Ukrajna októberig képes lesz teljesíteni minden olyan ajánlást, amelyet az Unió a csatlakozási tárgyalások, illetve a tagjelölti státusz megőrzésének feltételeként szabott – közölte Ihor Zsovka, az ukrán elnöki hivatal vezetőhelyettese.
A politikus az UNIAN hírügynökségnek adott interjúban beszélt erről, és azt mondta: Ukrajna „jó ütemben” halad az ajánlásokkal, és már számos törvényt elfogadott a parlament.
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!
A távollétében bíróság elé állítanak egy orosz parancsnokot, aki Bahmut közelében egy olyan autóra tüzelt, amelyben civilek voltak – írja a Sky News egy ukrán ügyészségi beszámoló alapján.
A civilek (egy házaspár) Bahmut felé haladtak, ahonnan az idős szüleiket akarták evakuálni. A lövöldözést az ukrán hadsereg felderítést végző drónja rögzítette a levegőből.
A lövöldözés miatt az autó megállt, és a nő végül a drónt követve elmenekült a helyszínről. A férfit meglőtték, és azt hitték, hogy meghalt, emiatt a közeli árokba dobták, majd távoztak. A meglőtt férfi – az ukrán ügyészség szerint – 30 órán át feküdt eszméletelenül, majd magához tért, és sikerült eljutnia az ukrán hadsereg legközelebbi bázisához.
Az ukrán ügyészek szerint az orosz parancsnok utóbb a saját feleségének nevetve mondta el telefonon, hogy a férfit megölte. A parancsnok ellen két civil elleni szándékos gyilkossági kísérlet, valamint háborús bűncselekmény miatt emeltek vádat.
Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó egy Twitter-posztban sorolta fel, hogy Oroszország miként próbálja meg átvenni a kezdeményezést a háborúban.
Szerinte az oroszok a nova kahovkai vízerőmű felrobbantásával, a zaporizzsjai atomerőmű aláaknázásával, a Nigerben történt katonai puccsal (emögött az Egyesült Államok szerint nem Oroszország áll – a szerk.), a Wagner-csoport Lengyelországgal és Litvániával szembeni provokációival, és a Belarusz elleni hamis zászlós művelettel is arra törekszenek, hogy átvegyék a kezdeményezést.
#Росія робить спроби перехопити ініціативу. У ці спроби входить:
— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) August 4, 2023
1. Підрив Каховської #ГЕС.
2. Мінування #ЗАЕС.
3. Організація та фінансування перевороту в Африці (#Нігер) і створення там «російського шантажного трикутника» (Буркіна-Фасо, #Малі, Нігер).
4. Провокативні…
Podoljak azt írta, hogy szerinte Oroszország ezekkel meg akarja félemlíteni az embereket, de válaszként elég annyit tenni, hogy ignorálják Oroszországot és fegyvereket adnak Ukrajnának.
Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes péntek este közölte: az ukrán hadsereg áttörte az orosz védelem első vonalát a déli területeken – írja az rbc.ua.
A politikus azt mondta, hogy több helyen is áttörés zajlott le, és most a következő orosz védelmi vonalon kell majd átjutniuk. Elismerte azt is, hogy az oroszok komoly véderőműveket hoztak létre, és a magaslati pozíciókat is birtokolják, ami megnehezíti az előrenyomulást.
Maljar azt is hozzátette, hogy az orosz erők most tartalék erőiket (amelyek többsége szerződéses katonákból áll) a déli és a keleti frontra csoportosítják át.
Egy műholdas felvételen látható, amint (feltételezhetően) az olaj szivárog abból az orosz hadihajóból, az Olenegorszkij Gornyakból, amelyet ukrán dróntámadás ért nemrég.
Looks like something is leaking from the Russian Ropucha-class landing ship 'Olenegorsky Gornyak' in the port of Novorossiysk after it was damaged by Ukrainian naval drone. Image by @planet taken at 10.32 local time). pic.twitter.com/8I7lmoRFMH
— Mark Krutov (@kromark) August 4, 2023
A felvételt a Planet Labs nevű vállalat készítette péntek délelőtt. A hajót a támadás után Novorosszijszk kikötőjébe vontatták be.
