Nárcisz
7 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Gyakoribbak lesznek a tornádók?

2012.05.10. 18:11
A Kárpát-medencében kialakuló tornádó ritka, de nem ismeretlen jelenség. Az elmúlt évek időjárási eseményei tehát nem mondhatók meglepőnek, legfeljebb a gyakoriságuk tűnhet szokatlannak: tíz év alatt annyi éghajlati anomáliát tapasztalhattunk, amennyihez korábban egy évszázadra volt szükség. Csak a meteorológia és a tömegkommunikáció fejlődik, vagy ez már az éghajlatváltozás hatása?

A forgószelek és tornádók dokumentált észlelése ritkaságnak számít a Kárpát-medencében, annak ellenére, hogy már Arany János is megemlíti a Toldiban (Vagy sohasem láttál olyan forgó szelet, / Mint az, aki mindjárt megbirkózik veled, / És az útat nyalja sebesen haladva, / Mintha füstokádó nagy kémény szaladna?)

A XX. század meteorológiai feljegyzései harminc esetet regisztráltak, és ezek közül is csupán tizenkilenc érintette Magyarország területét. A közelmúlt eseményei láttán azonban joggal merül fel a kérdés, hogy az anomáliának számító légköri jelenségek meghonosodhatnak-e. Tavaly májusban Vasváron porördögöt, Sopronban és Érpatakon tornádót észleltek, két hónappal később Sárrétre csapott le a forgószél, a hétfői beszámolók szerint pedig Orosházán és Zsombón alakult ki tornádó. Nem alaptalan arra gondolni, hogy az éghajlatváltozás miatt a jövőben egyre több, komoly következményekkel járó szélviharra kell számítanunk.

Minden feltétel adott

4ioqgjicc0chq83w
Fotó: idokep.hu

Tornádók kialakulására már csak azért is számíthatunk, mert ehhez nincs szükség extrém légköri feltételekre. A keletkezésükről általában a heves zivatarok tehetnek; olyanok, amilyenek hétfőn is kialakultak az ország területén. A tornádót kiváltó zivatarok keletkezéséről a felhajtóerő, a levegőt feltorlaszoló, dugattyúként viselkedő frontok, valamint a nagy magasságú futóáramlások tehetnek. A tornádót előidéző szelek úgy működnek, mint a porlasztó: a magasan fújó szelek egy zivatarkéményen keresztül felszippantják az alacsony szintek levegőjét, ez heves zivatar kialakulásához vezet. Ha a fent említett hatások együttesen érvényesülnek, tornádó keletkezik. (Ha a légörvényben kialakuló, a benna zajló felhőképződés miatt látható felhőtölcsér nem éri el a földet, azt nem tornádónak, hanem tubának nevezik.)

A villámgyorsan forgó légoszlopok a viharfelhőkből indulnak ki, majd érintkeznek a földfelszínnel. A felfelé mozgó levegő kialakítja a légörvényt, amiből viharfelhő születik; ebből kialakul a tölcsérforma, amely a következő fázisban eléri a földet. A pusztító hatású szélroham nem tart sokáig, egy tornádó átlagosan két-három percig létezik. Ezalatt felszippantja a földről a port és a törmeléket, illetve a szél erősségétől függően mindent, amit meg tud mozgatni – ettől válik láthatóvá a tornádó keltette légáramlás. Az összeesés fázisában a tornádó alapterülete kisebb lesz, és a szél ereje is gyengülni kezd.

tornado final

Tornádókról két esetben beszélhetünk: amikor mezociklonhoz kapcsolódva jelennek meg, illetve amikor ettől függetlenül. Az első esetben a szupercellák kísérőjeként jelenhetnek meg ezek a légtölcsérek, amely zivatarok idején fellépő elegendő labilitás, erőteljes szélnyírás és markáns feláramlás fennállásakor tudnak kialakulni – e kettő eredményeként egy függőleges mentén forgó mozgást is végeznek. A nem mezociklonális tornádók esetén szupercella helyett elegendő egy lassan mozgó, akár tartós talajközeli összeáramlás, amely felett feláramlások alakulhatnak ki. Ha ehhez megfelelő szélnyírás is társul, létrejöhet egy függőleges tengelyű örvény, majd akár tornádó is.

