Az európai statisztikák világosan mutatják, hogy Európa komoly növekedési kihívásokkal néz szembe, és ez befolyásolja a magyar GDP-adatot.

A tények: Míg az európai gazdaság stagnált, a német pedig várakozásokat felülmúlóan növekedett, a magyar 1,5 százalékkal esett vissza.

Az ítélet: Az amúgy nem túl kedvező trendeket is sikerült alulteljesítenie a magyar gazdaságnak, az állítás hamis.

Az állítás: „Végül 2010-re oda jutottunk, hogy 2 600 000, igen 2 600 000 adófizető tartotta fenn a 10 milliós Magyarországot” – Orbán viktor, 2012. febrár 7-én, az országértékelő beszédben.

A tények: A Nemzeti Adó és Vámhivatal, korábbi nevén az APEH adóstatisztikái szerint 2010-ben 4 567 985-en készítettek személyi jövedelemadó-bevallást, ténylegesen 3 525 536-an fizettek szja-t.

Az ítélet: Hamis.

Az állítás: „A Start-programban résztvevők 47 000 forintot kapnak, ami szerény, de biztonságos megélhetés felé vezeti azokat, akiknek korábban 28 500 forintból kellett megélni” – Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter parlamenti bizottsági meghallgatásán.

A tények: A nemzetgazdasági miniszter almát a körtével hasonlít össze. A közmunkáért, amiért most 47 029 forintot fizetnek, korábban 60 236 forint járt. 28 500 forintot a közmunkát nem végzők kaptak, nekik most 22 800 forint jár.

Az ítélet: Hamis.

Az állítás: „Magyarország Európa egyik olyan országa, ahol szinte legalacsonyabb, legalábbis a statisztika szerint, a felső húsz százalék és az alsó húsz százalék közötti különbség” – Cséfalvay Zoltán Gúr Nándor napirend előtti felszólalására válaszolva 2012. február 13-án.

A tények: A legfelső és a legalsó jövedelmi ötöd közti jövedelemkülönbség az Eurostat 2010-es adatai szerint 3,4-szeres volt, Európában holtversenyben tényleg a legalacsonyabb. A jövedelemeloszlás igazságosságát mérő Gini-indexben már rosszabbul állunk a 27,2 pontos értékünkkel, amit ráadásul leginkább a 2010-ben még hatályos progresszív adózással értünk el. Az adózás előtti jövedelmekre számított 46,6-os index már aránytalanabb jövedelemeloszlást jelez.

Az ítélet: Még ha Cséfalvay állítása önmagában igaz is, a kérdés egészét vizsgálva egy jegyet rontunk az osztályzaton. Részben igaz.

Az állítás: "2011 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest 46 000-rel többen dolgoztak" - Cséfalvay Zoltán a parlament február 13-i ülésén, Gúr Nándor napirend előtti felszólalására válaszolva.

A tények: A Központi Statisztikai Hivatal 2012. január 31-i gyorstájékoztatója már a címében közli, hogy "46 ezer fővel dolgoztak többen az év utolsó negyedévében, mint egy évvel korábban, a munkanélküliség nem változott"

Az ítélet: Blogunk történetében először: igaz.

Az állítás: „Sikerült csökkenteni az államadósságot” - Orbán Viktor

A tények: Az EU statisztikái szerint nem csökkent az államadósság, ahogy az Államadósság-kezelő adatai szerint sem.

Az ítélet: Hamis.

Az állítás: 2011-es értéken számolva „1 db. KRECSÁNY kb. 2,5 EFt.” – Potápi Árpád

A tények: A krecsán, úgyis mint kiricsen székely női felsőruházat, szvetter. Esetleg blúz. Vagy leányruha dereka. Talán kabát, kardigán. Kereskedelmi forgalomban látszólag nem kapható.

Az ítélet: Hamis

Az állítás: „A budapesti matricás úthasználati díj bevezetéséről szóló javaslat nem tükrözi a főváros álláspontját” – Tarlós István.

A tények: „Elmaradott technológiai szinten, matricarendszerben" javasolta úthasználati díj bevezetését Budapest teljes közigazgatási területén a Fővárosi Önkormányzat tömegközlekedés-finanszírozási tárgyalóbizottsága a kormánynak a BKV Zrt. működőképességének fenntartása érdekében. Legalábbis a rendelkezésre álló, hat aláírással hitelesített dokumentum alapján.

Az ítélet: A helyzet egyszerűnek tűnik, de nem az. A hír megjelenése óta gyakorlatilag minden érintett letagadta, hogy javasolta volna az útdíj bevezetését. Bizonyos értelemben joggal.

Az állítás: „Az egykulcsos adó érezteti a kedvező hatását a népesedésben” – Matolcsy György

A tények: Orbán Viktor 2010. június 8-án, 29 pontos csomagja részeként jelentette be az egykulcsos, családi kedvezményes adózás bevezetését, 2011 januárja óta adózunk az új rend szerint. Szigorúan véve a bejelentés után március-áprilisban születhettek az első gyerekek, akik már Orbán bejelentése óta fogantak, és júniustól októberig valóban több gyerek született, mint a megelőző időszakban. Novemberben viszont, az első hónapban, amikor azok születhettek, akik az új adórendben kézhez vett első havibér után fogantak, már alatta maradt az érték az előző évinek.

Az ítélet: Többnyire hamis.

Bár a magyar politikus legfőbb ismérve, hogy nincsen programja, hivatkozni pedig általában az elmúlt négy, nyolc, húsz évre szokott, néha, óvatlanabb pillanatokban tényállítások is elhagyják a száját. A különösen óvatlan pillanatokban olyan tényeket állít, amelyeket objektív kritériumok mentén ellenőrizni is lehet. Ez az a pillanat, amikor új projektünk, az Igaz, ami igaz blog belép a képbe.