Az orosz elnök egy törvény aláírásával jóváhagyta azt, hogy az orosz Nemzeti Gárda (Roszgvargyija) nehézfegyverzetet kapjon – írja a RIA Novosztyi.
Az orosz állami hírügynökség szerint bizonyos harcászati szakkifejezéseket módosítottak a gárdára vonatkozó törvényi szabályozásokban azért, hogy a törvény összhangba kerüljön „a valósággal”.
A Nemzeti Gárda a háborúban is számos alkalommal kapott szerepet, leggyakrabban a megszállt ukrajnai területek biztosítását végzik.
Egy friss felmérés szerint a szlovák lakosság több mint fele szerint a következő kabinetnek nem szabadna tovább segítenie Ukrajnát – írja az Infostart.
A napokban került nyilvánosságra az AKO közvéleménykutató-ügynökség legfrissebb felmérése, melynek eredményei szerint
megközelítőleg minden második szlovák állampolgár úgy gondolja, hogy a következő kormánynak nem kellene folytatnia Ukrajna katonai támogatását.
A felmérésben feltett kérdés úgy hangzott: „Az Ön véleménye szerint a leendő kormánynak folytatnia kellene-e vagy sem a katonai segítségnyújtást Ukrajnának?” A felmérés szerint a válaszadók 51,5 százaléka gondolja úgy, hogy a következő, új kormánynak nem kellene folytatnia Ukrajna segélyezését, 37 százalékuk úgy véli, hogy biztosan nem, 14 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy valószínűleg nem.
Az eredmények azt mutatják, hogy leginkább a nők és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők szeretnék, ha Szlovákia befejezné a segítségnyújtást. A felmérés nemzetiségekre is lebontotta a kutatás eredményét, ebből az derül ki, hogy a szlovákiai magyarok többsége, 68 százaléka ellenzi a katonai támogatást, a szlovák nemzetiségűeknél ez az arány 50 százalék.
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírt egy törvényt, amelyben különadót írtak elő a rendkívül nagy profitot termelő vállalatoknak – írja a RIA Novosztyi.
A törvény értelmében azoknak a vállalatoknak, amelyek 2021-ben és 2022-ben egymilliárd rubel feletti adózás előtti eredményt tudtak felmutatni további 10 százalékos adót kell befizetniük. Ennek határideje 2024. január 28. lesz. Amennyiben az érintett vállalat ennél korábban, idén októberben vagy novemberben átutalja az összeget, akkor 5 százalékra csökkenhet a különadó mértéke.
Az orosz kormányzat célja az, hogy a különadós törvénnyel 300 milliárd rubellel növeljék a költségvetés bevételét.
A szabályozás alól mentesülnek azok a vállalatok, amelyek 2020 után jöttek létre, a kis- és középvállalkozások, az egységes mezőgazdasági adót fizető cégek, továbbá az energiaszektor vállalatai és bizonyos pénzintézetek is.
Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke pár napja találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és átadott neki egy beszédet, valamint egy, a kisebbségekről szóló tanulmányt – írja a kárpátalja.ma.
A portál szerint Orosz Ildikó egy beszédet szeretett volna mondani akkor, amikor az ukrán elnök nemrég Kárpátaljára látogatott, de erre nem volt lehetősége. Így csak a beszéd írásos változatát tudta átadni az államfőnek, és ennek a beszédnek a szövegét közölte most le a híroldal.
Orosz Ildikó többek arra hívta fel a figyelmet, hogy „a mi közösségünk – mint a régió minden közössége – az orosz agresszió első napja óta az erejéből fakadóan, minden tőle telhetőt megtett a maga frontján”. Megköszönte azt is, hogy pár hónapja egy évvel későbbre halasztották a magyar kisebbséget hátrányosan érintő ukrán oktatási törvény 7. cikkelyének a végrehajtását, de jelezte, hogy ez még nem oldja meg a problémát.
