Volodimir Zelenszkij elnök szerint az ukrán hadseregben (mindenkit beleszámolva) 880 ezer ember szolgál, ami több, mint a Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett 617 ezer fős orosz kontingens.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajnának nagy hadserege van, de mindazok, akik az országban élnek, a munkahelyükön védik Európát és a világot – írja az Ukrajinszka Pravda. Zelenszkij szerint a külföldre költözött ukránoknak Ukrajnában kellene adózniuk, az országot illegálisan elhagyó férfiaknak pedig vissza kellene térniük.
Azt szeretnénk, ha az illegálisan távozott, hadköteles korú emberek Ukrajnában lennének. És nem az a kérdés, még egyszer megerősítem, hogy mindannyiuknak a fronton kellene lenniük, a legfontosabb kérdés az igazságosság. Ezeknek az embereknek adót kellene fizetniük
– mondta Zelenszkij, aki szerint vannak, akik elhagyták Ukrajnát, és soha nem térnek vissza a háború sújtotta országba.
Az ukrán elnök szerint Oroszországot nem érdekli, hogy hány millió katonájuk esik el a fronton. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: Avdijivka városánál hegyekben állnak az orosz hullák.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!
Ukrajnának 880 ezer katonája van a hadseregben, ami több, mint az ország elleni háborúban részt vevő 617 ezres orosz kontingens, miként azt Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten nyilvánosságra hozta – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, akinek szavairól itt írtunk bővebben.
„880 ezren harcolnak, egymilliós a hadseregünk, emellett 30 millió állampolgár dolgozik, és talán több is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy becslések szerint a két évvel ezelőtti orosz invázió kezdetén 6,5-7,5 millió ember hagyta el az országot, közülük azonban már sokan visszatértek.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Ungváron találkozott ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával. A magyar–ukrán külügyminiszteri találkozó időpontja még január első felében vált véglegessé.
A magyar külügyminiszter akkor arról beszélt, hogy telefonon egyeztetett a találkozón szintén részt vevő Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével a két ország közötti kapcsolatok legfontosabb kérdéseiről, és ez az egyeztetés az ungvári személyes találkozó előkészítésének jegyében telt.
Történtek biztató lépések a bizalmi légkör helyreállítása felé Magyarország és Ukrajna között, azonban hosszú még az út odáig, és sok munkára lesz szükség, amire hazánk készen áll – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Ungváron.
Szijjártó Péter a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Magyarország továbbra is kiáll Ukrajna integritása mellett.
A sajtótájékoztatóról készült teljes beszámolónk ide kattintva érhető el.
Az ENSZ Nemzetközi Bírósága bejelentette, pénteken dönt arról, hogy tárgyalásra bocsátja-e az Ukrajna által indított, Oroszországot a nemzetközi jog megsértésével vádoló ügyet – írja a Sky News.
A jogi vita az oroszok által támogatott erők és Ukrajna között az ország keleti részén 2014 óta zajló harcokra vonatkozik.
Moszkva ügyvédei arra ösztökélik a bírákat, dobják el az ügyet, mivel azt Ukrajna kerülőútként használja ahhoz, hogy ítéletet csikarhasson ki Oroszország inváziójának általános jogszerűtlenségéről.
Ha az ENSZ bírósága úgy is dönt, hogy az ukrán–orosz ügyet tovább lehet vinni, a tárgyalások megkezdéséig még hosszú hónapoknak kell eltelnie.
A Világbank becslése szerint rendkívül sok pénzébe kerül majd Ukrajnának az Oroszországgal vívott háborúban keletkezett károk helyreállítása. Szakértőik szerint csak az ipari épületek, az infrastruktúra, az iskolák és a lakónegyedek helyreállítása közel 500 milliárd dollárba kerülhet majd – írta az Unian.
Az elemzők hangsúlyozzák, már most el kell gondolkodni azon, hogy Ukrajna és szövetségesei a háború után miként tudják kivitelezni az ország újjáépítését. Hozzátették, a háború sújtotta és a megszállt területeken ezentúl teljes körű aknamentesítésre is szükség lesz.
Kijev polgármestere közölte, azok a lakosok, akik december óta csatlakoztak az ukrán fegyveres erők soraiba, egy egyszeri 30 ezer hrivnyás (300 ezer forintos) juttatást kapnak a várostól – írta az Unian.
