A GMO-t irtani nem kell félnetek jó lesz

A génmódosított haszonnövények (GMO) termelési tilalmához Lengyelország is csatlakozott: az országban január 28-tól tilos lesz a Monsanto MON 810 kukoricájának, illetve a BASF Amflora burgonyájának termesztése. A lengyel kormány által elfogadott rendeletnek köszönhetően már nyolc európai uniós tagállamban érvényes a GMO-termesztés teljes tilalma.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára tavaly novemberben büszkén jelentette ki, hogy Magyaroszág 2006-ban az elsők között csatlakozott a génmódosított élelmiszerek fogyasztását és termesztését tiltó országok közé. és ezen a továbbiakban sem kívánnak változtatni. Az ötpárti egyeztetéssel született megállapodás azóta sem változott, sőt, az alaptörvény is kimondja, hogy mindenkinek joga van az egészséges életmódhoz, az egészséges környezethez és az egészséges élelmiszerhez. Budai szerint Magyarország a GMO-pártiak lobbija ellenére sem fog engedni ebből a célkitűzésből.

De mi az a GMO?

A genetikailag módosított élőlények (Genetically Modified Organism, GMO) genomját molekuláris eszközök felhasználásával, mesterséges úton hozzák létre. A genetikai manipuláció általában érintheti a zigótát vagy az ivarsejteket is, néha pedig az öröklődő sejtszervecskéket, például a színtestet és a mitokondriumot is. Ezeknek az élőlényeknek az utódai ugyancsak GMO-k lesznek, vagyis továbbörökíthetik az előzőleg módosított tulajdonságaikat; de ha a beavatkozás csak a szomatikus sejteket érinti, akkor a változás nem öröklődhet tovább.

Génmódosított baktériumokkal hozzák létre a tömegtermelésben gyártott, gyógyászati célú fehérjéket is. Emberi gént hordozó baktériumokból állítják elő a cukorbetegség kezelésére használt inzulint, a hemofília kordában tartásához szükséges véralvadási faktort és a növekedési zavarokat orvosoló növekedési hormonokat. A baktériumok által termelt fehérjék használata biztonságosabb, mint a korábbi készítmények, amikhez holttestekből vonták ki az alapanyagokat, és súlyos fertőzési kockázattal jártak; a páciensek akár AIDS-t, hepatitisz C-t és Creutzfeldt-Jakob kórt is kaphattak ezektől a készítményektől.

A növények génjeit általában a jobb terméshozam, vagy a növényeket támadó rovarokkal, esetleg gyomirtókkal szembeni ellenállóképesség javítása miatt szokták módosítani. Génkezeléssel javítható a növények szárazságtűrése és táplálkozástani értéke, például a vitamintartalma. Az egyik első génmódosított növény 1996-ban került forgalomba; ez egy olyan kukoricafajta volt, ami a Bacillus thuringiensis baktérium mérgét, az úgynevezett Bt-toxint hordozta. A toxinnak köszönhetően a kukorica jóval ellenállóbb volt a kártékony rovarfajokkal szemben, mint a génkezelést nem kapott társai. Ma már létezik a gyomirtóknak is ellenálló rovarrezisztens szója, gyapot és repce is, sőt, olyan génmódosított kukoricát is készítettek, ami A és C vitamint, valamint folsavat is tartalmaz.

A génmódosítás nemcsak a növények, hanem a haszonállatok tulajdonságait is megváltoztathatja. Egy új-zélandi kutatócsoportnak sikerült hipoallergén tejet adó tehenet létrehoznia. A csecsemők másfél százaléka allergiás az anyatejben is megtalálható egyik fehérjére, a béta-laktoglobulinre (BLG), dez Agresearch munkatársai Stevan Wagner vezetésével azonosították a fehérje genetikai kódját, és létrehozták azt a genetikai struktúrát, ami megakadályozza a BLG termelődését. Miután ezt beültették egy tehénbe, az olyan borjút szült, aminek – érthetetlen okokból, de – hiányzott a farka. A növekedési hormonnal kezelt borjú a felcseperedése után olyan tejet adott, amiből teljesen hiányzott a BLG.

Európai ellenállók

Az Európai Unió 2004-ben oldotta fel a GMO-k termesztésére vonatkozó hatéves tilalmat, de szigorú engedélyezési és címkézési szabályzatot állítottak össze. Az Európai Bizottság egyelőre a Monsanto által gyárott kukoricafajta, a MON810 termelését engedélyezte, de Magyarország több más EU-tagországgal azt követelte, hogy a tagországok egyénileg dönthessenek a GMO-k termesztésének engedélyezéséről. Az uniós szabályozás lehetővé teszi a GMO-mentes zónák létrehozását, és a keresztbeporzás megelőzését is fontosnak tartja, hogy a GMO-k ne tudjanak más, természetes úton létrejött növényekkel kereszteződni.