„Régiónkban a nemzeti kisebbségek oktatási jogai továbbra is korlátozva vannak. Az oktatás nyelvének megválasztásának jogát megyénkben minden hatalmon lévő állam biztosította, amelyhez tartoztunk, azonban a hatályos oktatási törvény szűkíti ezt a jogot, amely 150 éves hagyománnyal bír” – írta, később hozzátéve, hogy:
Mi, a régió nemzeti kisebbségi közösségei, nem akarunk mást, csupán azt, amiért az ukrán nép évszázadokon át küzdött: hogy anyanyelvünkön tanulhassunk azon a földön, ahol több mint egy évezrede élünk. Ezért arra kérjük Önöket, hogy oldják meg az adott problémát, amely az országunk számára nemzetközi konfliktus forrása.
„Régiónk nemzeti kisebbségeinek képviselői – magyarok, románok, szlovákok – a fronton harcolnak és halnak meg Ukrajnáért, és semmi mást nem akarnak, mint hogy nekik, gyermekeiknek és családjaiknak lehetőségük legyen anyanyelvükön élni, beszélni és tanulni is Ukrajnában” – fogalmazott Orosz Ildikó.
Chris Christie republikánus elnökjelölt-aspiráns pénteken Ukrajnába látogatott és találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok erőteljesen támogatja Kijev Oroszország elleni harcát.
Christie – aki egykor Donald Trump volt elnök szövetségese volt, most kihívója a pártjuk 2024-es elnökjelöltségéért – ezáltal az ukrajnai háborúval kapcsolatban teljesen más véleményt fogalmazott meg, mint riválisa.
A politikus ukrajnai látogatása egy nappal azután történt, hogy Trump visszatért Washingtonba, hogy ártatlannak vallja magát az ellene felhozott váddal kapcsolatban. Eszerint összeesküvést szervezett, hogy megpróbálja semmissé tenni 2020-as választási vereségét – közölte a Reuters .
Ukrajna októberig képes lesz teljesíteni minden olyan ajánlást, amelyet az Unió a csatlakozási tárgyalások, illetve a tagjelölti státusz megőrzésének feltételeként szabott – közölte Ihor Zsovka, az ukrán elnöki hivatal vezetőhelyettese.
A politikus az UNIAN hírügynökségnek adott interjúban beszélt erről, és azt mondta: Ukrajna „jó ütemben” halad az ajánlásokkal, és már számos törvényt elfogadott a parlament.
Egy orosz bíróság további 19 év börtönbüntetésre ítélte Alekszej Navalnijt. Ez Navalnij harmadik börtönbüntetése, és az eddigi leghosszabb – írja a Sky News.
A 47 éves férfi Vlagyimir Putyin legádázabb kritikusa, és már több mint 11 évet töltött csalásért és más állítólagos bűncselekményekért, amelyekről azt állítja, hogy szintén hamisak.
Navalnij saját politikai mozgalmát korábban betiltották és szélsőségesnek nyilvánították a Putyin-párti hatóságok.
A múlt havi zárt ajtók mögött zajló tárgyalásán Navalnij azt mondta, hogy ez a háború a 21. század legostobább és legértelmetlenebb háborúja, és hogy Oroszország vagy a sárban vagy a vérben vergődik.
A vatikáni diplomácia nem adja fel a felek közötti közvetítést és a békére irányuló kezdeményezéseket – hangoztatta Ferenc pápa a Vida Nueva spanyol digitális portálon pénteken közölt interjúban, melyben többek között a papi szolgálatról is beszélt.
Ferenc pápa „békeoffenzívának” nevezte az ukrajnai háború leállítására tett erőfeszítéseket. Kijelentette, folytatni akarja a megkezdett diplomáciai munkát, melyet még a tavasszal Matteo Zuppi bíborosra bízott, aki mostanáig Kijevben, Moszkvában és Washingtonban tárgyalt – írja az MTI.
A katolikus egyházfő elmondta, Zuppi bíboros beszámolói alapján „Kijevben továbbra is a győzelemre összpontosítanak, nem élve a közvetítés lehetőségével”. Moszkvának a pápai küldöttel szemben tanúsított magatartását diplomatikusnak nevezte.
Úgy vélte, a felek közötti közvetítést illetően eddig az Ukrajnából Oroszországba szállított gyerekek hazatérése ügyében történt a legjelentősebb előrelépés. A megvalósítás érdekében – tette hozzá Ferenc pápa – szándékában áll állandó diplomáciai képviselő kinevezése, aki a híd szerepét tölti be az orosz és az ukrán hatóságok között.
