számok a jobb oldalon pedig a dátumokhoz rendelt tárhelyméretet megabájtban. A JavaScript megnézi, mennyi most az idő, azt összeveti a korábbi dátumokkal, és kiszámolja, mennyivel pörögjön a tárhely méretének növekedését jelző számláló – ez most éppen 0,33 megabájt naponta.

A kísérletező kedvűek kódfejtés nélkül is megtudhatják, mekkora lesz a Gmail-tárhely a jövőben, feltéve, hogy a növekedés mértéke azonos marad. Ehhez elég, ha átállítják a számítógép óráját a kívánt időpontra. Ha 0,33 megabájtos növekedéssel számolunk, jövő ilyenkor 7452, tíz év múlva, 2019-ben 8606 megabájtos lesz a Gmail-tárhely.

Térjünk vissza Andráshoz

De hagyjuk a múltba révedést, és térjünk vissza Andráshoz, akinek jóval nagyobb ütemben érkeznek a levelei, mint amilyen mértékben a tárhely mérete növekszik. Amikor András hebehurgya módon, a soha nem törlés ígéretére hagyatkozva annak idején a Gmailt választotta, eszébe sem jutott, hogy bár a szolgáltatás látszólag ingyen van, súlyos árat kell fizetnie érte. András leveleit ugyanis a Google gépi erővel elemzi, és arra használja őket, hogy Andrást mindenféle személyre szabott ajánlattal –laptoppal, úszómedencével, kipróbálható Audival – bombázza. Az automatikus szövegelemzés annál jobban működik, minél több az elemzendő szöveg; a gép nem érti az emaileket, de a bennük előforduló szavak mennyisége, előfordulásuk gyakorisága és különböző szövegmintázatok alapján meg tudja saccolni, mire lehet szüksége Andrásnak. Erre épül a Google üzleti modellje, és minél több emaillel tud dolgozni, annál jobb. A levelek törlése a Google szempontjából kontraproduktív.

Ezért van az, hogy bár András már nem emlékszik rá, kezdetben a Gmailben nem is létezett Delete gomb, a törléshez az üzeneteket ki kellett jelölni, aztán menüből előbányászni a megfelelő opciót. A szaksajtó csak másfél évvel az indulás után, 2006 januárjában jelentette be lelkendezve, hogy megjelent a Gmailben a teljes értékű Delete gomb: „Érthető, hogy miért nem akarták, hogy a felhasználó kitörölhesse az emaileket.... végül is hogyan közölhetnének személyre szabott hirdetést, ha valaki kitörli az összes emailjét?" – tette fel a kérdést a RealTechNews a hír hallatán, és még egy szmájlit is tett a végére.

A Google praktikái nem maradtak észrevétlenek. A Gmail ellen már napokkal a meghívásos bétateszt meghirdetése utáni, 2004 április 6-án egyhangúlag, nyilvános levélben tiltakozott 31, a magánszféra védelmén ügyködő szervezet és magánaktivista. A Google alapítóihoz címzett levél sérelmezte a bizalmas levelek reklámcéllal történő gépi átolvasását, és azt, hogy a cég nem mondja meg világosan, meddig őrzi meg szerverein a birtokába jutó adatokat. Az aláírók szerint a Gmail potenciálisan veszélyes precedenst teremtett, amit mások is követhetnek, ezért felszólította a céget, hogy azonnal függessze fel a levelek olvasgatását, és mondja meg, mihez kezd az adatokkal.

Itthon Nagy Testvér díjat kapott

A Google nem függesztett fel semmit, hanem fogta magát, 24 nappal később, 2004 április 30-án a tőzsdére ment, és olyan IPO-t produkált, hogy az utolsó céges masszőz is szénné kereste magát a részvényeken.

A levelek törlését viszont még egy évvel később sem sikerült megoldani, és ez már a magyar jogvédőket is felháborította, olyannyira, hogy 2005-ben a Google a Gmail miatt megkapta itthon a Nagy Testvérről elnevezett citromdíjat.

Idővel a Google finomított a törlési politikán: először úgy volt, hogy az „aktív szervereken" két hónapig őrzi a felhasználó által kitörölt üzeneteket, bár azok ott maradhatnak a netre nem csatlakoztatott gépeken, akár örökre is. Most meg úgy van, hogy az üzeneteket 30 nap után végleg eltávolítják a szerverekről. A törléssel kapcsolatos hozzáálláson is finomítottak egy kicsit: „A nem fontos levelek törlése nagyszerű módja annak, hogy felszabadítson némi tárhelyet, de a Gmail ingyenes kapacitásával valószínűleg megtarthatja őket!" – írja a Gmail support.

Ez sajnos nem vigasztalja Andrást, aki kénytelen lesz kitörölni a leveleit, hiába ígérték neki, hogy soha többet nem kell. Ezen kívül persze több lehetősége is van: létrehozhat egy új gmailes fiókot, és átirányíthatja rá a régire érkező leveleit; vásárolhat extra tárhelyet (egy évre 10 giga 20 dollár, 400 giga 500 dollár). Vagy átmehet a Yahoohoz, ahol tavaly év eleje óta korlátlan tárhelyet adnak, teljesen ingyen.