A keleti vakcinára ráoltható a nyugati?

Az elmúlt hónapokban sok, egészségüggyel kapcsolatos kérdést kapott az Index. A legtöbben a koronavírus kapcsán fordultak hozzánk és jellemzően dr. Vajó Zoltán orvoshoz, aki egyben kollégánk is. Olvasóink megfelelő és naprakész informálása érdekében alkalmanként az Index címlapján válaszolunk a gyakran ismétlődő, sokakat foglalkoztató, széles tömegeket érdeklő kérdésekre.

A válaszokat ezúttal is dr. Vajó Zoltán belgyógyász, geriáter, allergológus és klinikai immunológus szakorvos, címzetes egyetemi tanár adja, aki az Egyesült Államokban a járvány kezdete, vagyis tavaly március óta napi szinten lát el Covidban szenvedő betegeket. Ő osztja meg a 2000-nél is több covidos beteg kezelése során szerzett tapasztalatait az Index olvasóival.

Az első és második ilyen jellegű cikkünk után újra rengeteg kérdés érkezett, most ezekből válogatunk. 

Ezt nagyon sok olvasónk kérdezi, többféle okból. Van, aki azért szeretne az EU által is törzskönyvezett oltást kapni, mert az utazási korlátozásoktól tart, van, aki fokozott védettséget remél az oltások halmozásától. Ezen a ponton jegyezném meg, hogy én is vakcinahalmozó vagyok, a Pfizer- és a Janssen-oltást is megkaptam, de nem ezekből az okokból, hanem véletlenül alakult így. A válasz a fenti kérdésre az, hogy jelenleg nincs ilyen protokoll vagy szakmai ajánlás, mivel ezt eddig egyetlen klinikai tanulmány sem tisztázta még. A kérdést jelenleg a Com-Cov-vizsgálat keretei között vizsgálják az AstraZeneca és a Pfizer oltásainak kombinálásával, de szó van az AstraZeneca és a Szputnyik kombinációjáról is, viszont csak egy-egy dózis beadásával. 

Ez az egyik legfontosabb kérdés, amire a tudósok is keresik a választ. Ami bonyolítja a dolgot, hogy egy új vírusról és új betegségről, emiatt értelemszerűen új vakcinákról van szó. Amit már biztosan tudunk, hogy a Pfizer-oltás a beadás után legalább hat hónap múlva is kiváló védelmet nyújt egy nemrégen lezárult vizsgálat tanúsága szerint. Minden valószínűség szerint tovább is, erre már tényadatok vannak. Ez természetesen nem jelenti automatikusan azt, hogy a többi oltás rosszabb, de azokról jelenleg nincs értékelhető adat. 

Ez a leggyakoribb kérdés, amit olvasóink feltettek. Jelentőségét az is mutatja, hogy ezt sok háziorvos kollégám is kérdezi tőlem. Amit erről jelenleg el lehet mondani, annyi, hogy főleg Izraelben vannak olyan tapasztalatok, amelyek azt mutatják, hogy negatív  antitesteredményektől függetlenül is lehet védett valaki. Az ottani orvosok ezt a Pfizer-vakcina után tapasztalták, de különösen a Sinopharm-oltásra lehet igaz ez, mert abban sokkal többféle antigén van, így az immunválasz is összetettebb, nem csak a tüske fehérje ellen irányul, amit a legtöbb labor vizsgál. 

Erre kevés adat van, de ami létezik, az arra utal, hogy ilyenkor az oltás inkább javulást hoz a tünetekben. Elsőként Daniel Griffin, a Columbia Egyetem klinikai infektológusa és kutatóorvosa jelentette be, hogy több, „hosszú Covidban” szenvedő betege jelentős javulásról számolt be, miután megkapta a koronavírus elleni védőoltást. Miután ez feltűnt neki, több kollégájával is értekezett, akik hasonló tapasztalatokat osztottak meg. A betegek nagyjából egyharmadáról volt szó. Őket a Pfizer–BioNTech vagy a Moderna vakcinájával oltották be, és az oltás után tüneteik jelentős javulását észlelték. Hozzájuk csatlakozott Gez Medinger maratoni futó, aki maga is hosszú Covidban szenved, és saját, nem tudományos igényű, de mindenképpen érdekes vizsgálatot végzett közel 500, hosszú Covidban szenvedő beteg kikérdezésével, és hasonló eredményre jutott: nagyjából egyharmaduk a tünetek javulásáról számolt be, miután megkapta a védőoltást. Ellenjavallatot nem képez a hosszú Covid jelenleg. 

A védőoltások vizsgálata első körben a felnőtt és az időskorú populációban zajlott. A jelenlegi vakcinák tehát 18 éves kor felett alkalmazhatók, a Pfizer–BioNTech kivételével, amit már most is 16 éves kortól adhatunk be. Ez nemrégiben az érettségizők aggályai nyomán került napirendre. A Pfizer már befejezte a 12–15 évesek vizsgálatát is, körükben a vakcina még a felnőtteknél is hatékonyabb, gyakorlatilag 100 százalékos védettséget nyújtott. Ennek nyomán a gyártó már be is adta az engedélyezési kérelmet az amerikai hatósághoz. Mivel itt inkább a meglevő engedély kiterjesztéséről van szó, mintsem egy új jóváhagyásról, ez várhatóan gyorsan le is fog zajlani. Az ennél fiatalabb korosztály vizsgálata jelenleg történik. 

A cikk szerzője belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvos, az orvostudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár. 

(Borítókép: Szputnyik V koronavírus elleni vakcinát készítenek elő oltáshoz a Szent László Kórház oltópontján 2021. április 4-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)