Számomra nagy lépés ez a háború fájdalmai közepette
– utalt a gyermekek minél előbbi hazatérésére.
Ami a jövőbeli pápai utakat illeti, Ferenc pápa elmondta, hogy Koszovóba és hazájába, Argentínába készül, valamint a tervek között szerepel egy spanyolországi látogatás is. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Európában a nagyobb országok előtt a kisebbeket akarja végigjárni.
Felháborítónak nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azokat a korrupciós gyakorlatokat, amelyeket több sorozóközpontban júliusban tartott vizsgálatok tártak fel, és megígérte, olyan emberekre fogják bízni a feladatot, akik tudják, hogy mi a háború – írja az MTI.
Az egyik odesszai sorozóközpontban feltárt, csütörtökön nyilvánosságra került visszaélésre reagálva az ukrán államfő esti videóüzenetében elmondta: részletes megbeszélést tartott Ihor Klimenko belügyminiszterrel és Vaszil Maljukkal, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjével.
A vizsgálat számos visszaélésre derített fényt. És ezek őszintén sokkolóak
– jelentette ki az ukránok elnök.
Hozzátette, hogy a vizsgálatok részleteit és eredményeit nyilvánosságra fogják hozni, és eljárást indítanak a felelősök ellen. A konklúzió teljesen világos: olyan emberekre kell bízni a sorozást, akik megértik Ukrajna védelmének fontosságát – fogalmazott.
„Olyan embereket kell alkalmazni, akik saját szemükkel látták, saját bőrükön tapasztalták a háborút. Lehetnek köztük olyanok is, akik talán sajnos elvesztették egy végtagjukat, de nem a méltóságukat és Ukrajnát. Hadd köszönjem meg nekik” – mondta.
Li Hui, Kína eurázsiai ügyekért felelős különmegbízottja Dzsiddába látogat az ukrajnai békerendezésről szóló tárgyalásokra – közölte a külügyminisztérium.
Kína kész együttműködni a nemzetközi közösséggel, hogy továbbra is konstruktív szerepet játsszon az ukrajnai válság politikai megoldásának előmozdításában
– áll Vang Wenbin, a kínai minisztérium szóvivőjének közleményében.
Kína semleges maradt a konfliktusban, és fenntartja szoros kapcsolatait Oroszországgal – emlékeztetett az al-Dzsazíra.
Az orosz elnök aláírta azt a törvényt, amellyel 27-ről 30 évre emelték a sorkatonaság felső korhatárát – írja a NEXTA hírcsatorna.
Putin signed a law expanding the age of conscription for compulsory service
— NEXTA (@nexta_tv) August 4, 2023
The lower limit will remain the same (18 years), while the upper limit will be raised by three years (from 27 to 30).
There will be no transition period, the law will come into force on January 1,… pic.twitter.com/JoP9bpfen6
A szabályozás 2024 január 1-jén lép életbe. A törvénymódosításról már az utóbbi napokban is írtunk jó néhány alkalommal. A sorkatonaság korhatára mellett azokat a felső korhatárokat is emelik, ameddig a különböző kategóriákba tartozó tartalékosok behívhatóak lesznek a hadseregbe.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) közölte: nem látták jelét annak, hogy a zaporizzsjai erőmű 3. és 4. egységénél az oroszok robbanószereket helyeztek volna el.
IAEA experts have observed no mines or explosives on rooftops of Unit 3 & 4 reactor buildings and turbine halls at 🇺🇦 #ZNPP, after having been given access yesterday. Team continues to request to visit the roofs of the other 4 units, @rafaelmgrossi said. https://t.co/JqTnn3DAFA pic.twitter.com/Y9WlDab69K
— IAEA - International Atomic Energy Agency ⚛️ (@iaeaorg) August 4, 2023
Mint írták, csütörtökön a szakértőik is a helyszínen érkeztek, és azóta is bejárják, vizsgálják az erőművet, de nem találtak robbanószert.
Az ukrán fél az utóbbi hetekben állította azt, hogy az oroszok robbanószereket helyeztek el az erőműben (az orosz fél pedig az ukránokat vádolta nukleáris provokációval).
Az ukrán hadsereg osztott meg több fotót arról, hogy az Azov-ezred egy kiképzésen vett részt.