Vitalij Klicsko hangsúlyozta, a főváros idén is segíti majd a honvédséget, és növeli a segélyek összegét. A főváros polgármestere arról is beszélt, hogy a város költségvetésének 10 százalékát a katonaságra fordítja.
„Kijev továbbra is segíti az ukrán védőket. A város költségvetésének 10 százalékát – 7 milliárd hrivnyát – a katonaság megsegítésére különített el 2023-ban” – mondta a polgármester.
Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára azt mondta, hogy állítólag „proxyháború” folyik Oroszország ellen – írja a TASZSZ alapján az Unian.
Az orosz hírügynökség szerint Patrusev január 29-én, hétfőn egy egyetemi tanácskozáson arról beszélt, hogy szerinte ez a háború nem fog leállni azután sem, hogy az ukrajnai konfliktus „forró szakasza” véget ér.
Az ellenség ismételten tűzzel és karddal érkezett a földünkre. És most az USA, a NATO és szatellitjeik a kijevi náci rezsim és különböző zsoldosok keze által proxyháborút folytatnak népünk és államunk ellen, amelyet az angolszász világ nem fog abbahagyni még az ukrajnai konfliktus „forró szakaszának” végével sem – fogalmazott a titkár.
Brit katonai hírszerzés szerint Oroszországnak megvannak az erőforrásai ahhoz, hogy folyamatosan cserélje harckocsiait – írta a Sky News. Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint Oroszország feltehetően legalább 100 harckocsit képes előállítani havonta.
A portál szerint ez azt jelenti, hogy habár az orosz erők jelentős számú harckocsit veszítettek el az utóbbi időben, azonban ugyanolyan szinten folytathatják támadó tevékenységüket, mint korábban.
Az ukrán védelmi minisztérium a rendfenntartókkal közösen előre nem bejelentett ellenőrzéseket végez a vidéki toborzóközpontokban és a hadsereg élelmiszerraktáraiban, és máris számos szabálysértést rögzítettek – közölte Rusztem Umerov védelmi miniszter hétfőn a Facebookon.
Több mint 50 millió hrivnya (467 millió forint) értékű élelmiszerhiányt fedeztünk fel. A szabálysértéseket rögzítjük, és minden esetet külön-külön vizsgálunk
– írta, további beszámolókat ígérve a vizsgálatok eredményeiről.
Az ukrán légierő a Telegramon arról tájékoztatott, hogy Oroszország hétfőre virradó éjjel nyolc Sahid drónnal támadta Ukrajnát, az ukrán légvédelem mindet a levegőben megsemmisítette. Az orosz erők kilőttek Ukrajnára egy Iszkander-M ballisztikus rakétát és három SZ-300-as légvédelmi rakétát is.
A déli Mikolajivi terület kormányzói hivatala arról adott hírt, hogy a lelőtt drónok roncsai károkat okoztak egy közigazgatási épületben és egy oktatási intézményben, de magánvállalatok épületei is megrongálódtak. A keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszki terület közigazgatási vezetése úgyszintén drónroncsok okozta károkat jelentett, egy agrárlétesítmény tetőszerkezete rongálódott meg. Személyi sérülés egyik régióban sem történt.
Az ukrán különleges erők sajtószolgálata a Telegramon arról számolt be, hogy megsemmisítettek két orosz megerősített katonai állást Zaporizzsja régióban. A közlemény szerint a támadásban megsemmisült az összes orosz nehézfegyver a teljes legénységgel együtt. Egy drón kék-sárga ukrán zászlót helyezett el a helyszínen, amelyről a különleges erők videofelvételt is közzétettek.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 383 ezer főt. Az ukrán erők vasárnap elpusztítottak egyebek mellett tíz orosz harckocsit, 16 tüzérségi rendszert és nyolc drónt – adta hírül az MTI.
Vlagyimir Putyin és Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök a két ország közös uniója Állami Legfelsőbb Tanácsának ülésén vett részt az oroszországi Szentpéterváron – írja a Sky News.
A találkozó célja a Kreml szerint, hogy az államfők jóváhagyják a két ország közötti integráció következő három évének irányvonalait.
Belarusz és Oroszország Uniós Állama egy sor szerződésen alapszik, amelyek az 1990-es évek óta mélyítik el a két ország gazdasági és védelmi politikát érintő együttműködést. Egyes szakértők szerint ez azt jelenti, hogy Vlagyimir Putyin egyre nagyobb ellenőrzést gyakorol Oroszország szomszédja felett.
