Az Akadémia komoly kritikát mondott a magyar oktatásügyről

Továbbra is alulfinanszírozott oktatási rendszer, amivel az EU-s átlagtól is elmaradunk, pedig az érzékelhető javuláshoz még az sem lenne elég; növekvő egyenlőtlenségek, amiket a magyar oktatáspolitika csak felerősít; több konkrét oktatáspolitikai probléma a szakmai kontroll hiányától az állami tankönyvekig, amik a Fideszhez köthetők: ha diplomatikusan is, de ezeket teszi bírálat tárgyává az MTA hétfő délután elfogadott közgyűlési állásfoglalása.

Gyakorlatilag ez a legmagasabb szintű dokumentum, a legerősebb jelzés, amit a magyar tudományos élet küldhet az oktatásüggyel kapcsolatban, és az is erős kiállás, hogy az MTA közgyűlése 80 százalékos többséggel fogadta el a dokumentumot. (Maga a rövid állásfoglalás a cikk alján teljes egészében olvasható, a cikkben a bővebb előterjesztésből idézünk részleteket.)

Lovász László MTA-elnök a maga finom stílusában, de kellő egyértelműséggel jelezte már korábban, többek között egy Index-interjúban is a magyar oktatáspolitikával kapcsolatos kritikáit: a világhírű matematikus úgy látja, lemaradtunk a világtól, az iskolának kreativitásra és csapatmunkára is jobban kellene tanítania. Bár a közoktatás-fejlesztés nem feltétlenül tartozna a Magyar Tudományos Akadémia fő profiljába, az egyre romló PISA-eredmények után elkezdtek egy Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programot is – igaz, erre egyelőre a minisztérium nem ad támogatást, és a most készülő új Nemzeti Alaptanterv kialakítása is nélkülük zajlik.

Az MTA ezzel együtt folyamatosan felajánlja szakmai segítségét a kormányzat felé. Politikai kritikát ők testületként nem is fogalmazhatnának meg (kutatók magánszemélyként persze igen, ezt teszi például az akadémikusok által alapított Stádium 28 Kör), és most is azt hangsúlyozzák, hogy az MTA kész minden szakmai segítséget megadni:

Továbbra is vállaljuk, hogy a Nemzeti alaptantervről részletesen, minden szakértői erőnket mozgósítva véleményt mondunk, illetve tanácsot adunk.

– fogalmazott például az MTA közgyűlésén elnöki beszámolójában Lovász László.

A közgyűlés által simán átment oktatásügyi állásfoglalás is partnerséget kínáló szöveg, de egyértelművé teszi, hogy az eddigi oktatáspolitika fő vonalait nem mind tartja jónak. Mint írják, ugyan az oktatásügy a magyar társadalom számára rendkívüli jelentőségű,

a terület részesedése az állami költségvetésből és a ráfordítások eloszlása azonban nem felel meg sem a szükségesnek, sem a társadalom elvárásainak.

Az MTA leszögezi, hogy 2013-ig radikális forráskivonás volt az oktatásból, és a helyzet az elmúlt öt évben sem konszolidálódott. Az előterjesztés rámutatott, hogy az alapfokú oktatásra és az óvodákra (2016-os adatok szerint) Magyarország a GDP 1,3 százalékát fordította az EU-28 országok 1,5 százalékos átlagával szemben, középfokú oktatásra pedig a GDP 1,5 százalékát – itt még nagyobb az elmaradás az 1,9 százalékos EU-átlagtól.

A pedagógus bérhelyzetet is kifogásolják: „A pedagógusok bére az egyéb szakmákban dolgozó felsőfokú végzettségűekhez viszonyítva az elmúlt évek béremelései ellenére még mindig az utolsók között van az EU-28 országok között”.

De nem csak arról van szó, hogy Magyarország kevesebbet költ az oktatásra az elvárhatónál. Az MTA állásfoglalása a kormány oktatáspolitikájának több pontját is konkrétan bírálja.

• A 16 évesre leszállított tankötelezettségre,
• a szakképzési rendszer átalakítására
• és a szakmai kontrollt nélkülöző tankönyvpolitikára is utalnak,

és egyértelművé teszik, hogy az államosítás „egységes kínálatra” vonatkozó jelszavai ellenére a magyar oktatási rendszer az elmúlt években egyenlőtlenebb lett, mint volt.

Az előterjesztés szövegéből idézzük:

„A korai iskolaelhagyók aránya többek között a tankötelezettségi korhatár leszállítása miatt is növekszik, jelentősen torzult az oktatás szerkezete, a megbízható szakmai kontroll elmaradása miatt romlott a tankönyvek színvonala, a családi háttér egyre jobban meghatározza a tanulók kilátásait, növekedtek a régiók, illetve az iskolák közötti különbségek.”

A felsőoktatásról sem festenek kedvezőbb képet:

A felsőfokú végzettséget szerzők aránya 2015 óta csökken. Komoly problémát fog okozni a 4,5 éven belül előálló tanárhiány, különösen a már ma is feltűnően ellátatlan élet- és természettudományi területeken. A felsőoktatási szférát súlyosan érinti a koncepciózus fejlesztések elmaradása és az ennek következtében tapasztalható növekvő lemaradás a nemzetközi versenyben.”

Az állásfoglalás időzítése – amellett persze, hogy most tartják az MTA-közgyűlést, és ez még nagyobb súlyt ad a kritikának – abból a szempontból ideális lehet, hogy a kormányalakítással most lenne lehetőség az eddigi irányok átalakítására. Még nem jelentették be, hogy az Emmiben, Kásler Miklós új tárcavezető alatt ki fogja majd irányítani az oktatási területet; az biztosnak látszik, hogy az eddigi államtitkár, Palkovics László távozik (ő ezentúl innovációs és technológiai miniszter lesz), utódja hivatalosan még nem ismert. Az MTA nem a politikai ritmussal indokolja, hogy miért most szólaltak meg az oktatással kapcsolatban, de hogy az új NAT-t ők is szeretnék véleményezni, azt Pléh Csaba, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság vezetője is aláhúzta.

 Végül az elfogadott MTA-állásfoglalás szövege:

(Borítókép:  Lovász László az MTA elnöke (a pulpitusnál) beszédet mond a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 189. rendes közgyűlésének ülésén az MTA fővárosi székházában 2018. május 7-én. - f otó: Soós Lajos / MTI)