Бійці бригади #Азов #НГУ провели тактичні навчання
— НГУ (@ng_ukraine) August 4, 2023
Основна мета тактичних занять — відпрацювання практичних питань планування та організації бою в наступі та обороні, управління підрозділами в бою та їх всебічного забезпечення.
🫡Командир бригади #Редіс також уже в строю✊ pic.twitter.com/YqjxrAziPm
Minderről egy videó is felkerült az internetre, amelyen az Azov parancsnoka, Denisz Prokopenko is látható.
🔥Командир бригади "Азов", підполковник Денис "Редіс" Прокопенко повернувся у стрій! pic.twitter.com/wmaM0wT9Nu
— Volodymyr Omelyan (@V_Omelyan) August 4, 2023
Prokopenko tavaly hadifogságba esett, és alig egy hónapja, Törökországból tért vissza Ukrajnába több társával együtt. Az orosz félt felháborította az, hogy a törökök hazaengedték őket, ugyanis – állításuk szerint – egy Oroszország és Törökország közti megállapodás értelmében erre csak a háború vége után kerülhetett volna sor.
Az ukrán hatóságok pénteken nyilvánosságra hozták pilóta nélküli hajóról készült videót, amely állításuk szerint megtámadta és eltalálta az orosz haditengerészet Olenegorszkij Gornyak nevű partraszálló hajóját − közölte a The Guardian.
Úgy tűnik, a rossz minőségű videó egy tengeri drón tetejéről készült, amely megközelítette a nagy hajó oldalát, mielőtt a felvétel véget ér.
Az orosz védelmi minisztérium pénteken kora reggel közölte, hogy éjszaka meghiúsította a Fekete-tengeren és a Krím félszigeten lévő haditengerészeti támaszpont elleni ukrán támadásokat. A The Guardian nem tudta függetlenül ellenőrizni a videót.
Több mint 1000 belorusz és orosz állampolgárt nyilvánított nemzetbiztonsági szempontból kockázatosnak Litvánia, és megfosztotta őket állandó tartózkodási engedélyüktől – írja a Sky News.
Erre azt követően került sor, hogy az oroszokat és a beloruszokat megkérték, válaszoljanak egy kérdőívre, amelyben az ukrajnai háborúról, a Krím státuszáról és az illegálisan elcsatolt területekről alkotott véleményükről kérdezték őket.
Összesen 1164 embert érintett a nyilatkozat – 910 belorusz és 254 orosz állampolgárt.
Az engedélyektől megfosztottak bíróságon fellebbezhetnek a döntés ellen, másoknak pedig a migrációs hivatal szerint legfeljebb egy hónapjuk lesz arra, hogy elhagyják az országot.
Litvánia több mint 30 évvel ezelőtt nyilvánította ki függetlenségét a Szovjetuniótól, és ma már demokrácia, amely a NATO és az Európai Unió tagja.
A háború kitörése óta Kijev erős támogatója és a kitelepített ukránok menedékhelye.
Az észak-lengyelországi Gdynia katonai kikötőjében tartott sajtótájékoztatót Andrzej Duda lengyel elnök pénteken, ahol közölte, Lengyelország és szövetségesei figyelemmel kísérik a balti-tengeri orosz flottagyakorlatot.
A nyilatkozatot megelőzően a lengyel államfő a gdyniai tengeri műveleti központban egyeztetett a Balti-tengeren fennálló biztonsági helyzetről. Közlése szerint a látogatás a folyamatban lévő orosz flottagyakorlattal függ össze.
Felidézte, az Okeanszkij Scsit-2023 (Óceáni Pajzs–2023) fedőnevű, e héten kezdődött manővereken az orosz haditengerészet több mint 30 hadihajója, 30 repülőgépe és mintegy hatezer katona – elsősorban tengerészek – vesz részt.
A gyakorlatot Lengyelország az Ukrajnában zajló háborúval köti össze, valamint azzal a tevékenységgel, amelyet Oroszország Lengyelország keleti határainál folytat
– jelentette ki Andrzej Duda.
Kifejtette, elsősorban a Wagner-csoport belorusz jelenlétére gondol, amely csoportot Varsó nem tart „a szó szoros értelmében felfogott magánhadseregnek”.