Ukrajna már az idén megkezdi a legnagyobb európai atomerőmű építését a lengyel határtól mintegy 180 kilométerre fekvő Hmelnickij városnál – jelentette be hétfőn Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter.
A tervek szerint a hmelnickiji atomerőműben további négy atomreaktorblokk épül nyugati segítséggel. Az erőmű meglévő két blokkja egyenként 1000 megawatt bruttó teljesítményű szovjet tervezésű reaktorral rendelkezik.
A hmelnickiji atomerőmű Ukrajna négy atomerőműve közül a legkisebb. „Hatreaktoros kapacitásával pedig ez lesz a legnagyobb Európában, és még a zaporizzsjai atomerőműnél is nagyobb teljesítményű” – mondta az energiaügyi miniszter.
Az építkezés a tervek szerint idén kezdődik. A hármas és a négyes reaktor szovjet tervezésű, VVER-1000 típusú lesz, a további kettő pedig az amerikai Westinghouse AP-1000-es reaktorával épül meg.
Az erőmű az épülő négy reaktorral együtt összesen több mint 6200 megawatt teljesítménnyel rendelkezik majd. A miniszter elmondása szerint a bővítés kompenzálni fogja az elfoglalt zaporizzsjai atomerőmű kapacitását.
Az orosz–ukrán háború közel két évvel ezelőtti kezdete előtt Ukrajna villamosenergia-termelésének több mint 50 százaléka nukleáris energián alapult. Kijev rendszeresen exportálja az Európai Unióba a felesleges villamos energiát – írja az MTI.
Az oroszországi emberi jogi helyzet „folyamatos romlása” miatt az Európai Unió Tanácsa korlátozó intézkedéseket vezetett be négy emberrel és egy szervezettel szemben – adta hírül az MTI.
A jegyzékbe vettek önkényes letartóztatásokért és fogva tartásokért, illetve a véleménynyilvánítás szabadságának megsértéséért felelősek – tájékoztatott az uniós tanács.
A listán szerepel a részben kormányzati orosz Biztonságos Internet Liga, amely – mint írták – segíti az orosz kormányt a cenzúra gyakorlatának érvényesítésében.
Az Európai Unió 2020. december 7-én hozott létre globális szankciórendszert, amely az EU álláspontja szerint elősegíti a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megerősítését, valamint a demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok megszilárdítását és előmozdítását.
A globális emberi jogi szankciórendszer keretében hozott uniós korlátozó intézkedések jelenleg 71 emberre és 21 szervezetre vonatkoznak.
A megszorító intézkedések – többek között – uniós beutazási tilalmat írnak elő a listán szereplő személyek számára.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt tervezi, hogy februárban Törökországba látogat és találkozik Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. A tervek szerint a két vezető Ukrajna és más kérdések megvitatására készül – jelentette Jurij Uzsakovra, Vlagyimir Putyin egyik tanácsadója a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
Uzsakov elmondta, hogy a két vezető a közelgő tárgyalásokon megvitatja Ukrajnát, beleértve a lehetséges békerendezést is, de további részleteket nem árult el.
Az orosz elnök ellen Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki az ukrán gyerekek deportálásában játszott szerepe miatt. Emiatt Putyin nemzetközi útjai az olyan országokra korlátozódik, amely nem fogadta el a római statútumot, tehát nem kötelesek őrizetbe venni az orosz elnököt.
Alekszej Kulemzin, Donyeck oroszok által beiktatott polgármestere közölte, hogy legalább három civil meghalt egy ukrán támadásban – írja a Sky News.
Kulemzin szerint Ukrajna rakétacsapást mért az orosz megszállás alatt álló városra. A közösségi médiában megjelent fotók alapján a helyszínen autók is kigyulladtak.
A Sky News hangsúlyozza, a polgármester állítását egyelőre nem erősítették meg független források.
A 2024-es mozgósítás még mindig tart, és Dmitro Nataluha ukrán parlamenti képviselő, a Verhovna Rada gazdaságfejlesztési bizottságának vezetője szerint legalább 3,4 millió hadköteles korú férfi holléte ismeretlen a hatóságok előtt – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Nataluha elmondta, hogy ennek érdekében a katonakorú férfiak elkezdik abbahagyni az állami bankok használatát, a készpénzfelvételt, a hitelkártyák használatát, a városok közötti és általában a régiók közötti utazást is.
Hozzátette, hogy jelenleg 3,4 millió olyan ember van, akiről az állam csak az azonosítószámát tudja.
