A lefagyott főutakat ugyanis Németországban is só kiszórásával mentesítik a síkosságtól. Az olvadékvízzel aztán a só a talajvízbe kerül, a növények pedig a leveleiken és gyökereiken át felveszik, és ezzel károsodnak.
A természet védelme érdekében a kiszórt mennyiséget a kutatók szerint tovább csökkenthetik, ha egy innovatív infravörös érzékelővel valós időben nyomon követik, hogy az adott helyen mennyi sóra van még szükség.
Brutális, de nincs alternatívája
"Gazdasági és környezetvédelmi szempontból ma még nincs alternatívája az útszóró sónak, ezért a környezeti terhelés csökkentését a sómennyiség visszafogásával kell elérni" - idézte a pte hírügynökség Fritz Brickwedde, a német szövetségi környezetvédelmi alapítvány (Deutsche Bundesstiftung Umwelt, DBU) főtitkárának szavait. Az alapítvány egyébként 100 ezer euróval támogatja a kutatási projektet.
Ulrich Hartmann, az Észak-Rajna Vesztfália útjait kezelő Landesbetrieb Straßen.NRW üzemeltetési és közlekedési igazgatója szerint az alkalmazandó sómennyiség több, folyamatosan változó faktortól függ.
A kívánt hatás elérése érdekében négyzetméterenként kiszórandó friss só erősen függ az útpálya nedvességétől és hőmérsékletétől, illetve az adott esetben még ott található maradék sómennyiségtől.
A hőmérőzéssel a harmada megtakarítható
A hőmérsékletet már ma is infravörös hőmérő érzékeli, az út felszínének érintése nélkül. Ez a fejlesztés a kiszórt só mennyiségének 30 százalékos csökkentését teszi lehetővé, számol be az utakon alkalmazott technológiákról a münsteri műszaki főiskola illetékese.
Más környezeti tényezőket eddig csak becsülni lehetett, és így automatikusan be sem vonhatták az adagolók programjába. A pontos, és ezzel együtt környezetkímélőbb és biztonságosabb adagolás így nem volt mindig lehetséges.
Tavasszal lesznek eredmények
Ezen a téren hoz javulást az új típusú érzékelő. Az újfelület nedvességét és a korábbról megmaradt sómennyiséget vizsgálja infravörös mérési eljárás segítségével, a helyszíni feltételekhez folyamatosan hozzáigazítva a kiszórt sómennyiséget
Annak biztosítására, hogy az úgynevezett infravörös spektrométer az elméleti fejlesztések nyomán a gyakorlatban is alkalmazható legyen, ezen a télen két prototípust tesztelnek két tipikus klímájú német területen (Münster- és Sauerland).
"A gyakorlati tesztek lezárulta után 2003 tavaszában kiértékeljük az eredményeket és optimalizáljuk a készüléket" - jelentette ki Fritz Brickwedde.