Eluralkodott a sonka-potyautasság
Minek vegyen sonkát húsvétkor, ha úgyis kap a szüleitől? Csokit egyre kevesebbet veszünk.
Minek vegyen sonkát húsvétkor, ha úgyis kap a szüleitől? Csokit egyre kevesebbet veszünk.
Választások előtt mindig megugrik a fogyasztói bizalom, de most már több mint egy éve nő.
A kiskereskedelem 3 százaléka online. Leginkább könyvet, mozijegyet és kütyüt veszünk.
Házimozi, DVD-lejátszó, kamera, és MP3-lejátszó már alig kell valakinek.
Az egységár nem segít, ha kapszulás, por formátumú és folyékony formátumot kell összehasonlítani. Egy egyszerű jelölés azonban igen, ezzel máris kiszámítható, melyik terméket érdemes venni.
Tavaly tényleg jobb kedvünk volt, de most úgy tűnik, megint romlik.
A digitális átállás megdobta a piacot, vesszük az smartot és a 3D-t, ötödével nőttek az eladások.
Csak Németországban az évi 3 ezer új termék negyede se marad meg másfél év múlva.
Csúszunk lefelé, a horvátok és a törökök is több pénzt költhetnek. Térképen a szétszakadt ország.
A politikusokban, bankárokban és újságírókban bízunk a legkevésbé. A tűzoltókban a leginkább.
Nyugdíjas korukban a városiak inkább tanulnának, a képzettebbek inkább utaznának.
A húsevés jól leírja a társadalmi státuszt, szárnyasokat mindenki eszik, marhát csak a gazdagok.
Egy iskolatáska nagyjából 4000 forint, a golyóstoll drágább lett, a körző olcsóbb.
Megint egyre többet veszünk, az alacsony jövedelmű háztartások sem ezen spórolnak.
Öt százalékkal több hűtő, tíz százalékkal több fagyasztó fogyott idén.
A Délnyugat-Magyarországon élők veszik a legtöbb tejet, Budapesten fogy a legkevesebb.