A TikTok kapcsán robban ki az új tech-világháború

Július elején Mike Pompeo amerikai külügyminiszter azt mondta a Fox Newsnak, hogy a kormány be akarja tiltani a TikTok videómegosztó alkalmazást, mert félnek attól, hogy a kínai tulajdonú cég ellopja a felhasználók adatait és elküldi egyenesen a kínai kormánynak. Július 17-én Donald Trump hivatalos Facebook-oldala reklámkampányt indított a platform ellen, amit egy friss hírre hegyeztek ki: a TikTok hozzáfért a felhasználók vágólapon hagyott információjához.

Úgy néz ki, a többség a kérdést két szélsőséges nézőpont valamelyikéből látja: vagy úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok elnöke hiúságból és sértettségből elindítja az új hidegháborút, vagy úgy, hogy épp itt az ideje, hogy valaki végre lecsapjon Kína adathalász trójai falovára.

Az első verziót könnyű elhinni. Trump már jó ideje küzd Kína ellen, erre a legékesebb példa az, hogy a SARS-CoV-2 vírust a mai napig kínai vírusként, esetleg kung-flu-ként emlegeti a nyilvánosság előtt, annak ellenére, hogy az USA-ban eddig 3,9 millióan fertőződtek meg, Kínában pedig 85 ezren. Ezt megelőzte a kormány Huawei elleni kampánya, most pedig a TikTok a kiszemelt áldozat.

De mi is az a TikTok, és hogy bántotta meg Trumpot? A TikTok a kínai ByteDance cég Doujin nevű videómegosztó alkalmazásának a Kínán kívüli verziója, korábban Musical.ly néven futott. Bár a platform a kínai céghez köthető, a székelye az USA-ban van, a legtöbb alkalmazottja és a vezérigazgatója amerikai.

Trump feltehetőleg azért pipa a TikTokra, mert az alkalmazás hozzájárult, hogy a júniusi tulsai kampányrendezvényén alig több mint 6000-en mentek el, pedig sok tízezer jegyet foglaltak le az interneten. Emögött a K-Pop, azaz dél-koreai popzene rajongói álltak, akik a TikTokon kérték arra egymást, hogy foglaljanak le jegyeket, majd ne menjenek el. A számok megugrottak, az elnök előre dicsekedett, majd egy nagyrészt üres stadionnal találta szemben magát. Persze mindez nem írható egyedül a TikTok-trollok számlájára, a koronavírus-helyzet legalább annyira közrejátszhatott az alacsony nézőszámban, mint tréfás ifjak.

Ezek után kapóra jött a Trump-kampánynak, mikor kiderült, hogy az iOS 14.0-s verziójában a TikTok hozzáfért a vágólapra helyezett információkhoz. Ide kerül minden, amit a felhasználó kivág, másol vagy beilleszt, tehát az app akár érzékeny adatokhoz is hozzájuthatott: nevek, telefonszámok, akár bankkártyaadatok.

Ez valóban súlyos biztonsági probléma, de egyrészt nem tudni, hogy a TikTok valóban be is gyűjtötte-e az adatokat, másrészt sok másik alkalmazásban ugyanúgy ott volt ez a rés (nem is kispályások: New York Times, Fox News, PUBG Mobile, Accuweather, Fruit Ninja, Viber), ők mégsem kerültek a kormány célkeresztjébe.

A TikTok közben igyekszik tenni azért, hogy kikerüljön ebből a helyzetből. A begyűjtött személyes adatokat – amiket egyébként minden más közösségi alkalmazás ugyanúgy begyűjt, és biztonsági szakértők szerint nincs nyoma annak, hogy a TikTok jobban kémkedne utánunk, mint bármelyik hasonló app – az USA-ban és Szingapúrban tárolják. A cég állítása szerint soha nem utasította őket a kínai kormány semmire, de ha meg is tenné, nem engedelmeskednének.

Nemrég amerikai vezérigazgató került a cég élére. Átláthatósági központokat létesítenek Washingtonban és Los Angelesben, ahol meghívott szakértők és állami felügyelők megnézhetik, hogy dolgoznak, moderálnak, kezelik az adatokat. Tízezer új munkahelyet akarnak teremteni az USA-ban. 

Ha így nézzük, akkor ez valóban személyes támadásnak tűnhet, ami abból ered, hogy az USA elnöke rosszul kezelte a járványt és gyorsan elővette bűnbaknak Kínát, ráadásul gonosz fiatalok egy kínai tulajdonú alkalmazáson rontottak a nézettségi mutatóin.