A Népszabadság Online-nak korábban nyilatkozó Máté József, a Pioneer Hi-Bred Zrt. kelet-európai szabályozási igazgatója szerint a növénynemesítők üdvözölték azt az uniós döntést, amely lehetővé tette a génmódosított élelmiszerek termesztését. Máté szerint jelenleg több tucatnyi, géntechnológiával előállított növényfajta vár uniós engedélyezésre; ezekről kutatóintézetek bizonyították, hogy veszélytelenek az emberekre és az állatokra. Magyarországon azonban moratórium tiltja a génmódosított növények szabadföldi termesztését. A parlamenti pártok ezt teljes egyetértésben támogatják, a döntés mögött meghúzódó szakmai hátteret pedig a GMO Kerekasztal tagjai biztosították.

A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal sem ért egyet a GMO-k termesztésével. Szerintük az ellenőrzés és a nyomon követés rendszere az ipari felhasználás során nem tudja garantálni a nem génkezelt és a GMO növények elkülönítését, így az is elképzelhető, hogy génkezelt növények kerülnek az élelmiszerláncba. Ezt alátámasztja, hogy tavaly júliusban 160 hektárnyi kukoricát kellett kitárcsázniuk a gazdáknak, miután kiderült, hogy a növények génmódosítással szennyezett vetőmagból keltek ki.

Az Amflora géntechnológiával módosított burgonyájának termesztését is a szennyeződésre hivatkozva tiltották meg: ez olyan, az antibiotikum ellenállóképességét hordozó jelzőgént tartalmaz, amiből a 2001/18/EK irányelv törekvése miatt nem lehet takarmányt vagy élelmiszert készíteni. A határozat kimondja, hogy az antibitoikum-rezisztens géneket hordozó géntechnológiával módosított szervezeteket 2008. december 31-ig ki kell vonni a forgalomból. A növény termesztésére a német BASF Amflora kapta meg az engedélyt; az amylopektinkeményítőt tartalmazó növényt növényt műszaki alkalmazásra fejlesztették ki, az ebből kivont keményítőt pedig a textiliparban, illetve a papír- és építőanyag-gyártásban hasznosíthatják. Legalábbis Németországban, Csehországban és Svédországban, mert Magyarországon tiltott a növény termesztése.

Szlovákiában 2006-ban engedélyezték a Monsanto génmódosított kukoricájának termesztését, így húsz hektáron vethetik a MON810-et. A Szlovákiai Környezetvédelmi Felügyelet, a SIZP igazgatónője szerint ez nem jár kockázattal, mivel Szlovákiában a MON810-nek nincs rokonnövénye, így a transzgén elterjedésétől sem kell tartani. A MON810 az emberi szervezetre gyakorolt ártalmas hatásaitól nem tartanak, mivel a termést bioetanol gyártásához szeretnék felhasználni. Franciaország ugyanakkor 2008-ban tiltólistára helyezte a növényt, és jelezte az EU-nak, hogy csatlakozik a moratóriumhoz, aminek Magyarország is tagja.

Dr. Túróczi György, a Szent István Egyetem növény-védelemtani tanszékének docense szerint a génmódosított kukorica az eddigi vizsgálatok szerint az emberre nem veszélyes, de azért vannak aggályok. Túróczi azt is elmondta, hogy a szárazságtűrő burgonyánál ugyanezt a technológiát használják, de az eljárás potenciálisan különböző kockázatokat jelenthet. Egyrészt a gén megnyilvánulása miatt olyan fehérjék jelennek meg a növényben, amelyek humánegészségügyi problémát okozhatnak, másrészt a beporzás révén ezek a gének eljuthatnak más növényekbe is, ahol esetleg nem kívánatos a jelenlétük.

A lazac a paradicsomban élhet tovább

Egy növény génszerkezete a természetes evolúció hatására is mutálódhat, de több kutató szerint nem mindegy, hogy a növény génszerkezete nemesítés vagy génmódosítás miatt változik-e meg. Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédelmi Szövetség munkatársa elmondta, hogy a nemesítés többnyire azonos fajon belül történik: a meglévő génkészletből megfigyelések alapján választják ki az azonos tulajdonságú növényeket. A transzgenikus technológia ezzel szemben más fajokból származó génszakaszokat juttat a növényekbe. Ezek egyes esetekben vírusokból vagy baktériumokból származhatnak; igaz, ezek gyakran a természetes populációban is benne vannak. Az egymástól gyökeresen különböző fajok között azonban a génátvitel az evolúció során nem alakulhat ki; a sarkvidéki lazacból származó hidegtűrő gén például természetes körülmények között sosem kerülhetne bele a paradicsom genomjába, a molekuláris biológia viszont ezt is lehetővé teszi.

