Vendel
5 °C
20 °C

Simicska körének emberei lobbiztak Kiss Szilárdnak és FSZB-s élettársának

fff
2017.04.25. 14:44
2013 őszén, amikor már bebukni látszott a moszkvai agrárattasé vízummutyija, a Simicska-Nyerges érdekkörhöz tartozó két államtitkár közös levélben lobbizott a külügynél, hogy Kiss orosz élettársa, Jelena Cvetkova és szervezete folytathassa a vízumigénylést. Arról a nőről van szó, akiről a magyar kémelhárítás kiderítette, az orosz titkosszolgálattal áll kapcsolatban. Belső külügyes levelekkel mutatjuk be, hogyan bukott le a vízummutyi, és győzedelmeskedtek mégis a mutyizók.

Több mint két évvel Kiss Szilárd letartóztatása – majd szabadon engedése – és megannyi botránya után is sok a megválaszolatlan kérdés azzal kapcsolatban, hogy az orosz alvilági és titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező egykori agrárattasé hogyan maradhatott hosszú évekig pozícióban, és miért sérthetetlen még ma is. 

Ellenzéki képviselők és névtelenséget kérő kormányzati források segítségével megpróbáltuk rekonstruálni, hogyan, kiken keresztül gyakorolt nyomást Kiss Szilárd az államapparátusra a már zajló belső vizsgálat közben, hogy továbbra is ezrével szerezhessen schengeni vízumokat ismeretlen orosz állampolgároknak, köztük bűnözőknek, prostituáltaknak, és akár hírszerzőknek is.

Kiss legfőbb kormányzati lobbistái Farkas Imre és Poprády Géza államtitkárok voltak, akik a második Orbán-kormányban a Simicska–Nyerges-érdekkör kádereiként kerültek az akkor még teljesen az oligarcha felségterületének számító agrár- és fejlesztési minisztériumokba.

Egy birtokunkba került dokumentum szerint akkor, amikor a külügy megpróbálta leállítani Kiss Szilárd moszkvai vízumgyárát, Farkas és Poprády közös levélben lobbiztak azért, hogy legalább Kiss orosz élettársának, Jelena Cvetkovának a szervezete kaphasson vízumokat „speciális eljárási rendben". Csakhogy Cvetkováról addigra már az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) kiderítette Kiss Szilárd átvilágításakor, hogy az orosz titkosszolgálattal áll kapcsolatban.

Mi a helyzet a szigorítás óta? Hát, csak romlott

A Kiss Szilárd körüli botrányoknak új lendületet adott, amikor Szél Bernadett LMP-s képviselő kiperelte a Kiss által működtetett illegális moszkvai vízumgyárról szóló külügyes vizsgálati anyagot. Ezt követően Szél és Demeter Márta volt MSZP-s, azóta független országgyűlési képviselő az iratokba való betekintéssel, felszólalásokkal és írásbeli kérdésekkel próbáltak meg további információt kicsikarni a kormányból.

Az Indexnek sikerült néhány dokumentumot megszerezni a külügyminisztérium levelezéséből, ezek alapján, illetve a teljes levelezésbe betekintést nyerő Demeter Márta segítségével a következő eseményláncot tudtuk rekonstruálni:

2012 október 18-án a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára, Budai Gyula levelet írt Bába Ivánnak, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkárának. Budai levele arról szól, hogy Kiss Szilárd moszkvai agrárattasé panaszkodott a VM-nek, amiért az „utóbbi időben″ akadozik a moszkvai konzulátuson a vízumkiadás – konkrét ügyet nem említve, csak így, általánosságban. Budai a levelében tájékoztatást kér a külügytől, hogy ennek vajon mi az oka.

Íjgyártó István akkori moszkvai nagykövet (jelenleg a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára) Budai levele után e-mailben fakad ki Kiss Szilárdra. Arról ír, hogy addig nem volt panasz a moszkvai vízumkiadásra, de ha felmerült probléma, az mind Kiss Szilárd cégével – ami a vízumszabályozás által előírt, célországbeli üzleti meghívóleveleket adott vízumokhoz – kapcsolatos. Minden egyes Kiss Szilárd-féle vízumigénylés ugyanaz a kopipészt szabványszöveg, az igénylők meg sem jelennek személyesen, több esetben ráadásul olyanok igényelnek, akikről korábban kiderült, szabálytalanul használták fel az előző vízumukat. A moszkvai konzulátus nem kevesebb, mint havi ötszáz vízumot adott így ki.

