Vendel
6 °C
21 °C

Csődöt hoz, de Európát megmenti a csomag

2011.07.22. 00:06 Módosítva: 2011-07-22 08:49:18
Nem oldottak meg minden problémát, de jó irányba, a piaci várakozásokat felülmúló mértékben léptek a csütörtök esti válságértekezleten az eurózóna vezetői. Görögország fellélegezhet, adóssága egy részét lényegében elengedik, illetve biztosítják a következő évek finanszírozását. Az EU és az IMF 109 milliárd, az európai bankszektor 37 milliárd euróval járul hozzá a mentőakcióhoz 2014-ig. A megállapodást technikailag könnyen csődnek mondhatják a hitelminősítők, de a görögöknek piaci finanszírozásra nem lesz szükségük, és ami még fontosabb, hogy a válság még komolyabb elmélyülésének megakadályozását nyugtázhatja a piac. Számos részlet kibontása azonban még hátra van.

A csomag jó irányba mutat, és bár technikailag Görögországot alighanem csődben levő államnak tekintik majd a hitelminősítők, egy időre kiveszi az országot a piacok célkeresztjéből – értékelte a brüsszeli bejelentéseket az Indexnek Samu János, a Concorde elemzője. A politikusoknak sikerült annak a fontos szempontnak is megfelelniük, hogy valamivel túlteljesítsék a piaci elvárásokat, így biztosítva a csomag kedvező fogadtatását.

Görögország a csomag révén sem kerülheti el a nagyon súlyos megszorításokat, de a szakértő gyors kalkulációja szerint a még nem kellőképpen részletezett bejelentések a GDP 20-30 százalékának megfelelő adósság elengedését jelenthetik. Az adósságszolgálat terheinek a kamatok csökkentésével és a futamidő hosszabbításával való elérése egyszerűsítve azt jelenti, hogy  a jelenlegi feltételekkel szemben kevesebb pénzt kell  évente adósságszolgálatra fordítaniuk, így csökkentve a költségvetési kiigazítás iránti igényt.

Papandreou, Rompuy és Barroso
Papandreou, Rompuy és Barroso

Ennek  következménye, hogy változnak a görög tartozás visszafizetésének feltételei, azaz a hitelminősítőktől várható a csőd kinyilvánítása. Nagyon fontos különbség azonban például a korábbi argentin államcsődhöz képest, hogy itt nem egy váratlan bejelentésről van szó, amit később még le kell tárgyalni a hitelezőkkel, hanem egy olyan megállapodásról, amelynek eredményeképpen világos, hogy mi fog történni, ki milyen terhet visel.

Egész pontosan persze mindez a következő napokban, a részletek ismeretében lesz felvázolható, de az európai bankok ha kényszerű önkéntességből is, önkéntesen és a csomagban rögzített feltételeket vállalva vettek részt a megállapodásban. Samu szerint az európai privát szektorra, azaz lényegében a bankrendszerre eső 50 milliárd eurós összeg miatt fellépő tőkepótlási összeg már nem jelentős, legalábbis annak fényében, hogy az európai bankrendszer egészének 150-200 milliárd euró közötti igénye lenne, de a mostani megállapodásban nyilván az ilyen szempontból jobban álló intézetek  arányosan nagyobb részt vállalnak.

A szakértő szerint több jó irányba tett lépés szerepel általában is bejelentések között: az Európai Monetáris Alap, egy európai IMF létrehozása jó és fontos, sőt nem is előzmények nélküli ötlet. A  70-es években hasonló céllal alapított EMCF azért bukott el, mert akkor a tagországok elég pénzt és elég felelősségi és döntési jogkört sem ruháztak át a szervezetre. Ez a mostani helyzetben másképp lesz.