Van, aki szerint igenis kockázatot jelent

A másik nézet az, hogy a TikTok, ha nem is jelent egyértelmű biztonsági kockázatot, de a kínai államhoz való viszonya mindenképp aggodalomra ad okot. Kínában már akkor működött valamiféle hírszerzési ügynökség, mikor a görögök Perzsiával és a többi göröggel háborúztak. Szun-ce A háború művészetében már egyértelműen ír a kémkedés fontosságáról és a különböző hírszerzői szerepekről. Ez a mai napig meghatározza a kínai társadalmat, az állami megfigyelés a hétköznapi élet része. Erre a legjobb példa a Nemzeti Hírszerzési Törvény, ami alapján az állam bármikor bekérheti bármelyik kínai alkalmazástól a felhasználók személyes adatait.

Ez persze korlátozott szinten a nyugati világban is igaz, de a legtöbb országban ehhez szükség van egy végzésre független bíróságtól. Kínában még csak írásban sem jelenik meg ilyen kitétel. Ha az állam tudni akar valamit, az állam meg fogja tudni. Passzol ehhez a TikTok szabályzata is, amiben azt írják, hogy a begyűjtött adatokat megoszthatják az anya- és leányvállalataikkal, valamint a cégcsoportjuk partnereivel.

Ezzel kéz a kézben jár az állami kontroll. A Nagy Tűzfal mögötti kínai interneten semmi olyan nem jelenhet meg (de legalábbis nem marad fent sokáig), ami nem tetszik az állampártnak. Mindenki el tudja dönteni, hogy ehhez hogyan viszonyul, de az már más kérdés, hogy hogy állunk ahhoz, hogy a TikTok letiltott egy amerikai lányt, aki az ujgurokat ért támadásokról beszélt egy sminkelős videó közben. Ez a téma enyhén szólva nem az állampárt kedvence, és megvoltak az eszközei, hogy elérje, hogy egy Kínától elvileg független cég letiltson egy felhasználót, aki a kisebbség elleni atrocitásokról beszél. (Később egyébként visszakapta a fiókját.)

A TikTok emellett letiltott egy videót a Tienanmen téri férfiről (később ezt is feloldották), cenzúrázta a BlackLivesMatter és GeorgeFloyd hastagaket, valamint a Tienanmen térről, tibeti függetlenségről és a Falun Kungról vagy a hongkongi tüntetésekről szóló tartalmakat is.

India már meglépte, amit az USA tervez. A határ menti összecsapások után betiltották az alkalmazást, így a TikTok elesett a legtöbb nemzetközi felhasználójának otthont adó ország piacától. Ugyanakkor ha ez bekövetkezik Amerikában is, az veszélyes precedenst állíthat: az USA megerősített gyanú nélkül betilt egy alkalmazást, csak azért mert kínai.

Az Amazon nemrég küldött egy emailt a dolgozóinak, hogy töröljék le a TikTokot minden olyan eszközről, amivel hozzáférnek a céges levelezésükhöz (ezt nem sokkal később visszavonták), és így tett a Wells Fargo bank, valamint a két nagy amerikai párt is. A hadsereg már márciusban meglépte ugyanezt.

A lehetőségekről sem szabad elfeledkezni. Míg a Facebook algoritmusa alapvetően az ismeretségi hálón alapszik, addig a TikToké pusztán a felhasználó érdeklődésén múlik, és a felugró videók közé könnyű becsúsztatni teszem azt egy-két politikai reklámot. Lehet az egy politikus kampányának egy része, de akár egy olyan videó is, ami egy bizonyos ügyben próbálja meg befolyásolni a néző véleményét.

Ilyen lehet például, ha Kína a fiatal közönségének egyre több olyan videót mutatna, amiben a hongkongi tüntetőket vandálnak állítják be, ezzel gyengítve a nemzetközi támogatottságukat. Nincs bizonyíték arra, hogy bármi hasonló történt volna, de a lehetőség benne van a TikTokban. Ezt senki nem tudná meg, csak egy kínai vállalat és az ő új adósuk titka maradna.