75 kilométert repült a konda

A tornádón belül a szél akár az óránkénti 500 kilométeres sebességet is elérheti. A forgószél átlagosan 6-8 kilométer hosszú, erősségét pedig a Theodore Fujitáról elnevezett Fujita skálán mérik. Az F0-ás erősségű tornádó közlekedési táblákat téphet ki, faágakat törhet, és kéményeket bonthat le. A legerősebb, F5-ös forgószél azonban vasbeton épületeket is széttéphet, és több száz méterre hajíthatja még a kamionokat is: regisztráltak olyan esetet, amikor a forgószél egy 15 tonnás járművet kapott fel.

01
Fotó: idokep.hu

A leghosszabb, 350 kilométeres úton pusztító tornádó rekordját rekordot a Tri-State Tornado (Három állam tornádója) tartja, amely 1925. március 18-án csapott le Missourira, majd Illinois államon és Indianán is végigsöpört. A pusztítás közel hétszáz emberéletet követelt, több mint kétezren sebesültek meg, és 15 ezren veszítették el otthonukat. A forgószél erejéről az az 1915-ös eset is képet adhat, amikor a tornádó 38 kilométerre repített több száz kacsát, 1953-ban pedig ázott disznók potyogtak az égből, hetvenöt kilométerre a farmtól, ahol a szél felkapta őket. Ezek az esetek azonban az Egyesült Államokban történtek, Magyarországon nem kell hasonlóktól tartani.

tornado.png

Magyarországon a legpuszítóbb tornádó 1924. június 13-án alakult ki. A forgószél Bia és Vác között söpört végig. A jelenség mindössze hat percig tartott, de ezalatt öten meghaltak, hatvanegyen megsebesültek, az okozott kár pedig a hatmillió aranykoronát is meghaladta.

Global warning

Nem újkeletű gondolat, hogy az emberi beavatkozás is felelős az éghajlatváltozásért; a fentebb említett 1953-as esetet sokan összefüggésbe hozták az akkoriban folytatott légköri atomkísérletekkel. Kurunczi Rita, az Időkép meteorológusa szerint az elmúlt időszakban látványosan megszaporodtak az extrém időjárási jelenségek, ezzel kapcsolatban állhatnak a heves zivatarok, amelyek a tornádókat is hordozhatják. A jelenlegi ismeretek birtokában azonban nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy az időjárási anomáliákat az éghajlatváltozás okozhatja – ennek megállapításához hosszabb időszak vizsgálatára lenne szükség. Kurunczi úgy véli, emiatt felelőtlenség lenne olyat állítani, hogy ezekkel a képződményekkel a közeljövőben gyakrabban találkozhatunk.

04
Fotó: idokep.hu

A meteorológus tapasztalatai szerint a megszaporodott észlelések mindenképpen szorosan kapcsolódnak a technika gyors fejlődéséhez, a mobiltelefonok, okostelefonok használatának széles körű elterjedéséhez. Kurunczi úgy véli, ezeknek a megjelenésével kiszélesedtek a kommunikációs csatornák: ha valaki éppen útközben pillant meg egy-egy érdekes jelenséget, mindössze néhány gombnyomásra van szükség, hogy a rögzített felvételt feltöltse az internetre.

Az Időkép közössége egyébként jelenleg negyvenezer észlelőből áll, akik közül öt-hatezren aktívan is tevékenykednek, de extrém esetekben azok is hajlamosabbak a gépért nyúlni, akik máskor passzívak – különösen akkor, ha a jelenség egy nagyváros vonzáskörzetébe esik. Valószínű, hogy a lakatlan területeken is sűrűn kialakulhatnak tornádók és tubák, de mivel ezeket nem dokumentálják, csak találgatni lehet, hogy milyen gyakran alakulhatnak ki.