Íjgyártó arról is beszámol, hogy a fenti problémák miatt szigorításokat vezettek be: nem kaphatott újabb vízumot, aki az előzővel már visszaélt, repülőjegyet is kellett csatolni az igényléshez, a szükséges dokumentumok meglétének ellenőrzését pedig Kiss Szilárd cége, a Monte Tokaj magára vállalta. A legértelmetlenebb szabály az, hogy nemzetgazdasági érdekre hivatkozva mégis el lehet térni a fenti, szigorúbb eljárástól, ebben az esetben azonban az egyszerűsített kérelemhez az agrárattasé külön levelét kell csatolni a – vagyis Kiss Szilárd cégtulajdonos meghívóleveléhez Kiss Szilárd agrárattasé felhatalmazása kell.

Kiss Szilárd feltalálta magát: ezután szinte minden ilyen vízumigénylést nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságúnak minősített.

2013 elején Bába Iván külügyi államtitkár is ír egy levelet, amiben elmondja, a szigorítások nem vezettek eredményre, sőt már több olyan orosz állampolgárt is kitiltottak a schengeni övezetből, aki Kiss cége segítségével szerzett vízumot. Nem sokkal később a moszkvai nagykövet, Íjgyártó már arról számol be kétségbeesetten, hogy a helyzet nem hogy javult, hanem romlott.

Ugyanis a szigorítások után 500 helyett már havi 800 vízumot gyártatott le Kiss. 

„Az attasé úr a zárás után hoz be "fontos ügyfeleket" (...) lehetetlenné válik az ellenőrzés", írja Íjgyártó. Demeter Márta az Indexnek azt mondta, a levelezésből, amibe betekinthetett, és Íjgyártó külügyi bizottsági meghallgatásaiból is látszott, a nagykövet is próbálta leállítani Kisst, de ez nem rajta múlt, Kiss Szilárd valahonnan felülről kapott mindvégig támogatást. 

Farkas és Poprády megmentenék a vízummutyit

2013 első felében a helyzet eldurvul. Íjgyártó megírja, hogy Kiss cége le sem adta az akkreditációs papírjait, a vízumigényléseknél pedig „látszik, hogy nem minden esetben van szó agrárérdekről". (Jórészt ugyanis orosz prostituáltak jutottak így hozzá a vízumjaikhoz.) Itt már Budapestnek is lépnie kellett.

Nem sokkal később a külügy egyik főosztályvezetője válaszlevélben tájékoztatja a moszkvai nagykövetséget: visszavonták Kiss cégének, a Monte Tokajnak az akkreditációját, megtiltják a vízumkérelmek átvételét Kisstől, a kiemelt agrárérdekre hivatkozó vízumigényléseket pedig a moszkvai konzulátus helyett egyenesen a külügyminisztérium konzuli főosztályára kell továbbítani. 2013. június 30-án a külügy részéről Bába Iván már egyenesen arról tájékoztatja a VM-et, hogy

Kiss Szilárd „magasabb érdekre" hivatkozva gyakorol nyomást a moszkvai konzulátusra, és már a büntetőjogi relevanciája sem zárható ki annak, amit Kiss művel.

Demeter Márta, aki ennek a levélnek a tartalmát is ismertette velünk, elképesztőnek nevezte, hogy az ilyen és ehhez hasonló levelek ellenére hosszú ideig nem tettek feljelentést Kiss ellen a külügyben.

Az agrárattasé helyzete nem csak a vízummutyi lelepleződése miatt vált tarthatatlanná, ekkorra már lezajlik a második nemzetbiztonsági ellenőrzése is, amin ismét megbukott. Ahogy a parlament nemzetbiztonsági bizottságának idén februári ülésén kiderült, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) már 2011 óta tudott Kiss orosz titkosszolgálati kapcsolatairól, élettársáról, Jelena Cvetkováról pedig a magyar szolgálatok vezetői kijelentették, hogy egy külföldi állam titkosszolgálatához köthető. Azt egyébként már 2015-ben, a Kissről írt cikksorozatunk idején több kormányzati forrásunk elmondta, hogy az attasé és élettársa orosz titkosszolgálati kötődéséről nyíltan pletykáltak a minisztériumokban.

Hogy kik tartottak ki Kiss mellett ennek ellenére a végsőkig, az egy 2013. október 7-én kelt levélből derül ki, amit sikerült meg is szereznünk.

Miután a Külügyminisztérium Kiss Szilárd és cége, a Monte Tokaj számára is megpróbálta megnehezíteni a tömeges vízumigénylések folytatását, Kiss orosz élettársa lépett akcióba két másik minisztérium államtitkára segítségével. Cvetkova ezúttal nem a külügynek, és nem is az agrárminisztériumnak, hanem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közigazgatási államtitkárságának írt egy kérelmet, amiben a saját maga által vezetett Tokaji Klub nevű nonprofit szervezet tagjai számára kérte, hogy „speciális eljárási rendben" (azaz gyorsítva és egyszerűsítve) kaphassanak többszörös belépésre jogosító vízumot. Azaz Kiss helyett formálisan Cvetkova, a Monte Tokaj helyett pedig a Tokaji Klub nevében folytatták volna a vízummutyit.

