Gyors telepítés, rejtélyes halál

Már megint kiadott egy oprendszert a Novell. Tudják, ez a cég jelentette be úgy fél évvel ezelőtt, hogy a csúnya Microsoft egyeduralma véget ér, és nemcsak a szerverek világában, hanem az otthoni számítógépeken is júzerek tízezrei térnek majd át a nyílt forráskódra. Arra a Linuxra, amit ők gyártanak. Bár kétségtelenül merész dolog szembenézni a világ egyik legnagyobb és legbefolyásosabb cégével, korántsem lehetetlen, mivel az óriáscég hozzáállása enyhült az utóbbi időben, és a Linuxot támogatók sora is olyan nagyvállalatokkal nőtt, mint a Motorola, a Nokia meg a Palm. A nemrég kiadott Suse Linux 9.3-as oprendszeren látszik ez a támogatás.

Kezdő szemek

Telepítéskor majd megölt az unalom, pedig próbáltam amatőr szemmel figyelni az oprendszer rezdüléseit. Néhány percig ugyan elkalandoztam a telepítendő programok listájánál, hogy biztosan minden újdonság a gépre kerüljön, meg a fájlok felmásolása után is kellett egy kicsit bütykölni a felhasználók és jelszavak megadásával, illetve az internetes kapcsolat meg a hardverek alapbeállításával, de ez nem okozott fennakadást, egy óra múlva már beléphettem a kész rendszerbe.

Itt a regisztrációt ajánlgató ablak után hasznos tippek áradata fogadott, amivel percek alatt megtudhattam, hogy az alapból használt KDE ablakkezelőt hogyan tudom az igényeimre szabni. Meg azt, hogy Linuxon hiába keresnék .exe meg .bat végződésű programfájlokat, a fájlkezelőkben futtatható szoftvereket egyszerűen fogaskerék ikon jelzi.

A Suse több gigabájtnyi szoftvert adott, a munkaasztalán olyan szoftverek parancsikonjait találtam meg, mint az OpenOffice irodai programcsomag, Firefox böngésző, Beagle fájlkereső, a panelen pedig a saját könyvtáramat, a hírhedt konzolt, valamint az Outlook pótlására alkalmas Kontactot és az Internet Explorer szerepét betöltő Konquerort érhettem el. Ez már eleve jó kezdésnek tűnt, a bal alsó sarokban lévő nagy zöld gombra klikkolva pedig szoftverek garmadája ugrott elő, ráadásul nem olyan szedett-vedett módon, mint a Windowsban, hanem típusonként mappákba rendezve. A windowsos ingyenes programkínálat legjava itt is megtalálható, van például Inkscape vektoros rajzolóprogram, GIMP képbuheráló, ezen kívül képnézegetők, lapolvasók, több levelező, böngésző, csevegő, és mindenféle irodai segédprogram.

Vannak olyan játékszoftverek, mint a Windowson, de sokkal több, és ezeken kívül egy Civilization-klón és háromdimenziós szimulátorok is vannak a korongon. Ezeken kívül nincs nagy választák Linuxhoz, csak néhány modern játéknak, például az Unreal Tournamentnek van linuxos telepítője.

Új vasak

Döbbenetes volt, hogy a kollégáktól kölcsönkért iPod zenelejátszókat azonnal felismerte a Suse, és a tulajdonosok szerint sokkal egyszerűbb volt a telepítésük Linux alatt, mint Windowson - talán mert az Apple OS X is hasonló, unixos alapokra épül. A Suse automatikusan felismerte a bluetooth kapcsolaton rákötött Nokia és Samsung mobilokat, csak a névjegyek és naptárak szinkronizációját nem tudtam megoldani. Lehet, hogy túlságosan új modellekkel próbálkoztam, ami Linuxon más hardvereknél is gyakori probléma.

Rejtélyes hiba

Egyrészt azért szimpatikus a Suse Linux, mert sok mindenben nagyon hasonlít a Windowsra, például itt is van automatikus frissítés. Ezt azonnal elindítottam, hiszen így lehet letölteni a rendszerre a microsoftos betűtípusokat meg a multimédiás kiegészítőket. Kiválasztottam a pirossal kiemelt összes csomagot és kritikus hibajavítást, elindítottam a letöltést, majd néhány perc múlva megállt bennem az ütő, amikor olyan hibaüzeneteket jelentek meg a képernyőn, hogy "az md5 ellenőrző összegek nem stimmelnek". Elég durván hangzott, hogy egy kernelfrissítéssel esetleg majd valami gondom lehet, de szerencsére azóta is működik a rendszer, valószínűleg csak vaklárma volt. De honnan tudhatná ezt egy átlagjúzer? Sehonnan, de emelje föl a kezét az, aki meg tudja fejteni a windowsos kék halál rejtélyes üzeneteit. Egyszer sajnos a gépben is megállt az ütő, amin csak az újraindítás segített.

A Suse professzionális csomagja húszezer forintba kerül, de még így is megéri megvenni. A Suse egyik legfontosabb része ugyanis az ezeregyszáz oldalas dokumentáció, és ilyen szakkönyvekért nyolc-tízezer forintot is elkérnek. Ugyanennyi pénzért a Windows XP otthoni változatát lehet megvenni extra szoftverek és könyvek nélkül. Az oktatócsomag egyébként minden fontos részletre kitér, a bejelentkezéstől kezdve az irodai programokon át egészen a legbrutálisabb webszerverek beállításáig. A Suse bárkit megtanít linuxul.