Hogyan vigyünk életet egy régi budai villába?

Fülöp Krisztina, a MOME oktatója mesélt nekünk egyik izgalmas munkájáról

BSZ 9950
2018.04.23. 13:50
4 hozzászólás

A MOME Építészeti Intézete és az Urbanista közös sorozatát ott hagytuk abba, hogy Ferkai András kétrészes videóban mesélt nekünk arról, hogyan változott a lakásállomány Budapesten. Hogy milyen volt a század elején épült sötét bérházakban élni, és mit szóltak a magyar építészek, mikor megtudták, hogy a szovjet panel lesz a követendő példa. Mivel a sorozat célja, hogy bemutassuk mennyiféle területtel foglalkozik az intézet, egy látszólag teljesen más téma következik: a belsőépítészet. Valójában azonban szervesen kapcsolódunk az előzőhöz, ahogy az építészet és a várostervezés is elválaszthatatlanok.

Fülöp Krisztina, a MOME oktatója (kinek nevével a Manninger-villa felújítása kapcsán találkozhattunk) egyik munkáját mutatja be, ahol egy eredetileg 30-as években épült, azóta többször átépített, kibővített villa belső kialakítása volt a feladata. 

A videóból nem csak az derül ki, hogy milyen problémákkal kellett szembesülnie, és azokat hogyan oldotta meg, de az is, mennyire változtak az elvárások közel kilenc évtized alatt a családi házakkal szemben.

A MOME Építészeti Intézetének és az Urbanistának tavaly indult közös cikksorozata. Előbb a hallgatók munkáit mutattuk be: az újragondolt székeket a Nemzeti Múzeumban, a Budapest két pontján felépített fainstallációkat,  a pilisi ciszterci apátság romjaira álmodott terveket, és hogy mihez kezdenének a diákok a Batthyány téren maradt ugrótoronyalappal. A sorozat második, videós felében a tanárok kapnak szót: előbb Csomay Zsófia, majd Kovács Csaba mutatta meg saját magának tervezett otthonát, végül Ferkai András minielőadásának két részét láthattátok a budapesti lakásállomány történetéről. A sorozat hamarosan folytatódik!

Sorozatunk az Urbanista és a MOME Építészeti Intézetének együttműködésében, az NKA támogatásával készült. Ha érdekel az építészet, kövesd az Urbanistát a Facebookon!