Ne bántsátok a Combinót!

A budapesti Nagykörúton néhány hétig szolgáló villamosok alighanem nagyon jó kis villamosok. Évtizedekig fogjuk szeretni őket. Korszerűek, kényelmesek, még ha eddig más is jött le a nagyközönségnek a politika és a sajtó érdekei, még inkább belső törvényei vezérelte kommunikációból.

A történet szereplői közül a budapesti Combino az egyetlen ártatlan. Sokkal bűnösebb a gyártója, a megrendelője, a megrendelője gazdája, meg aki saját hibáit megpróbálja rákenni.

Öt dologgal szokás vádolni a budapesti Combinót. 1. Mindenféle hiba miatt le kellett állítani pár napos üzemelés után. 2. Az egész egy rossz konstrukció, egy csomó nagyváros megjárta már vele a világban szerteszét. 3. Miatta dőlt ki az oszlop a Margit hídon. 4. Nem lehet fölszállni kerekes székkel, bár átépítették a megállókat. 5. Meg lehet benne dögleni a hőségtől a kánikulában.

1. Leállítás

Azok az üzemzavarok, amelyek eddig felléptek, bőven-bőven beleférnek a normális mennyiségbe. Sőt, megkockáztathatjuk, nem az utolsók voltak. A három leállásból kettő szinte észrevehetetlen volt, pár perc után újra üzemképes volt a Combino, a harmadik esetben másnapra gyógyult meg. Alapos aránytévesztés volt ezek után leállítani őket, és ez nem is a legnagyobb baj, de erről majd később. Aki rendszeresen utazik a négyeshatoson, alighanem maga is tapasztalt már hasonló ajtóhibát a Ganzokon, hiszen ezek mindennaposak. A később évtizedekig megbízhatóan szolgáló régebbi típusok bevezetésekor pedig jóval nagyobb problémák jelentkeztek.

Bevezetésekor. Igen. A villamos nem pont olyan termék, mint az autó, egy bevált járművet is illeszteni kell az adott város hálózatához, áramellátásához. A városok ráadásul nagyon ritkán vesznek kész villamosokat, némi módosítást mindenképpen kérnek. A mi esetünkben azonban nem erről van szó.

Budapestre egy teljesen új villamostípus érkezett. Ilyen esetben pedig természetes, hogy bizonyos apróbb hibák jelentkeznek. Na de ha én autót veszek, nehogy már egy még nem kész modellt adjanak el nekem, mondják erre sokan. És a rengeteg típusvisszahívás, mondom erre én. De nézzük a gyógyszereket. Miután évekig tesztelték elméletben, számítógéppel, állatokkal, következnek vagy négy-öt fázisban az emberkísérletek. Először önkéntesekkel, de minden gyógyszer bevezetése előtt a legutolsó fázis az, amikor igazi forgalomban, igazi, átlagos betegek szedik tömegesen. Egy csomó dolog ugyanis csak így derülhet ki.

Hiába furikázik egy csomót a Combino az 1-es villamos vonalán homokzsákokkal megrakva, a homokzsákok nem szállnak le meg föl, nem állnak meg az ajtóban, vagy legalábbis nem úgy, mint a budapesti emberek. Márpedig az, hogy az ajtónyitó automatikát és az utasokat a becsukódástól védő elektronikát pontosan hogy célszerű behangolni, csak így derülhet ki. Ezért volt nagyon ostoba döntés a főpolgármestertől, hogy leállíttatta a villamosokat, ezért butaság, hogy miután a gyártó Siemens szakemberei módosítottak a hangolásukon, a BKV azóta sem állítja őket újra forgalomba.

2. Hibás típus

De miért kellett nekünk egy teljesen új típus? Miért nem egy bevált konstrukciót választottunk. Nagyon jogos a felvetés. Sőt, a tender meghirdetésekor pontosan azt mondták a város vezetői, hogy ez a cél. A Siemens egy néhány éve létező, néhány városba már eladott típussal, a Combinóval pályázott, és nyert, noha nagyobb árat kért, mint a másik két felkért gyártó.

Csakhogy hamarosan kiderült, a Combino nem vált be, egész egyszerűen törik. Ezt a típust, amelynek kocsiszekrénye alumíniumból volt csavarozva, a német multi örökre elfelejtette, az ilyet közlekedtető városok némelyike kártérítés kapott, akik rendeltek belőle, visszamondták a rendelést vagy más típust kaptak. Budapest is.

A mi villamosunk őse egy másik cég fejlesztése, mint az eredeti Combino, máshol is készül (Bécs mellett), és mint már mondtuk, egészen más anyagból van. Hogy a Siemens miért döntött úgy, hogy Combino lesz a neve? Az ő dolga. Gondolom, egy-egy brand tulajdonosa azt csinál tulajdonával, amit akar. (Lásd még: Chevrolet.)

A Siemens döntésének (hogy Combino néven adja nekünk a nem Combinót) hatalmas marketinghátránya van. Erről a névről ma mindenkinek egy kudarc, kettétörő villamostestek jutnak az eszébe. És lehetővé teszi a nem eléggé alapos sajtónak, hogy arról cikkezzen, a világ hány nagyvárosa szívta már meg ugyanazzal a villamossal, amelyik, ugye, nem ugyanaz.