Fidrich szerint ahhoz, hogy ezek a gének beépüljenek és fehérjét termeljenek, trükköket kell alkalmazni. A beépülés utáni megnyilvánulást promoterekkel segítik elő, ennek a folyamatnak a sikerét jelzőgének mutatják, esetenként pedig stopjelet is kell adni nekik, hogy abbahagyják a beépülést. Ezek az úgynevezett vektorok vírusokból és baktériumokból származnak, és ez okozhatja a GMO-kkal kapcsolatos problémákat is.

Genetikai tervezés, kézi gyomirtás

Fidrich úgy látja, hogy a GMO-k társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai egyaránt aggályosak lehetnek. Az EU-ban engedéllyel termelt kukoricafajtáról épp az MTA kutatóintézetének magyarországi hatástanulmányai mutatták ki, hogy komoly károkat okozhat, például védett lepkefajokat veszélyeztethet. A rovarrezisztens kukoricafaj háromezerszer annyi Bt-toxint termel, mint amennyit a hatályos jogszabályok szerint rovarirtásra lehetne használni, ugyanakkor tény, hogy amit a növény termel, az sosem fog ilyen koncentrációban a környezetbe jutni, mert a növényi anyag lebomlásakor a transzgén is nagy mennyiségben bomlik le. A talajban lévő mikroorganizmusok viszont megszenvedhetik a toxin jelenlétét, és Fidrich szerint a Monsanto állításával szemben a méreg állítólag nem bomlik le rövid idő alatt: a toxin 8-10 százaléka akár egy évvel később is kimutatható a tarlómaradványokból.

A természetvédelmi szakember szerint ökológiai szempontból sem szerencsés a génmódosított növények termelése, mert tovább erősítik az intenzív, nagyüzemi mezőgazdasági módszerek használatát, ami szemben áll a környezetkímélő ökogazdálkodással. Amikor az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában termeszteni kezdték a rovarrezisztens, toxinban gazdag növényeket, az a mérgekkel szemben toleráns gyomok elterjedéséhez vezetett, ami több millió hektárnyi termőterületen vezetett problémákhoz. A gazdák sok esetben arra kényszerültek, hogy további, még erősebb gyomirtó szereket használjanak, esetleg mechanikus, kapával vagy kézzel végezzenek gyomirtást. Ez viszont az ellenkezője annak, amit a GMO-gyártók hirdetnek, ők ugyanis azzal népszerűsítik a termékeiket, hogy a rezisztens növények szükségtelenné teszik a gyomirtást.

A Monsanto ilyen esetekre azt javasolja a gazdáknak, hogy nagyobb mennyiségben használják a Roundupot illetve a szintén általuk fejlesztett, Agent Orange alapú gyomirtók használatát szorgalmazzák. Ez a szer volt az, amit a vietnami háborúban a lombok irtására használtak, és kimutatható a rákkeltő hatása.

Amikor a tudomány vakhitté válik

A GMO-k megítélése nem véletlenül ellentmondásos. Ellenzői a lehetséges kockázatok miatt tiltakoznak a telepítésük ellen, ennek hiányában pedig nem végezhetők hosszú távú hatástanulmányok, holott csak ezek bizonyíthatnák a GMO-k veszélytelen mivoltát. Ugyanakkor tény, hogy még a növénygenetikával foglalkozó szakértők között sem alakult ki tudományos konszenzus arról, hogy valóban veszélyt jelentenek-e. Dudits Dénes akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Központjának főigazgatója a létező legjobb, kockázatmentes növénynemesítési módszernek tartja a géntechnológiát, de Darvas Béla ökotoxikológus, a KÉKI kutatója, a GMO Kerekasztal egyik alapítója és a Magyar Géntechnológiai Testület korábbi elnöke többször kritizálta a GMO-növények telepítését.

Az eddigi eredmények alapján arra következtethetünk, hogy nem nagyon vannak komolyan vehető tanulmányok, amelyek alátámasztanák a GMO-val szembeni félelmeket, de az ismeretlentől való félelem természetes reflexe sem tűnik alaptalannak. A téma higgadt, ésszerű kezelését megnehezíti, hogy a GMO-nak látszólag csak hívei és ellenzői vannak, azok a szakemberek pedig, akik higgadtan, a tényeket mérlegelve, kiegyensúlyozottan foglalnának állást, háttérbe szorulnak.

Az érdemi vitát az is megnehezíti, hogy ez nehezen alakulhat ki. A GMO-s élelmiszerek mellett érvelő Popp Józsefet például egy tanulmány publikálása után eltanácsolták a vidékfejlesztési tárca egyik kutatóintézetéből, a Szent István Egyetem doktori tanácsának elnöke, Hornok László akadémikus rágalmazási pert is indított a fentebb említett Darvas Béla ellen, holott mindketten sikeres tudományos pályafutást tudhatnak maguk mögött.