Ugyancsak fontos, hogy az Európai Stabilitási Alap jogosítványait kiterjesztették: a preventív beavatkozás lehetősége azt jelenti, hogy az alap a másodpiacon is vásárolhat államkötvényeket, ha úgy látja, hogy egy-egy országban a hozamok pánik miatt emelkednek drasztikusan; ez történt legutóbb Portugáliában. Az alap emellett a jövőben adhat hitelt a rossz tőkehelyzetű bankok feltőkésítésére olyan országoknak is, amelyek nincsenek segélyprogram alatt. A csúcson bőven nem oldottak meg minden problémát, de biztató az is, hogy Merkel és Sarkozy bejelentették, még a nyáron újabb javaslatcsomaggal állnak elő az eurózóna erősítésére, mondta Samu.

Fellélegezni jó

Gerőcs Tamás, az Equilor elemzője úgy vélte, a bejelentett csomag a piac átmeneti megnyugtatására alkalmas lehet, de hosszú távon valószínűleg nem oldja meg Görögország problémáit. Ahogyan az első mentőcsomag, úgy a mostani is inkább csak ideig-óráig nyújt majd segítséget. Az, hogy a hitel visszafizetésének feltételeit enyhítették, szükségszerű volt, Görögország 5-8 százalékos kamat mellett aligha tudott volna törleszteni, a problémák már rövid távon kezelhetetlenek lettek volna. Gerőcs szerint a piac aggodalmát az utóbbi napokban elsősorban az okozta, hogy felmerült a lehetőség, hogy a monetáris unió döntéshozói lenyelik a keserű pirulát, és bejelentik a vegytiszta görög csődöt. Hogy nem ez történt, az inkább csak fellélegzésre ad időt. Az Equlior elemzője szerint az ördög a részletekben rejlik, a következő időszakban a csomagnak várhatóan több pontja is kibomlik.

Miről döntöttek?

Az eurózóna vezetői lényegében a délután kiszivárgott részleteket mondták el a sajtó képviselőinek az egyeztetést követő sajtótájékoztatón. A megállapodás szerint az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap (EFSF) a mostaninál olcsóbban, 3,5 százalékos kamat mellett nyújthat hitelt Görögországnak, így az adósságok finanszírozása olcsóbb lesz. A hitelek futamideje 7,5 év helyett 15 vagy 30 év lesz tízéves türelmi időszakkal kiegészítve. Az EFSF-nek lehetősége nyílik a mentőcsomagprogramban részt nem vevő országok bankjait is feltőkésíteni.

Szó van arról is, hogy Görögország diszkontáron, tehát a névérték alatt saját kötvényei felvásárlásába kezdjhet, ami lényegében az adóságcsökkentésnek egy eddig nem ismert módozata. A tervek szerint 12,6 milliárd eurót költhetnek így el a görögök, ami 50 milliárd euróra duzzasztja a privát szféra csomagban rögzített 37 milliárdos hozzájárulását.

Ezen összeg kétszeresénél is többet, 109 milliárd eurót jelentene az a mentőcsomag, amit az EU és az IMF közösen biztosít Görögországnak a már jelenleg is futó, 2014-ig tartó program keretében.

Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke azt mondta, a görög bankszektorban 20 milliárd eurós nagyságrendű tőkeemelés várható, illetve további 35 milliárd eurót különítenek el, ami szükség esetén bármikor folyósítható lesz. Kérdésre válaszolva Trichet nem tudta megmondani, a történések értelmezhetőek részleges görög államcsődként, vagy sem.

Brüsszelből irányítanák Görögországot

Lényegében ezt vetíti előre a zárónyilatkozat 4. pontja. Eszerint az Európai Bizottság már el is döntötte, hogy munkacsoportot állít fel, amiben az eurokraták és az athéni kormánytisztviselők együtt találják ki, hogy a strukturális alapokban lévő pénzeket hogyan irányítsák át úgy, hogy abból új munkahelyek legyenek, és jobb minőségű szakképzés, illetve, hogy beinduljon a növekedés, és javuljon a görög versenyképesség. A bizottság a terveket és az eredményeket októbertől értékelni fogja.

