Hortenzia, Gergő
8 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Egy szájt sincs biztonságban

2009.01.19. 09:40
Azt gondolnánk, hogy a szájtok blokkolása a legsötétebb diktatúrák szokása, azoké, amelyek bakanccsal tiporják az emberi jogokat, és ahol az alattvalók mutáns alienek zsarnokságát nyögik. Ehhez képest a dánok, a hollandok, az ausztrálok vidáman szűrnek, vagy tervezik bizonyos szájtok blokkolását, a németeknek is elszalad néha a kezük, a franciák egyenesen embereket blokkolnának, és a britek az amerikaiakkal szövetkeznének az angol nyelvű szájtok ráncba szedésére. A magyar szolgáltatók azt mondják, ők nem szűrnek semmit.

Az internet elméletileg szabad, határokat nem ismerő, minden parancsnak ellenálló médium. Gyakorlatilag meg agyonszűrt, paranoid kormányok, megalomán királyok kényének-kedvének kiszolgáltatott káosz. Egy szájt sincs biztonságban.

A weboldalak elérhetetlenné tétele leginkább a diktatórikus berendezkedésű országokra jellemző: az internet nyíltsága felett őrködő, kanadai, angol és amerikai intézetek által működtetett Open Net Initiative legalább 25 olyan országot tart számon Azerbajdzsántól Vietnámig, ahol az internetezők nem férnek hozzá az összes webszájthoz, mert a szolgáltatók – jellemzően állami parancsra vagy ösztönzésre – blokkolják az elérést. És akkor még nincs szó az olyan rezsimekről, mint Kuba, ahonnan nem szerezhető be adat, vagy Fehéroroszország, ahol gyaníthatóan szűrnek bizonyos szájtokat, csak nincs rá bizonyíték.

A thaiföldi információs és kommunikációtechnikáért felelős minisztériumnak a Wikileaksen tavaly decemberben közzétett titkos listája szerint az ország 1203 webszájtot blokkol. Ezek között vannak ausztrál, brazil, olasz és svéd oldalak, sőt egy magyar szájt is: a prim.hu hírportál "Felségsértés miatt blokkolják Thaiföldön a YouTube-ot" című cikkével vívta ki a thai minisztérium haragját.

Felségsértés Chaplin nevében

A thai király - felségsértés a Chaplin-videók közé rejtve

Bár a Wikileaks szerint a lista összeállítói hibáztak, mert a felségsértéssel (lèse majesté) vádolt szájtok mellett ártatlan Chaplin- és Hillary Clinton-videókat is blokkolnak, a rendszer valójában jól működik: a listán szereplő videók mind a thai uralkodót, Bhumibol Aduljadezst szidalmazzák, és éppen azért töltötték fel őket ártalmatlanak tűnő tárhelyekre, hogy kikerüljék a cenzúrát. Az sem jelent semmit, hogy Thaiföld 2007-ben feloldotta a prim.hu cikkében emlegetett YouTube-blokádot, hiszen ezt azzal a feltétellel tette, hogy a szájt tulajdonosa, a Google maga szűri meg az informatikai minisztérium által sérelmezett videókat.

Közismert, hogy hasonlóképp jár el a Google Kínában, ahol a Tibet státuszát megkérdőjelező véleményeket szűrik állami parancsra – ez a feltétele annak, hogy a kereső egyáltalán működhet az országban. A cenzúrázott cikkek, képek azért időről időre kiszivárognak (a kínai rendőrség által meggyilkolt tibeti tüntetők képeire tényleg csak az kattintson, aki bírja a horrort), mint ahogy kiszivárognak más országok blokkolási tervei is, így az a dokumentum, amelyet az Egyesült Arab Emirátusok telekommunikációs szabályzószerve tájékoztatja a 40%-ban állami tulajdonú, időközben EITC-ről du-ra átnevezett szolgáltatót az érvényben lévő szűrési szabályokról.

Az Emirátusok, Tibet és Thaiföld messze van, elég rájuk legyinteni egyet, vagy szörnyülködve lediktatúrázni őket. De mi a helyzet Európával?

