Gyűlöletet generál a profitért a Facebook?

Állítja, kilépése előtt többször tapasztalta, a Facebook inkább választja a profitot, mintsem a köz érdekeit, miközben a nyilvánosságot félrevezette a cég hamis állításokkal a gyűlöletbeszéd, az erőszak és az álhírek kapcsán.

Haugen májusban hagyta ott a Facebookot, kilépése során pedig megszerzett egy rakás belsős dokumentumot, melyeket névtelenül a The Wall Street Journal múlt hónapban indult cikksorozatában hozott a nyilvánosság tudomására. Ezekből a belsős dokumentumokból kiderült többek között, hogy

• a Facebook a politikai szereplőket, a hírességeket különleges bánásmódban részesíti platformján;
• saját kutatásokkal bizonyították, hogy negatívan befolyásolja a fiatalok mentális egészségét az Instagram, mégsem tettek ellene semmit;
• belső kísérletek során megpróbáltak fiatalkorúakat manipulálni, hogy azok a cég termékeit használják;
• a Cambridge Analytica-botrány során az 5 milliárd dolláros összeg, melyet a Facebook az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottságnak kifizetett, Mark Zuckerberg személyes felelősségének védelme érdekében történt, emiatt a cég részvényeseinek egy csoportja komplex pert akart indítani a cég ellen.

A WSJ riportsorozatában bemutattak azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik. Az elmúlt években a Facebooknak, illetve termékeinek rendszeresen része volt politikai befolyásolásban, ami az ázsiai Mianmarban népirtáshoz, Indiában pedig sorozatos bűncselekményekhez vezetett.

Haugen a CBS 60 Minutes című műsorában szólalt meg; a korábban a Google-nek és a Pinterestnek is dolgozó nő azt mondta, a Facebook minden tekintetben a legrosszabb a közösségi óriások közül, és az általa megszerzett dokumentumok bizonyítják állítását, miszerint a Facebook a növekedést és a profitot priorizálja felhasználói biztonságával szemben. Az egyik általa megszerzett belsős tanulmány szerint a Facebooknál úgy számolnak, „a közösségi oldalon megjelenő gyűlöletnek csupán 3-5 százalékát generálja a platform, míg az erőszaknak és az uszításnak 0,6 százalékát”, annak ellenére, hogy a legjobb módszereik vannak ezen érzelmek kiváltására. Haugen állítja, a Facebooknál bizonyítékok vannak arra is, hogy a közösségi óriás a termékeinek felületén megjelenő gyűlöletbeszéddel, megosztó politikai nézetekkel és álhírekkel befolyásolja a világ társadalmait.

Amikor olyan információs környezetben élünk, amely tele van dühös, gyűlölködő, polarizáló tartalommal, az rontja állampolgári bizalmunkat, egymásba vetett hitünket és azon képességünket, hogy törődni akarjunk egymással. A Facebook mai verziója széttépi társadalmainkat, és etnikai erőszakot okoz világszerte

– mondta Haugen, aki a Facebooknál először a Civic Integrity nevet viselő csapatban dolgozott, melynek feladata a választásokat befolyásolható veszélyek megoldása volt, s amit a Facebook 2020-ban, az amerikai elnökválasztás végével megszüntetett. A nő szerint a vezetőségi döntést azzal indokolták a Civic Integrity megszüntetéséről, hogy megúszták zavargások nélkül a választást, így a munkájukra már nincs szükség. 2021 januárjában négy halottat követelő összecsapások voltak Washingtonban, amikor a dühös tüntetők megpróbáltak betörni az amerikai törvényhozás épületébe, hogy megszakítsák Joe Biden kongresszusi ratifikációját.

 „Tudták, hogy mekkora veszélyt jelentenek a 2020-as választások, de amint vége lett, [a Facebooknál] visszatértek ahhoz, amit korábban is csináltak, a profitot helyezve előtérbe. Ez számomra a demokrácia elárulásának tűnik” – fogalmazott a CBS műsorában Haugen.

