További Net cikkek
Kapcsolódók (5)
Kubai propaganda az interneten
A szigetországban a világháló még mindig tabunak számít, vagyis az USA-t leleplező weboldal a külföldi közvélemény megdolgozását szolgálja.
A szigetországban a világháló még mindig tabunak számít, vagyis az USA-t leleplező weboldal a külföldi közvélemény megdolgozását szolgálja.
A szolgáltatók tiltakoznak az ORTT internetszabályozási törekvései ellen
Éles vita alakult ki a tihanyi Internet Hungary konferencián Körmendy-Ékes Judit, az ORTT elnöke és a tartalomszolgáltatók képviselői között az internet szabályozásának kérdésében.
Éles vita alakult ki a tihanyi Internet Hungary konferencián Körmendy-Ékes Judit, az ORTT elnöke és a tartalomszolgáltatók képviselői között az internet szabályozásának kérdésében.
Az internet ellenőrzésének kínai és kubai gyakorlatáról írt amerikai jelentés ellentmond annak a nézetnek, hogy a világháló a demokratizálódás katalizátora lehet. Az internetes eufóriával szembeforduló szerzők rámutatnak, milyen erőfeszítéseket tesznek az érintett országok a világháló ellenőrzésére. Például Kína egyrészt offenzív internetes politikát folytat, de az ország elenyésző része fér hozzá az internethez. Az országban ismét több ezer internet cafét zártak be, miután állítólagos biztonsági hiányosságokat találtak.
A média és a kommunikáció szétfeszíti az önkényuralmi rendszerek bilincseit, és aláássa a mindenható cenzúra működését. Kelet-Európában a média nem csak lyukakat ütött az elszigeteltség falába, de a hógolyóeffektus révén maga is hozzájárul a rendszert döntő mozgalmak sikeréhez.
Éppen ezért sokan az internetben a szabad vélemény és információcsere nehezen féken tartható médiumát látják, amely képes lassan felmorzsolni a falak mögé zárkózó országok hatalmi struktúráit. Hibás a feltételezés, legalábbis középtávon, állítja a Shanti Kalathil újságírónő és Taylor Boas, a Carnegie Endowment for International Peace munkatársa által elkészített tanulmány.
Rövid távon nem segít az internet
Az "internet és államhatalom a kínai és kubai diktatúrákban és az ellenforradalom" címet viselő tanulmány meglehetősen ködösen fogalmaz. Egyik alaptézise például, hogy ugyan nem lehet tudni, hosszú távon hogyan hat az internet a politikára, de semmiképpen nem nyitja meg egy csapásra az emberi jogokat, köztük a szólásszabadságot korlátozó zárt társadalmakat.
A diktatúrák és féldiktatúrák vagy megkísérlik visszaszorítani az internet használatát, ahogy az legutóbb a tálibok uralta Afganisztánban történt, vagy egyszerűen átveszik az irányítást az új médium felett. Érdekes kérdés emellett, hogy ezeket milyen hatékonysággal teszik. Vajon valóban le lehet-e vonni a végső következtetéseket alig néhány évvel az után, hogy a világháló eljutott a legtöbb bezárkózott országba?
Megfélemítés Kínában
Az internetes eufóriával szembeforduló szerzők rámutatnak, milyen erőfeszítéseket tesznek az érintett országok a világháló ellenőrzésére. Például Kína egyrészt offenzív internetes politikát folytat, de az ország elenyésző része fér hozzá az internethez. Az országban hivatalos becslések szerint 26 millió ember internetezik. Az első kapcsolatot 1993-ben építették ki az egyik egyetemen.
Az internetes kávézókat, melyek révén az emberek, főként a fiatalok központilag nehezen kontrollálható hozzáféréshez jutnak, szintén ellenőrzés alá vonták. A napokban ismét több ezer internet cafét zártak be Kínában, miután egy országos ellenőrzés során állítólagos biztonsági hiányosságokat találtak.
Ez a hatalom erejét mutatja, de arra is utal, hogy a háttérben azért történnek elbizonytalanító események, és az ország vezetése ezért a megfélemlítés eszközéhez nyúlt.
Kubában keveseknek van hozzáférése
Kubában a 11 milliós lakosság körében összesen mintegy 60 ezer ember férhet hozzá a világhálóhoz. Az ország első kapcsolatát 1996-ben építették ki. Alig akad néhány internetes kávézó, de ezeket komolyan ellenőrzik. Az internet így nem számít a nyugati mintát követő tömegmédiumnak, amely egyrészt az ország műszaki elmaradottságával és alacsony életszínvonalával, illetve a rezsim tudatos politikájával magyarázható.
Diktatúrákban szabályozott a net
Felfedezhető az összefüggés a hatalom birtokosainak az új médiummal szemben táplált félelme, és az internet tényleges használata között. Minél erősebb a diktatúra (Burma, Irak, Laosz, Afganisztán), rendszerint annál elenyészőbb az internetes tevékenység - állapítják meg a tanulmány szerzői.
A műszaki haladás e vívmánya mostanáig alig erősítette azt az általános véleményt, hogy a demokratizálódási folyamat szelleme a világ minden diktatúrájában kiszabadul a palackból. A szerzők szerint a politikai kutatások semmi ilyen hatást nem tudtak kimutatni, miközben világszerte több példa bizonyítja, hogy az elnyomó rezsimek megtalálják a módját, hogyan lehet irányítani és szabályozni az internet politikai befolyását.
A tanulmány azt feltételezi, az önkényuralmi rendszerek számára az internet okozta "problémák" nem csak megoldódnak, de sikeresen kiépíthetik hatalmukat az internet általuk ellenőrzött szegletében. Ennek során a világháló használatának korlátozásával, az internetes tevékenység ellenőrzésével, szűrők létesítésével elérhetik, hogy az új médium a saját érdekeik szócsöve legyen.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