Ha hiszik, ha nem, Európában ugyanúgy blokkolnak titokban szájtokat, mint Ázsiában vagy a Közel-Keleten. Ott van például a zsarnoksággal ritkán vádolt Dánia, amelynek szolgáltatói egy december végén kiszivárgott lista szerint összesen 3863 webszájtot blokkoltak anélkül, hogy akár a listán szereplő szájtok url-je ismert lett volna, már amíg ki nem szivárgott. A dán szolgáltatók önkéntes alapon vesznek részt az akcióban, igaz, ha nem vennének részt benne, akkor mehetnének a bíróságra. A cél a gyermekpornográfia visszaszorítása, és a lista jórészt valóban pedofiloknak szánt borzalmakat tartalmaz, a cél tehát nemes. A módszer azonban erősen vitatható, a szűrés ugyanis nem transzparens, a szűrést végző cégek pedig nem elszámoltathatók, így a rendszer a szabad információ-hozzáféréshez való jogokat sérti. És bár a pedofilszájtok nyilván nem számít a szólásszabadság elve által védett tartalomnak, a blokkoló rendszerek soha nem tökéletesek: a dánoknak például sikerült kiszűrniük a holland Van Bokhorst szállítmányozási céget, amelynek szájtját Magyarországról szerencsére meg szabad nézni.

Antant a cenzúráért

Egy német megyei bíróság is elbánik a Wikipedia.de-vel

Bár hasonló titkos lista Hollandiában is létezik, és a múltkor egy német megyei bíróság a Wikipedia.de-t blokkolta le nagy buzgalmában, az Open Net Initiative szerint Európára inkább jellemző a vállalati szféra blokkolás iránti vágya, mint az állami beavatkozás, ezért az európai országok nem is szerepelnek a gonoszok listáján. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem is fognak: a francia elnök, Nicolas Sarkozy nagy erőkkel lobbizik amellett, hogy a szerzői jogok ellen vétők internethozzáférését blokkolhassa. A francia modell azért érdekes, mert nem egyes szájtokat szűrne, hanem egyes embereket, ami komoly jogi aggályokat vet fel.

Miközben Sarkozy tavaly októberben azt próbálta elérni az EU-nál (személy szerint José Manuel Barrosónál, az Európai Bizottság elnökénél és Viviane Reding távközlési biztosnál), hogy az EU távközlési csomagjából távolítsák el a felhasználók blokkolását tiltó 138-as paragrafust, az unió maga is folyamatosan dolgozik az internet megrendszabályozásán; igaz, közben egyes képviselők látványosan elítélik és feketelistára tennék a netcenzúrát gyakorló országokat.

A nagy buzgóságban egészen érdekes szövetséges is létrejönnek, például az angolszász tengely: a brit lapok tavaly év végén jelentették, hogy a kultuszminiszter, Andy Burnham az új Obama-kormányzattal egyeztetve készül megrendszabályozni az internet angol nyelvű részét, szándékai szerint egy a mozifilm-korhatárokéhoz hasonló rendszer bevezetésével.

"Ha visszatekintünk az internet létrehozóira, ők nagyon tudatosan kívántak egy olyan teret létrehozni, ahová az állam keze nem ér el" – mondta Burnham a Daily Telegraphnak egy tavaly karácsonyi interjúban. "Azt hiszem, most nagyon komolyan újra kell gondolnunk az egészet."

Amivel a britek és az amerikaiak esetleg nem bírnak, azzal majd elbánik Ausztrália, ahol a kormány a vonakodó szolgáltatók bevonásával épp idén januárban kezdte meg az országos szájtblokkoló rendszer féléves tesztelését. A tervek szerint kötelező érvényű feketelistán 1300 oldal szerepel, de a szolgáltatók önkéntesen további szájtokat, főleg pornót tehetnének elérhetetlenné.

Barbra Streisand háza: hiba a mátrixban

A net szabadságát féltő Save the Net nevű kampány szerint az ausztrál terv számos sebből vérzik: akár 87 százalékkal is lassíthatja az elérést, költséges, a helytelennek ítélt tartalom nagy része felett elsiklik, és rossz esetben 12 szájtból egyet indokolatlanul blokkol. "A gyermekeink jobb védelmet érdemelnek – és ezt nem lehet megoldani azzal, hogy milliókat dobunk ki alapvetően elhibázott rendszerekre" - írja a Save the Net petíciógyűjtő oldalán.

A szervezet ezzel gyakorlatilag fel is sorolta az összes, a cenzúra ellen általában felhozott érvet, kivéve talán a legfontosabbat, a Streisand-effektust.