We didn't start the fire

Bármelyik verzióval is értünk egyet, mindkettőnek az a vége, hogy az USA ezzel a lépéssel elindítja a 21. század nagy technológiai hidegháborúját. És itt jön a nagy csavar: van egy harmadik nézőpont ami szerint

Kína évtizedek óta nem engedi be a nyugati fejlesztésű alkalmazásokat, inkább hazai, állami hátszéllel megtolt alternatívákat használnak. Ilyen a WeChat és a Weibo, amiket az állam szoros megfigyelés alatt tart. Egy Facebook vagy egy Twitter olyan mennyiségű, felügyelhetetlen információtömeget zúdítana a kínai felhasználókra, amivel a párt nem akar bajlódni. De miért fáj nekik ennyire a szabad információáramlás?

Azért, mert a kommunista kormánypárt szerint a mai napig dúl a marxizmus és a liberalizmus harca, és a liberalizmus eszközei, mint például a szólásszabadság olyan nyugati befolyásolást jelenthet, ami alapjaiban rengetné meg az országban kialakult rendszert. Nem arról van szó, hogy a nyugati cégek megjelenésének gazdasági hatásaitól tartanak, hanem attól, amit jelképeznek, legyen az pozitív vagy negatív töltetű. Hszi Csin-Ping miniszterelnök egy pártgyűlésen kimondta, hogy a Szovjetunió is azért omlott össze, mert nyitott a nyugati elképzelések felé. Egy 2013-ban kiszivárogtatott pártdirektíva szerint Kínát az összeomlás peremére taszíthatnák olyan elképzelések, mint

• a hatalmi ágak szétválasztása,
• a független bíróság,
• az egyetemes emberi jogok,
• a nyugati szabadság,
• a civil társadalom,
• a gazdasági liberalizmus,
• a teljes privatizáció,
• a sajtószabadság,
• vagy az információ interneten való szabad áramlása.

A direktíva szerint, ha az emberek eljátszanak ezekkel a veszélyes gondolatokkal, meginoghat a párt társadalmi alapja, és megnehezítené a szocialista jövő kiépítését. Ennek a jövőnek az alapja, hogy az állampárt maradjon hatalmon, és az, hogy a külföldi erők ne tudják megsérteni az állam szuverenitását, ne szólhassanak bele Kína belügyeibe.

Ahhoz, hogy megőrizzék ezt a függetlenséget, persze hajlandóak beleszólni nyugati cégek, entitások belügyeibe. Ilyen volt például az, amikor a Houston Rockets NBA-csapat elnöke felszólalt a hongkongi tüntetők mellett Twitteren. A csapat kínai rajongói felháborodtak, a kínai szolgáltatók levették a Rockets meccseit a műsorról, és a kínai állami tévé azt írta, hogy csalódott az NBA vezetésében, mert nem jól kezelték a helyzetet, és felülvizsgálják a ligával kötött szerződéseket.

Ez egy viszonylag gyengéd eszköznek tűnhet, és arra is lehet hivatkozni, hogy féltik a szuverenitásukat, különben is azzal szerződnek, akivel akarnak. De ha objektíven nézzük, annyi történt, hogy egy csapat vezetője kitette a saját véleményét a saját oldalára, az ehhez való joga mellett kiállt az NBA, és ezért Kína el akarja zárni a pénzcsapot. Joga van hozzá, de ugyanazt csinálja, amitől retteg: beleszól egy szervezet szuverenitásába.

Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a TikTok eladná a felhasználók adatait Kínának. Ettől függetlenül persze pont ugyanúgy begyűjt, amit csak tud, mint az összes többi alkalmazás, mindenki maga dönti el, hogy hogy rendelkezik a személyes adataival. Na de mi a tanulság?

• A betiltás csak az elnök hisztije?

Nem egészen, de bizonyára közrejátszik a dologban. A TikTok akár egy ketyegő bomba is lehet, amit Kína bármikor élesíthet a liberalizmus elleni harcban.

• Veszélyes a TikTok és minden titkunk kiadja Kínának?

Egyelőre ennek semmi jele, úgy néz ki, hogy nem gyűjt be többet, mint mondjuk a Facebook vagy a Twitter, és igyekszik bizonyítható az átláthatóságát és megbízhatóságát.

• Most beindul az új hidegháború?

Van, aki szerint már régóta megy, csak a nyugati világ ebben a kérdésben hajlamos arra koncentrálni, hogy az USA mit tesz, míg Kínára csak egy elszenvedőként gondolnak.

Kína tovább vívja majd az ideológiai háborúját a liberalizmussal, és idővel eldől, hogy az illiberalizmus és a totális kontroll győzedelmeskedik majd, vagy az alapvető emberi szabadságjogok.

(Borítókép: David Talukdar/NurPhoto via Getty Images)