Semmi kétségem sincs arról, hogy a Wagner-csoport tevékenységét igazából az orosz kormányzat irányítja
– fogalmazott a lengyel elnök, majd hozzátette, a zsoldosokat az orosz fenyegetés egyik formájának tekinti.
Aláhúzta, az orosz tengeri manőverekkel kapcsolatban a lengyel és a szövetséges egységek „folytatják tevékenységüket”, nyomon követik a helyzetet, és őrködnek a térség biztonsága felett.
Oroszország „hamis zászlós” támadásra készül egy belorusz olajfinomító ellen – állítja az ukrán biztonsági szolgálat.
A Mozyr üzemet ért csapást ukrán szabotőrökre fogják kenni, hogy Belaruszt is bevonják a háborúba
– tették hozzá.
Az ukrán titkosszolgálat számára ezt több forrás, köztük egy orosz katona is megerősítette – írja a Sky News.
Oroszország és Kína közös haditengerészeti gyakorlatokat tart a Bering-tengeren. Azt gyakorolták, hogyan kell megsemmisíteni egy ellenséges tengeralattjárót – közölte az orosz védelmi minisztérium.
A legénység tagjai a taktikai manőverezést gyakorolták, valamint helikopteres le- és felszállásokat végeztek egymás hajóinak fedélzetéről – írja a Sky News.
Az orosz és a kínai haditengerészet hajói és legénységük egy ellenséges tengeralattjáró felkutatását és megsemmisítését dolgozták ki a gyakorlaton
– közölték.
Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter pénteken közölte, Lengyelországban letartóztattak egy belorusz állampolgárt, egy Oroszországnak kémkedő hálózat 16. feltételezett tagját.
A Mihail A. néven említett férfit lengyelországi katonai létesítmények és kikötők megfigyelésével, valamint Oroszországnak folytatott propagandatevékenységgel gyanúsítják
– derül ki Kaminski bejegyzéséből a korábban Twitterként ismert X közösségi oldalon.
A kémcsoport első tagjainak letartóztatásáról a lengyel belügyi tárca március közepén számolt be. Az ügyben folytatódik a nyomozás, az ügyészség és Belbiztonsági Ügynökség (ABW) nem zárt ki további őrizetbe vételeket sem.
Korábbi közlések szerint a kémcsoport katonai létesítmények és kulcsfontosságú infrastruktúra, ezen belül vasútvonalak, valamint az Ukrajnába irányuló katonai és humanitárius szállítmányok megfigyelésével foglalkozott, a NATO-val és Lengyelországgal szemben ellenséges propagandát terjesztett, és szabotázsakciókat is előkészített.
Legalább nyolc ukrán újszülöttet vitt illegálisan külföldre egy bűnbanda, amely külföldi állampolgároknak adta el őket – közölte Kijev emberi jogi biztosa.
A szervezet nehéz anyagi helyzetben lévő nőket keresett, és pénzt ajánlott nekik, hogy külföldi spermadonorok segítségével, „béranyaság ürügyén” szüljenek gyermekeket – írja a Sky News.
A babák születési anyakönyvi kivonatán a külföldi megrendelők nevét tüntették fel, ami később jogi alapot adott arra, hogy a gyermeket kivigye az országból. Az ilyen »szolgáltatások« ára 50 000 és 70 000 euró között mozgott
– tette hozzá Dmitro Lubinec.
Ma már ismert, hogy ennek a csoportnak a bűnös tevékenysége eredményeként nyolc csecsemőt vittek illegálisan külföldre. Szerencsére sikerült megakadályozni egy újabb gyermek elvitelét.
Lubinec elmondta, a háború alatt a kérdés „akuttá vált”, megnőtt az emberkereskedelem kockázata.
Tizenöt páncélozott járművet, majdnem húsz tüzérségi eszközt, több mint húsz járművet és csaknem harminc drónt selejteztek – írja az unian.net.
Az elmúlt 24 órában az ukrán hadsereg több mint 600 orosz betolakodót és mintegy 90 egységnyi ellenséges fegyvert számolt fel.
Az AFU vezérkara szerint
Oroszország összes harci vesztesége Ukrajnában a teljes körű ukrajnai invázió kezdete óta ideiglenesen mintegy 248 490 főre tehető.