„Nem a tengerentúlon vannak, nincsenek a hadseregben, nem rokkantak, nem járnak iskolába, nem dolgoznak. Egyszerűen nem tudjuk, hol vannak ezek az emberek” – hangsúlyozta a képviselő.
Volodimir Zelenszkij elnök szerint az ukrán hadseregben (mindenkit beleszámolva) 880 ezer ember szolgál, ami több, mint a Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett 617 ezer fős orosz kontingens.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajnának nagy hadserege van, de mindazok, akik az országban élnek, a munkahelyükön védik Európát és a világot – írja az Ukrajinszka Pravda. Zelenszkij szerint a külföldre költözött ukránoknak Ukrajnában kellene adózniuk, az országot illegálisan elhagyó férfiaknak pedig vissza kellene térniük.
Azt szeretnénk, ha az illegálisan távozott, hadköteles korú emberek Ukrajnában lennének. És nem az a kérdés, még egyszer megerősítem, hogy mindannyiuknak a fronton kellene lenniük, a legfontosabb kérdés az igazságosság. Ezeknek az embereknek adót kellene fizetniük
– mondta Zelenszkij, aki szerint vannak, akik elhagyták Ukrajnát, és soha nem térnek vissza a háború sújtotta országba.
Az ukrán elnök szerint Oroszországot nem érdekli, hogy hány millió katonájuk esik el a fronton. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: Avdijivka városánál hegyekben állnak az orosz hullák.
Nyilvántartásba vette jelöltként Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfőt a márciusban esedékes elnökválasztásra hétfőn az orosz Központi Választási Bizottság – számolt be az MTI.
Egyhangúlag elfogadva
– jelentette be a testület Putyin jelöltségéről szóló döntését Ella Pamfilova, a bizottság vezetője.
A párton kívüliként, de a kormányzó Egységes Oroszország támogatásával induló Putyin a negyedik bejegyzett államfőjelölt. A Központi Választási Bizottság korábban Leonyid Szluckijt, Vlagyiszlav Davankovot és Nyikolaj Haritonovot vette nyilvántartásba, három másik parlamenti párt, az Oroszország Liberális Demokrata Pártja, az Új Emberek, illetve az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja képviseletében.
A parlamenti pártok képviselőit a választási törvény mentesíti az aláírásgyűjtéstől, az önmagát jelölő Putyinnak azonban 300 ezer támogatót kellett prezentálnia. Natalja Budarina, a választási bizottság titkára hétfőn közölte, hogy az államfő stábja által a testülethez beterjesztett 315 ezer aláírásból 60 ezret választottak ki véletlenszerű ellenőrzésre, amelyek közül 91-et találtak pontatlanságok miatt érvénytelennek, de hiteltelen szignó nem volt.
Putyin számára a mostani választás lesz az ötödik politikai pályafutása során, ezt megelőzően négyszer, 2000-ben, 2004-ben, 2012-ben és 2018-ban választották meg államfőnek. A legjobb eredményt 2018-ban érte el, akkor a szavazatok 76,69 százalékát kapta.
Oroszországban az elnökválasztást idén három napon – március 15-én, 16-án és 17-én – tartják. Putyinon kívül már az egyik ellenzéki jelölt mögé is több százezren álltak be.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a Harkivi területen, Kupjanszk irányában elfoglaltak egy Tabajivka nevű falut.
A Sky News szerint az ukrán fél cáfolta, hogy ez így lenne. Volodimir Fityo, a szárazföldi erők sajtószolgálatának vezetője azt mondta, hogy az orosz közlemény nem a valóságot tükrözi, és a település közelében még mindig harcok zajlanak.
Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik korábbi kijelentésére.
Putyin még pénteken, Szentpétervárott beszélt arról, hogy az ukránok lőtték le a szerdán, Belgorodnál lezuhant Il–76-os katonai szállítógépet. Akkor többek közt azt mondta, hogy az orosz légvédelem még véletlen sem tud lelőni egy orosz gépet.
Az UNIAN hírügynökség szerint a HUR tisztviselője, Andrij Juszov most erre a kijelentésre reagálva közölte, hogy Putyin hazudott. Állítása szerint az Orosz Föderáció területe, valamint az oroszok által elfoglalt ukrajnai területek fölött is volt példa arra, hogy az orosz légvédelem véletlenül egy saját gépet lőtt le. A hírszerzőtiszt szerint az az „ellenség-barát felismerő rendszer”, amelyre Putyin hivatkozott, nem mindig működik megfelelően, ráadásul a Belgorodban használt mobilis légvédelmi rendszerek nem is rendelkeznek ilyennel.