Az orosz titkosszolgálattal kapcsolatban álló nő kérelmét végül Farkas Imre NFM-es és Poprády Géza VM-es közigazgatási államtitkár közösen továbbította Bába Ivánnak azzal, hogy mindketten támogatják Cvetkova kérését. 

Kollégák, üzletfelek, utazópartnerek

Farkas és Poprády neve nem először kerül elő, hiszen már 2015-ben megírtuk, hogy Kiss Szilárd elsősorban rajtuk keresztül hálózta be Fazekas tárcáját. Farkas 2012 nyaráig volt az agrárminisztérium közigazgatási államtitkára, Poprády őt váltotta ezen a poszton. Kiss elsősorban Farkas Imrével volt jóban, aki szintén Oroszországban végzett, mégpedig a Leningrádi Katonai Térképészeti Iskolán – és aki mellesleg már a 2010-es kormányváltás után belekeveredett egy ötmilliárdos botrányba.

Minisztériumi forrásaink Farkas Imrét az akkoriban a Simicska Lajos-féle érdekcsoport informális befolyását érvényesítő Nyerges Attila (Nyerges Zsolt testvére) közeli embereként írták le. Nyerges Attila korábban igazgatósági tag is volt Farkas egykori cégében, a Geodéziai és Térképészeti Zrt.-ben. 

Ez a közvetlen befolyás Nyerges Attila távozásával enyhülhetett valamelyest. Amikor 2013 őszén Kiss Szilárd és a Monte Tokaj vízumigénylései elvileg feketelistára kerültek a külügyben, Kiss élettársa, Cvetkova nem véletlenül az NFM-hez fordult segítségért. Farkas Imre és Nyerges Attila ugyanis már 2012 nyarán átmentek az NFM-be, ahol Farkas ugyanúgy közigazgatási államtitkár lett. A második Orbán-kormány idején Simicskáék jelenléte különösen két minisztériumban, a VM-ben és az NFM-ben volt látványos, ahol Nyerges Attila politikai főtanácsadóként bukkant fel és személyzeti kérdésekben élet-halál ura volt. Bár maga az agrárminiszter, Fazekas Sándor utólag próbálta jelentéktelennek bemutatni a kapcsolatát Simicskával („szerintem néhányszor találkoztam vele életemben″, mondta egy régebbi interjúban) és tagadta a befolyását a tárca felett, egy volt magas beosztású VM-es vezető korábban egy olyan jelenetet is felidézett az Indexnek, amikor fültanúja volt annak, ahogy Simicska telefonon keresztül leordítja Fazekas fejét.

Kiss Szilárd Farkas Imrével és Poprády Gézával – valamint régi barátjával, Keskeny Ernő volt moszkvai, jelenleg kijevi nagykövettel – hivatalos utakon is részt vett közösen, 2013-ban például a doni áttörés 70. évfordulóján együtt látogatták meg a rudkinói magyar katonai temetőt és a gremjacsjei szovjet honvédő emlékművet. De ahogy szintén megírtuk, 2013 őszén Kiss, Farkas és Poprády egy közös magyar céget is alapítottak egy szlovák üdítőital forgalmazására, amiben strómanként a két államtitkár feleségei és Kiss Szilárd testvére lett tag.

A két államtitkár tehát 2013 őszén úgy lobbizott a Kiss–Cvetkova-féle Tokaji Klubnak a könnyített vízumkiadásért, hogy közben bizonyítható üzleti kapcsolatban is álltak családjaik.

Kiss Szilárd trükkje végül mégis bejött

Farkas és Poprády kísérlete mégsem járt sikerrel, a Külügyminisztérium ugyanis a kérésükre reagálva rögtön a moszkvai nagykövetségtől kért véleményezést. Íjgyártó István 2013. október 14-én meg is írja Budapestre, hogy semmiképpen nem javasolja, hogy a Tokaji Klub becsatlakozzon a vízumkiadásba. Levelében azt is megemlíti – hátha a külügyben ezt nem tudják és felülnek a trükknek –, hogy a kérelmező, Jelena Cvetkova valójában nem más, mint Kiss Szilárd élettársa.

Fazekas Sándor és Kiss Szilárd Moszkvában 2013. október 9-én.
Fazekas Sándor és Kiss Szilárd Moszkvában 2013. október 9-én.
Fotó: kormány.hu

Utólag különösen megmosolyogtató, hogy Íjgyártó többek közt azt az érvet is felhozza elutasító álláspontja mellett, hogy hamarosan úgyis megnyílnak Oroszországban a magyar vízumközpontok, ezért semmi szükség Cvetkováék közreműködésére. A nagykövet ezen megjegyzése azt mutatja, ekkor még vagy nem dőlt el, ki üzemeltetheti a leendő moszkvai magyar vízumközpontot, vagy legalábbis őt erről még nem tájékoztatták.