Az elmúlt 24 órában újabb 640 orosz katonát likvidáltak.
Ezenkívül az oroszok 4228 harckocsit, 8249 páncélozott harcjárművet, 4911 tüzérségi rendszert, 466 légvédelmi rendszert, 104 operatív-taktikai drónt, valamint 7392 járművet és harckocsit és 724 speciális járművet veszítettek.
A megsemmisített orosz rakétavetők száma 704 darab, repülőgépek (315 darab), helikopterek (311 darab), cirkálórakéták (1347 darab), hajók és csónakok száma pedig 18 darab.
Egy kormányzati dokumentumból kiderült, Oroszország megduplázta a 2023-as védelmi kiadási tervét – írja a Sky News.
Oroszország csak 2023 első fél évében 12 százalékkal, azaz 600 milliárd rubellel többet költ védelmi célokra, mint azt eredetileg tervezték.
A dokumentum az éves védelmi kiadásokra vonatkozó új becslést is közölte, amely 9,7 milliárd rubelre, a 29,05 milliárd rubeles teljes kiadási cél egyharmadára vonatkozik.
Ha ez megvalósul, ez lenne a legmagasabb arány az elmúlt évtizedben.
A védelmi kiadások 2023 első hat hónapjában 5,59 milliárd rubelt tettek ki, ami az ebben az időszakban elköltött 14,97 billió rubel 37,3 százaléka.
A Playboy címlapján szerepelt egy feltételezett merényletet túlélő ukrán politikus felesége − írta meg a Sky News. A háború kitörése óta ez az első alkalom, hogy a magazin megjelent Ukrajnában.
Irina Bilotszerkovetsz elvesztette egyik szemét és több helyreállító műtéten esett át, miután egy lövöldözésben megsebesült, miközben gyermekeivel Kijevben utazott az orosz invázió első napjaiban.
A tévés műsorvezető és modell nem tudja, hogy a kijevi polgármester egyik tanácsadójának feleségeként ő volt-e a lövöldözés célpontja, vagy kereszttűzbe került-e, de a támadásért az oroszbarát erőket tették felelőssé.
Azóta a nő az ukrán ellenállás jelképévé vált.
A szemem hiányzik, csövek állnak ki belőlem mindenhonnan, a hajam le van borotválva a műtét miatt. Varratok, hegek, sebek vannak rajtam mindenütt; úgy néztem ki, mint Frankenstein szörnyetege. Az állkapcsom teljesen összetört. Az arcom már nem szép, de a testem többi része gyönyörű
− mondta a magazinnak.
Videófelvételeken és képeken látszik, hogy egy súlyosan megrongálódott orosz hadihajót vontattak be a fekete-tengeri Novorosszijszk kikötőjébe − írta meg a Sky News.
A Ropucha osztályú partraszálló hajó, amelyet az online szakértők Olenegorszkij Gornyaknak néven azonosítottak, úgy tűnik, a bal oldalára dőlt.
Novorossiysk, it appears that a Russian Ropucha-class landing ship may have been damaged in the Ukrainian USV attack. pic.twitter.com/wQt1rHCNTZ
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) August 4, 2023
Korábban az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy visszaverték a haditengerészeti támaszpontja ellen irányuló ukrán tengeri dróntámadást.
Elhárítottak az orosz hadihajók egy támadást, amelyet az ukránok két tengeri drónnal kíséreltek meg a novorosszijszki haditengerészeti támaszpont ellen – közölte péntek reggel az orosz védelmi minisztérium.
Ma éjjel az ukrán fegyveres erők két tengerészeti személyzet nélküli hajóval támadási kísérletet hajtottak végre a novorosszijszki haditengerészeti támaszpont ellen. A támadáskor a legénység nélküli csónakokat vizuálisan észlelték, és a haditengerészeti bázis külső útvonalszakaszát őrző orosz hajók fedélzeti fegyvereiből leadott tűzzel megsemmisítették
– áll a tárca tájékoztatásában.
Venyiamin Kondratyjev, a krasznodari régió kormányzója a Telegramon közölte, hogy az incidensnek sérültjei nem voltak, és anyagi kár sem keletkezett. A kikötő környékén korlátozták a hajóforgalmat – írja az MTI.