Lesznek még bejelentések

Végre találkoztak a piaci és a politika elvárások – értékelte a megállapodást az Európai Bizottság elnöke. Juan Manuel Barroso szerint "hiteles csomagra van szükség, ami megvan, ami ráadásul a piacok és az európai állampolgárok érdekeit is figyelembe veszi". Barroso – elismerve, hogy sok részlet nyitott még – péntekre ígért részletesebb tájékoztatót

Ugyanakkor Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök bejelentette, hogy hazája és Németország még nyáron új javaslatokat nyújt be az euróövezeti pénzügyi stabilitás növelésére és a tagországok közötti együttműködés fokozására. Azt máris előrevetítette, hogy létrejöhet egy új, az IMF-hez hasonló Európai Valutalap, amely a intézményesítetten lenne hivatott a bajban levő országok támogatására.

A görög miniszterelnök, Jeórjiosz Papandreu azt emelte ki, hogy a mostani lépéseknek köszönhetően láthatóvá vált egy olyan út, amelynek során a görög nép vállát nyomó terhek is enyhülhetnek. Valamennyi nyilatkozó, köztük Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is hangoztatta, hogy a Görögország számára kidolgozott program egyszeri és kivételes, nem vonatkozik más országokra és jövőbeni problémákra. Amikből a remények szerint kevesebb lehet: a 16 pontos nyilatkozatban valamennyi, segélyprogrammal nem érintett euróország vállalta, hogy 2013-ig az egyébként is előírt 3 százalékos határ alá viszik költségvetési hiányukat.

Fontosabb előzmények
  • Válságtanácskozásra gyűltek össze az eurózóna vezetői, hogy - a sokadik halasztás után - végleges megoldást találjanak Görögország helyzetére. Görögország mutatói a válság alatt szálltak el, az államadósság tavaly már a GDP 142 százalékát is elérte, miközben a hiányt a 2009-es 15,4 százalékról csak a GDP 10,5 százalékra tudták leszorítani, és már ehhez is példátlan megszorítások kellettek, a gazdaság teljesítménye 2010-ben már 4,8 százalékkal csökkent.
  • A tőke 2010 tavaszán menekülni kezdett az országból, piaci hitelt a görögök gyakorlatilag azóta sem kapnak: a hitelminősítők óva intenek a görög állampapíroktól mindenkit, legutóbb a Standard & Poor's rontotta a világon az összes, besorolással egyáltalán rendelkező ország közül a leggyengébb, "CCC" szintre a görögök államadós-besorolását.
  • A monetáris unió hosszas tanácskozások után végül 110 milliárd eurós mentőcsomagról döntött, az öt részletben nyújtott segítséget kemény feltételekhez kötötték, drasztikus megszorításokat sürgettek az országban. Az első részlet tavaly májusban, az utolsó idén júliusban érkezett Görögországba.
  • Az utolsó részlet még meg sem érkezett, a piac már arról beszélt, hogy a 340 milliárd euróra rúgó görög adósság rendezéséhez elengedhetetlen az újabb nemzetközi segítség. Hogy a görögöket megmentsék az államcsődtől, hetek óta tart egy újabb, 2014-ig szóló program előkészítése. Ez a tervek szerint 100 milliárd euró körül lehet.
  • A görög csődfélelmek időközben átterjedtek más déli államokra, az utóbbi hetekben Portugália adósságának leminősítésére idegesen reagáltak a piacok, múlt héten Olaszország okozott pánikot. Bár a görögökről döntöttek, a tét jóval nagyobb: a három évvel ezelőtti válság réme fenyeget, kérdés, megtudja-e menteni egy tagját az eurózóna, lehet-e menedzselt államcsődöt jelenteni, elviseli-e a piac a tartozások átütemezését, egyben maradhat-e egyáltalán az eurózóna.