Juszov azt is megjegyezte: bíztak abban, hogy a propaganda mellett valami érdemi információt is kapnak az orosz féltől arra vonatkozóan, hogy kik voltak valójában a lelőtt gépen, de ez nem történt meg, mivel az oroszok ezzel kapcsolatos állításait nem lehet igazolni.
Az ukrán kormányzat honlapján közzétették Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2021-es és 2022-es vagyonnyilatkozatát.
Azt írták, hogy az ukrán elnöknek (és családjának) 2021-ben még összesen 11 millió hrivnya bevétele volt, miközben a 2022-es évben már csak 3,7 millió hrivnya folyt be hozzájuk (1 hrivnya jelenlegi árfolyamon 9,47 forintnak felel meg).
A nyilatkozatból kiderült, hogy 2021-ben Zelenszkij 5,36 millió hrivnya értékben adott el államkötvényeket. Ezenkívül volt további 5,465 millió hrivnya bevétele az elnöki fizetésből, banki kamatokból, valamint ingatlanok kiadásából.
Ez csökkent le 3,693 millió hrivnyára a 2022-es évben, amelynek következtében az ukrán elnök vagyona is csökkent 1,8 millió hrivnyával az év végére. Az egyéb érdekeltségeinél (a tulajdonában lévő ingatlanok, autók stb.) viszont nem volt változás.
A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) legfrissebb jelentésében arról írt, hogy véleményük szerint jelenleg bármilyen tűzszünet Oroszországnak kedvezne, ugyanakkor csak abban segíthetné az oroszokat, hogy rendezzék csapataikat, megerősítsék állásaikat az elfoglalt területeken, és később újabb offenzívákat indítsanak az ukránok ellen.
Emlékeztettek arra, hogy bár az utóbbi időben több olyan sajtójelentés is megjelent, miszerint Oroszország nyitott lenne a tárgyalásokra, az orosz tisztviselők a nyilvánosság előtt továbbra is azt hangsúlyozzák, hogy nem változtak az ukrajnai céljaik.
Hozzátették azt is: ha Oroszország most egy ideiglenes megállapodásként bele is menne Ukrajna EU- és NATO-csatlakozásába, hosszabb távon valószínűleg akkor sem engednék meg, hogy az ukránok bármilyen nyugati intézményhez csatlakozzanak – mivel Vlagyimir Putyin egyik legfőbb indoka az ukrajnai invázióra az volt, hogy meg kell akadályozni Ukrajna nyugati integrációját. Szerintük egy ilyen orosz engedmény legfeljebb arra szolgálhatna egy tűzszüneti megállapodásnál, hogy időt nyerjenek, és megerősíthessék a védelmüket a megszállt területeken.
Az ukrán elnök az ARD német televíziónak adott interjút a hétvégén. Volodimir Zelenszkij azt mondta: nem tudja, hogy idén véget ér-e a háború, de abban biztos, hogy Oroszországot meg lehet állítani azelőtt, hogy az ukrán államot felszámolnák vagy kitörne a harmadik világháború.
Az Ukrajisznka Pravda szerint Zelenszkij (arra a kérdésre válaszolva, hogy 2024-ben véget ér a harc) úgy fogalmazott: hinni kell abban, hogy igen, és hinni kell az ukrán népben, Ukrajnában, a nyugati partnerekben és a békében. Hozzátette:
Azt hiszem, hogy egy nagyon nehéz pillanatban vagyunk. Geopolitikailag és pénzügyileg egyaránt. De Oroszországot meg lehet állítani. Meg lehet előzni Ukrajna megsemmisítését. Meg lehet előzni a nemzetünk megsemmisítését. Meg lehet előzni a globális migrációt. Meg lehet előzni a harmadik világháborút.
Az interjúban arról is beszélt még: reméli, hogy az Egyesült Államok nem hagy fel Ukrajna támogatásával, mert ha ezt megtennék, akkor Európa önmagában nem tudna boldogulni. Hozzátette, hogy ez esetben a NATO is meggyengülne, valamint az egész világ „újrarendeződne” akkor, ha az amerikaiak leállnának Ukrajna támogatásával.
Vasárnap este már írtunk arról, hogy az orosz dróntámadás indult Ukrajna ellen. Az ukrán légierő hétfő reggel közzétette az erre vonatkozó információkat.
