Köpött a maci

Remélem, a végjáték kezdődött el. Az uniós rovó, a visszafizethetetlen adósság, a Pálffy interjúügyéből kivillanó meghunyászkodási reflex: mind annak a jelei, hogy az MTV halott és bűzlik, csak senki nem szánta még rá magát, hogy eltemesse.

A legfontosabb faktor a pénz- és székházhiány. Az egyetlen megoldás az lenne, hogy megint, mint mindig, odacsúsztat az állam valahány milliárdot, osszátok be, Zolikám, aztán ha elfogy, majd kaptok még. Addig meg tessék mosolyogni.

Csúnya visszhangja volna ennek most, az új egyensúly kezdetén.

Itt az idő. Nincs okunk tovább húzni, és sokba is kerülne. Azért, mert van ott egy Baló György, meg még egy fél tucat használható ember, egyszerűen nonszensz fenntartani egy ekkora gyárat. Nincs már régen értelmük a közszolgálati kötelességeknek: tájékoztatásban mindig a kormánytévé a legmegbízhatatlanabb, szórakoztatásban utcahosszal vannak lemaradva, és ha esetleg megcsípnek valami licencet, akkor abból hét határra szóló korrupció lesz.

Nincs értelme magának a közszolgálatnak se, egyébként. Kiszolgálja magát a köz. Nem nagyon érdekli, hogy mit tartanak fontosnak, hírnek, kultúrának a Magyar Televízió szerkesztői. Megvan a maga kultúrája – mindenkinek a sajátja –, aztán ahhoz keres magának tévét, videót, újságot. Abból a pénzből, amit csak egy ciklus alatt elköltünk erre a szörnyetegre, fel lehetne szerelni minden háztartást internettel, például. Vagy DVD-lejátszóval. Akkor művelődhetne, aki akar. Aki nem akar, az eddig is elkapcsolt, kivéve, amikor Szuperbuli ment.

A frekvenciát eladjuk jó pénzért, a fölöslegessé vált embereket elküldjük, az archívumot pedig feltesszük az internetre, közkincsként. Tiszta haszon. Azzal a haszonnal ügyesen gazdálkodva támogathatjuk a szabad médiából azt, ami szerintünk megérdemli – ha már muszáj az államnak belekotyognia a kultúrába. Ami és aki az állami médiából piacképes, az megtalálja a helyét ezután is. Ami nem, annak közönsége sincs.

Ehhez csak azt kéne belátni, hogy nincs köz. Egyéni és csoportérdekek, -érdeklődések vannak: van, aki naphosszat erdélyi útifilmeket nézne, és van, aki inkább alszik, ha csak erdélyi útifilm megy. A kommunizmusban még volt köz, mert aki kilépett a sorból, azt legumibotozták, úgyhogy figyelni kellett a tévét, hogy mit nem szabad. A kánonnak vége, amint el lehet róla kapcsolni büntetlenül.

Valakinek emellett még meg kéne győzni arról Gyurcsány Ferencet, hogy nem kell egy Kreml méretű intézmény csak az ő hatperceseiért. Azt majd letöltjük a blogról. De csak ha jó lesz.