A közösségi óriás az amerikaiakon kívül kihat a világ többi részén élőkre is. Egy Haugen által megszerzett dokumentum szerint több nagy európai politikai párt is panasszal élt a Facebooknál, hogy az algoritmus változása nyomán negatívabb kommunikációhoz kell fordulniuk a közösségi médiában, hogy elérjék a kívánt közeget. Állítólag több párt is állította, a Facebook algoritmusának változása közvetlen következményekkel jár arra nézve, miként politizál egy ország vezetése.

Hasonlóan működik a Facebook adatfolyamához az Instagram is. A képmegosztáson alapuló közösségi felület felhasználóiról belsős készült felmérés szerint a megkérdezett tinédzserkorú lányok 13,5 százaléka mondta, hogy az Instagram hatására öngyilkossággal kapcsolatos gondolatai támadtak, míg 17 százalék állította, az Instagram használata csak tovább rontotta étkezési zavaraikat. Haugen szerint az Instagramot tulajdonló Facebooknál évek óta tisztában voltak ezzel, mégsem tettek ellene, mivel félő, hogy elvesztenék felhasználóikat, akikből profitot termelnek. A The Wall Street Journal cikkeinek következtében a közösségi oldal múlt héten közölte, hogy a 13 éves kor alattiaknak szánt Instagram Kids fejlesztését határozatlan ideig szüneteltetik.

Haugen és ügyvédei legalább nyolc pontból álló panaszt nyújtottak be az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelethez (U.S. Securities and Exchange Commission) a Facebookkal szemben. A panaszok a Facebook, illetve Mark Zuckerberg nyilvánosság előtt bemutatott információit hasonlítják össze a Haugen által megszerzett belsős adatokkal. A Facebooknak ugyanis tőzsdén jegyzett nyilvánosan forgalmazott társaságként tilos befektetőinek a működést befolyásoló hamis adatokat szolgáltatni, illetve információkat visszatartani. Ezért is tartozik a Tőzsdefelügyelet alá az ügy, ugyanis a befektetőket hátrányosan érintő ügyekben ennek a hivatalnak kell határozatokat hoznia. Haugent a Dodd–Frank-törvény védi attól, hogy a Facebook beperelhesse vállalati titkok ellopása és nyilvánosságra hozása vádjával.

A Facebook fiatalkorúakra gyakorolt negatív hatása kapcsán Haugen október 5-én, kedden áll tanúskodni a szenátus elé. Marsha Blackburn szenátor, az albizottság legfőbb republikánus képviselője a Reutersnek azt mondta, a fiatalokat veszélyeztető hatások feletti szemet hunyás mellett a Facebooknak több ügyben is felelnie kell, köztük azért, amiért képtelenek segítséget nyújtani a rendőrségnek rabszolgaság, emberkereskedelem vagy kapcsolaton belüli erőszak ügyeiben.

Az ügy kapcsán a Facebook közleményt adott ki, melyben állítják, mindennap dolgoznak rajta, hogy felületeik biztonságos és pozitív helyek legyenek, ahol minden felhasználójuk joga védve van. A továbbiakban is folytatják munkájukat, hogy a gyűlöletkeltő és veszélyes tartalmak ne jelenhessenek meg felületeiken. Állítják, nem igaz, hogy erősítik a negatív tartalmakat, ahogy az sem igaz, hogy nem tesznek semmit ezek ellen.

Jelenleg a Facebooknak 2,8 milliárd felhasználója van, ami a világ internetfelhasználóinak közel 60 százalékát jelenti. Frances Haugen állítja, célja, hogy a szövetségi kormány szigorúbb intézkedéseket hozzon, amelyek megoldáshoz vezethetnek. „Ha a kutatók találtak volna biztos módszert a közösségi média által felvetett összetett problémák megoldására, a techvilág, a kormányok és a társadalom már alkalmazná őket” – mondta.

A Facebook magyar idő szerint hétfőn késő délután elérhetetlenné vált. A közösségi platform végül majdnem hét óra leállás után kezdett el ismét működni. Az üzemzavart konfigurációs hiba okozta.

(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)