A közleményben azt írták, hogy az oroszok összesen 8 Sahid kamikazedrónt indítottak, és ezek közül mindet lelőtte a légvédelem Ukrajna különböző régióiban.
A drónok mellett egy Iszkander rakétát, valamint három Sz–300-ast is lőttek az oroszok a közlemény szerint. Hogy ezek mit találtak el, az már nem derült ki.
Az ukrán légierő több régió légterében is orosz drónokat észlelt – számolt be az Ukrinform az Ukrán Légierő Telegram-bejegyzése alapján vasárnap este.
A drónok a Cserkaszi és Kirovohrad régiókból tartottak a Kijevi terület irányába. A légierő emellett északnyugati irányban, a Mikolajivi és az Odesszai régió határán is észlelt orosz drónokat.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára vasárnap este a Fox News-nak adott interjúban beszélt arról, hogy Ukrajnának idővel fel kell ajánlani a NATO-tagságot.
Stoltenberget az interjúban arról kérdezték, hogy Ukrajna felvétele háborúhoz vezethet-e a NATO és Oroszország közt.
Én Norvégiából származom, határosak vagyunk Oroszországgal. Amikor Norvégia a NATO tagja lett, akkor a Szovjetunió provokációnak nevezte ezt. De ez nem provokáció, minden szuverén nemzetnek joga van dönteni a saját útjáról. Ez a jog létezik Norvégiában, létezik Svédországban és Finnországban, és létezik Ukrajnában is
– mondta a főtitkár, majd hozzátette: nem szabad hagyni azt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elérje céljait Ukrajnában, mert ha ez megtörténik, akkor ez más autoriter rezsimeket is felbátoríthat, például Kínát is a tajvani konfliktussal összefüggésben.
Ezért helyes dolog, hogy mi [a NATO] és az Egyesült Államok Ukrajnát támogatja, és egy bizonyos ponton meg kell hívni őket, hogy a szövetség teljes jogú tagjává válhassanak
– fogalmazott Stoltenberg az Ukrajinszka Pravda szemléje szerint.
Emlékezetes, hogy a NATO tagállamai tavaly, a vilniusi csúcstalálkozón nem hívták meg Ukrajnát a szövetségbe, viszont közölték azokat a feltételeket, amelyeket Ukrajnának teljesítenie kell ehhez (bár konkrét menetrendet nem írtak elő a folyamathoz).
Robbanások sorozata rázta meg az ukrajnai Poltavai területen fekvő Kremencsuk városát – számolt be a TASZSZ-ra hivatkozva az Aif.ru.
A robbanásokat néhány perc különbséggel észlelték. Nem sokkal korábban arról számoltak be, hogy egy ismeretlen férfi kézi páncéltörő gránátvetővel lőtt egy többemeletes épületre Dnyipro egyik városában.
„A következő héten több nemzetközi kapcsolatot is létesítünk országunk megerősítése érdekében” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videóüzenetében.
Hozzátette, hogy ezek a kapcsolatok erősíteni fogják Ukrajna pozícióját Európán belül az EU-val az uniós szomszédjainkkal és a nemzetközi intézményekkel való együttműködéssel.
Új katonai segélycsomagokat is előkészítünk harcosaink számára
– jelentette be Zelenszkij.
„A hét végén elmondhatjuk majd, hogy Ukrajna megerősödött” – hangoztatta az ukrán elnök.
In the coming week, we will have more international contacts to strengthen our country. They will enhance our positions in Europe, in relations with the EU, our EU neighbours, and international institutions—those tasked with protecting international law. We are also preparing new… pic.twitter.com/zYC27v8YAT
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2024
Az orosz belügyminisztérium körözési listára tette Dmitro Gordon ukrán újságírót, aki már a külföldi ügynökök, valamint a szélsőségesek és terroristák listáján is szerepel – írja az mk.ru.
Előzetes információk szerint Gordon ellen új büntetőeljárás indult terrorista tevékenységre való felbujtás miatt. Az újságíró akár öt év börtönbüntetést is kaphat.
Mint az mk.ru megjegyzi, az orosz Nyomozó Bizottság korábban az egyik interjúja után indított büntetőeljárást Gordon ellen, amiért az orosz katonák elleni támadásra és nukleáris fegyverek bevetésére buzdított az Orosz Föderáció ellen.
Tisztelt olvasóink!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az elmúlt nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!