Bába Iván mindenesetre Íjgyártó válasza és hónapok teljesen érthetetlen késlekedése, időhúzó levelezgetés és a felelősség tologatása után végre-valahára elrendeli a helyszíni ellenőrzést a moszkvai követségen. Ezt követően indul meg az a belső vizsgálat, aminek anyaga Szél Bernadettnek köszönhetően végül idén nyilvánosságra került.

De akad itt egy furcsaság. Az egyik 2013 őszi külügyes levél szerint még egy olyan orosz állampolgár is megbukott egy Kiss Szilárd-féle, szabálytalanul felhasznált vízummal Németországban, aki a Quaestor valamelyik tisztviselőjének támogatásával jutott hozzá a vízumhoz. Csakhogy a Szél Bernadett által a KKM-től kiperelt iratok közt az említett levélben ki van húzva, hogy pontosan milyen quaestoros figuráról lehet szó, Demeter Márta azonban az Indexnek elmondta, hogy az eredeti iratban, amit ő látott és kijegyzetelt, az szerepel, hogy a „Quaestor elnöke", azaz maga Tarsoly Csaba adott meghívót egy Kiss Szilárd-féle kamuvízumhoz. (Kiss és Tarsoly kapcsolatáról ebben a cikkünkben írtunk.) 

2013 decemberében a külügy egyik főosztályvezetője újabb szigorításokra utasítja a moszkvai nagykövetséget, például szúrópróbaszerű személyes interjúkat ír elő és azt, hogy a kérelmezők mindenképp jelenjenek meg a konzuli tisztviselők előtt. Íjgyártó 2014 januárjának végén erre azt válaszolja, hogy az előírt 10-20%-os szúrópróba egyszerűen teljesíthetetlen, mivel a Kiss Szilárd-féle vízumok igénylői eleve be sem mennek az előírt személyes interjúkra.

Érdemes megjegyezni, hogy eddigre Kiss Szilárdot a külügy kirúgja – hivatalosan Kiss saját maga kéri a hazahívását –, az agrártárca viszont attasé helyett megbízási szerződéssel, miniszteri megbízottként foglalkoztatja tovább. Ennek kiváltó oka, hogy Kiss Szilárd másodszor is megbukik 2013 őszén a nemzetbiztonsági átvilágításon alvilági és orosz titkosszolgálati kapcsolatai miatt. De ahogy a fenti levelezésből kiderül: a schengeni vízumokkal ettől még ugyanúgy seftelhet tovább.

Pár hónappal később, a 2014-es választás után felálló új kormányban Martonyi János, Bába Iván és a régi fideszes külügyes gárda – akik a fenti levelezgetést folytatják és érthetetlenül lassan, de végül kiszorítják Kisst – már nem vesznek részt, visszavonulnak vagy több hullámban leszámolnak velük, kirúgják őket. De az új kormány megalakulásával a VM-ben és az NFM-ben lapátra kerül Poprády és Farkas is. (Poprády ezután 2015 augusztusáig még a Miniszterelnökség politikai főtanácsadója volt, majd tavaly Mészáros Lőrinc egyik cégének vezetője lett, ám a cégadatok szerint pár hónappal később viszont már nem ő állt a cég élén.)

Kiss Szilárd a változások ellenére átmentette befolyását. Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke korábban az Indexnek azt mondta, szerinte „valószínűleg nem magyarországi oka van″ annak, hogy Kiss a mai napig sérthetetlen és hogy mi mindent megengedett magának. 2014 novemberében például szemben mindazzal, ami a fenti levelekben szerepel és amit a Bába által elrendelt vizsgálat feltárt Kiss Szilárdról, az élettársáról és mellesleg a Tarsoly meghívójával Németországban lebukott prostituáltról, Moszkvában megnyílt a magyar vízumközpont – mégpedig Kiss élettársa, Jelena Cvetkova irányításával és Tarsoly Csaba többségi tulajdonában. (Bár a megnyitón Szijjártó Péter frissen kinevezett külügyminiszter is ott volt, a vízumközpontot ő már csak megörökölte elődeitől).

Vagyis teljesen hiába keletkezett a külügyben hónapok, sőt évek óta egy halom dokumentum, ami a súlyos moszkvai visszaélésekről szólt, és ahol Kiss Szilárd mellett Cvetkova, sőt érintőlegesen Tarsoly szerepe is felmerült.

2014 végére a moszkvai vízummutyi főszereplői győzedelmeskedtek az őket vizsgálók felett,

és végül csak a Quaestor-botrány, illetve Kiss Szilárd egy teljesen más ügyben elrendelt letartóztatása állította meg őket.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)