A névátvitelnek azonban bizonyára voltak előnyei is. Ki tudja, egy más névvel talán még ebben a banánköztársaságban se lehetett volna megcsinálni, hogy valaki megnyer egy tendert, majd egészen mást ad. Mintha a Volkswagen nyerne az Opellal és a Renault-val szemben, aztán Skodát szállítana. Pláne úgy, hogy a Siemens nyerésének indokai között talán a két legfontosabb az volt, hogy könnyű a villamos, és hogy hamar tudják szállítani. A típuscserével mindkét tényező ugrott, az acél nehezebb az alumíniumnál, és az új szerelvények több mint egy évvel később érkeznek.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a Siemens jócskán engedett a malőr miatt az árból. Azt azonban sohase fogjuk megtudni, hogy ajánlatuk így is a legjobbnak minősülhet-e, sőt azt sem, hogy eredetileg hogyan minősült jobbnak olcsóbb versenytársainál, hiszen a pontozási rendszert azóta se hozták nyilvánosságra.

Sokan állították, hogy a tendert mindenképp a Siemensnek kellett nyerni, politikusok nyilatkoztak is olyasmit akkoriban, hogy a német cégnek nagyon jók a politikai kapcsolatai, ők tudják, hogy ez pontosan mit jelent.

3. Vezetékszakadás

Kimondva, kimondatlanul a Combinók nyakába szokás varrni a körúti áramellátó rendszer átépítését, és így az ott elkövetett valóban súlyos hibákat. Először is, számomra korántsem egyértelmű, hogy a Combinók nagyobb áramerősséget vesznek föl, mint a Ganzok. A BKV legalábbis kétértelműen beszél erről. Inkább olyasmiről lehet szó, hogy az új villamosok érkezése alkalmából rendbe akarták hozni az áramellátó rendszert is. A törekvés dicséretes. (Az is igaz, a Combinók fékezéskor visszatáplálják a villamos energiát, ez azonban csak akkor működik, ha ezt a többletet egy másik villamos föl tudja venni. Ezért előnyösebb a Combinóknál a hosszabb betáplálási szakasz, ilyet épített ki a BKV.)

Az ügyet részletesen tárgyalta az Index, most pedig már a rendelkezésünkre is áll a vizsgálati jelentés. Amely ugyan óvakodik felelősöket megnevezni, ám majdnem teljesen világosan megjelöli, hogy mi volt az alapvető baj: "a beruházás során elvégzett tevékenységek műszakilag elfogadható szintű tervekre épültek, de azok teljes körű kivitelezését az időbeni határfeltételek nem tették lehetővé." . Magyarán túlságosan rövid volt a határidő. Azt hiszem, nyugodtan élhetünk a gyanúperrel - különösen az után, hogy Aba Botond, a BKV vezérigazgatója ártatlanságát hangsúlyozta (talán így akart utalni főnöke felelősségére, mégse ugorhat nyíltan a torkának?) -, hogy az elkapkodott drótcsere Demszky Gábor főpolgármesternek volt sürgős. Nyilván úgy gondolta, hogy az új villamosok, új peronok, új vezetékek segíthetik újraválasztását, ha már a 4-es metró szakaszait csak valamelyik későbbi kampányban adhatja át.

A politikai felelős megnevezésén túl azért említsük meg mindazok erkölcsi és jogi felelősségét, akik hajlandók voltak belemenni az előre tudhatóan elégtelen határidőkbe, akik előre tudatosan vállaltak olyan körülményeket, amelyek nem tették lehetővé a műszakilag tisztességes munkavégzést. Ne felejtsük el azokat a mérnököket, akik ebben a beruházásban bármilyen papírt aláírtak Aba Botondig bezárólag. Tudom, hogy ez a szakma állami, önkormányzati megrendelésekből él, mégse kell mindent elvállalni, és le lehet mondani a vezetői posztokról is.

4. Peronmagasság

Erről is részletesen írtunk, a BKV először azt mondta, hogy azért emelik meg a peronokat, hogy babakocsival, kerekes székkel föl lehessen szállni. Aztán kiderült, hogy ez nem mindig megy, mert így is maradt szintkülönbség. Ezután olyan magyarázatok következtek, amelyeket külön-külön akár el is lehetne fogadni, de így egymás után egyre büdösebbé tették ezt az ügyet is. hallottunk arról, hogy majd kopik a kerék, és így lejjebb jön a villamos. Aztán arról, hogy ha teljesen egy szintben lenne a peronnal, megbotlanánk. Végül az derült ki, hogy csak így fér alá a balesetekkor használatos emelő. Hát legalább kommunikációból beírhatunk egy elégtelent a BKV-nak, de azt hiszem az nyilvánvaló, hogy a Combino minderről nem tehet, ő épp olyan magas (alacsony), amilyennek rendeltük.

5. Nincs légkondi

Nincs. Nem rendeltünk. Ha rendeltünk, lenne. Pénzbe kerülne. Ha akarunk, utólag rendelhetünk. Mivel hely van a villamosban légkondinak, itt sem állapítható meg a felelősség.

Amikor évek múlva utazunk az óriáshernyón, amikor már megszoktuk, amikor a vandálok már összefirkálták, amikor a köcsögök már el merik benne dobni a szemetet, szeressük őt. De az nem baj, ha eszünkbe jut, hogy gyártója hogyan nyerte a tendert, hogy milyen ostobán adták neki egy elvetélt rokon nevét, hogy egy főpolgármester újraválasztási kampánya miatt egyszer oszlop dőlt ki a Margit hídon.