Az úgy volt, hogy 2003-ban Barbra Streisand ötvenmillió dollárra perelt egy amerikai fotóst, akinek a talajerózióról készített netes képadatbázisában szerepelt a művésznő kaliforniai villája is. A művésznőnek a balhéval annyit sikerült elérnie, hogy a fél világ az ő házán csámcsogott. És hogy elneveztek róla egy effektust. A Streisand-jelenség azóta a félresikerült, célját elérni képtelen, szándékával ellentétes hatású cenzúrát jelenti. A neten ugyanis a tiltott tartalom felhívja magára a figyelmet, és inkább terjed, mint hogy eltűnne. Mint azt John Gilmore netguru mondja: "A net a cenzúrát veszteségként értelmezi, és megkerüli."

Így jár, aki cenzorkodik

Arról, hogy a technikai lehetőségek és a különböző jogrendszerek közti eltérések miatt lehet-e egyáltalán cenzúrázni az internetet, legalább egy évtizede folyik a vita. A közelmúlt magyarországi példái azt mutatják, hogy nem igazán: a kuruc.info ellenfeleinek minden erőfeszítése ellenére újra és újra felüti a fejét egy másik szerveren, és a TV2 által a nemrég eltávolíttatott Hungarian Helyszínelő blog rövid időn belül öt helyen bukkant fel a neten, tévé legyen a talpán, amelyik mindenhonnan leszedeti a többszörösen elmentett, tükrözött szájtot.

A technikai url-alapú blokkokat sem nehéz kikerülni: ebben sokat segítenek azok a kezdeményezések, amelyek a diktatúrákban élők információhoz való hozzáférését hivatottak elősegíteni. Egy szűrőrendszer a felhasználó IP-címe – számítógépének egyedi azonosítója – alapján dönti el, melyik országban netezik az illető, és annak alapján tiltja meg neki, hogy megnézze a blokkolt szájtokat. A blokkolt szájtok eléréséhez tehát elég tehát az IP-címet meghamisítani, vagy akinek ez nehezen megy, proxy szervert beállítani, illetve olyan böngészőt használni, amely elrejti az eredeti IP-címet, és másikat mutat helyette.

A T nem szűr, a UPC vizsgálódik

Magyarországon egyik nagy szolgáltató sem végez tartalmi szűrést, közölték egyhangúlag a T-Home, a UPC és az Invitel képviselői.

"Tudomásom szerint jelenleg a UPC-nek egyedül a hollandiai vállalata alkalmaz szűrést a pedofil oldalakra, társadalmi felelősségvállalás keretében, az ottani rendőrséggel közreműködésben, a rendőrség listája alapján. (A teljes képhez tartozik, hogy Hollandiában a pedofil tartalmaknak nem csak a terjesztése, hanem már önmagában a megtekintése is bűncselekménynek számít.) - mondta Szűcs László a UPC-től. "Ennek a lehetőségét mi is vizsgáljuk, de egyelőre az ilyen típusú szűrés lehetőségének jogi megítélése sem egyértelmű Magyarországon."

"Az Invitel szolgáltatóként köteles tiszteletben tartani a vélemény- és sajtószabadságot, a szűrésekre csak az illetékes hatóságoknak van joguk, mint a rendőrség vagy a Nemzetbiztonsági Hivatal" - közölte a cég álláspontját Sípos T. Kinga, a cég kommunikációjáért felelős iroda tanácsadója. "A felhasználók a szerződési feltételek elfogadásával kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem tesznek közzé félrevezető, trágár, erőszakos, rasszista, pornográf, stb. tartalmakat weboldalukon. Az Invitel jóhiszemű szolgáltatóként csak hatósági bejelentésre köteles eltávolítani a nem megfelelő tartalmakat."

"Az Invitelnek automatikusan nincs szűrőszolgáltatása, de ha a tudomásunkra jut, hogy valamelyik saját előfizetőnk üzemeltet ilyen jellegű honlapokat (esetleg az Invitel által biztosított domainnel vagy szerveren), akkor felvesszük az előfizetővel a kapcsolatot (amennyiben Inviteles előfizető) és ha nem szünteti meg magatartását, akkor korlátozzuk az oldal elérhetőségét."

A Magyar Telekom kommunikációs igazgatósága meg csak annyit válaszolt az Index blokkolást firtató kérdésére, hogy a cég "mint szolgáltató vállalat nem végzi az Ön által említett tevékenységet."