A korábban a kérdésben nem ilyen egységes demokraták már egyetértenek abban, hogy valamilyen formában be kell számítani az augusztusi jelöltállító gyűlésről büntetésből kitiltott Florida és Michigan delegáltjait, hiszen a párt nem fordíthatja maga ellen a novemberi elnökválasztáson kulcsfontosságú két állam lakosait. A küldöttek beszámítása mindenképpen a két államot megnyerő Hillary Clinton érdeke, ugyanakkor a jelöltséghez nagyon közel kerülő Barack Obama is jól járna vele, ha hosszas huzavona után a kérdés lekerülne a napirendről. Ráadásul az egykori first lady még a leginkább neki kedvező forgatókönyv mellett sem dolgozhatja le csupán a két állam küldötteinek beszámításával a jelenlegi hátrányát, ezért érdemben nem változna a mostani felállás: a jelöltség megszerzése a szuperdelegáltakon múlik. A Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) kapcsolódó bizottsága május 31-én dönthet a kérdésben, ezzel a pártnak és a jelölteknek még öt hónapjuk maradna a két állam esetleg sértődötten elforduló lakosainak kiengesztelésére.

Csütörtök kora este letudták a Bridges for Obama projektet a magyarországi obamisták. A húsz-harminc, javarészt egyetemista tíz percig fényképezkedett a Lánchídon. Az eseményről készült képek megtekinthetők az indafotón. A projekt lényege, hogy a világszerte készült képekből kollázst készítsenek, bizonyítandó, hogy a világban mennyire szeretik Obamát.

John McCain, akit hivatalosan majd csak szeptemberben választ elnökjelöltnek a republikánus párt, minden idők legidősebb elnökjelöltjeként futhat majd neki a novemberi választásnak. McCain 1936. augusztus 29-én született, pár nappal a republikánusok minneapolisi konvenciója előtt tölti be 72. életévét.

"Vannak, akik azt gondolják, tárgyalnunk kéne a terroristákkal és a szélsőségesekkel, mintha szellemes érvekkel meg tudnánk győzni róluk, hogy a kezdettől fogva tévednek. Hallottuk már ezt a buta tévedést. Amikor a náci tankok 1939-ben lerohanták Lengyelországot, egy amerikai szenátor azt mondta: Istenem, bárcsak beszélhettem volna Hitlerrel, akkor ezt az egészt megelőzhettük volna. Nevén kell neveznünk a dolgot, ez a megbékélés hamis kényelme, amire a történelem ismételten rácáfolt" - mondta Izrael állam hatvanadik születésnapján a Knesszetben tartott beszédében George W. Bush.

John Edwards bátor döntéssel Barack Obama mellé állt. A volt elnökjelölt-jelölt/alelnökjelölt február 5-e, szuperkedd óta gondolkodhatott, hogy a két megmaradt demokrata jelölt közül Obamát vagy Clintont támogassa. Az AP Edwardshoz közeli forrásai szerint a problémát az okozta, hogy Edwards osztotta bázisa Obama megválaszthatóságával (ne legyünk szemérmesek, mondjuk ki: bőrszínével) kapcsolatos aggályait. De most, hogy Obama már-már hivatalosan is elnökjelöltnek tekinthető, már nem várt tovább.

Május 15-én, csütörtökön fél hétkor a Lánchídnál gyűlnek össze a magyarországi obamisták, csatlakozva a Bridges for Obama projekthez. Bővebb infó a magyarországi obamisták webes főhadiszálásán.

A demokrata elnökjelöltség elnyeréséhez nagyon közel kerülő és már a novemberi elnökválasztásra koncentráló Barack Obama az elmúlt napokban utolsó hátrányát is ledolgozta, amikor nemcsak az előválasztásokon elnyerhető kötött küldöttek, de már a szuperdelegáltak között is megelőzte Hillary Clintont. A támogatásukat bejelentő szuperdelegáltak számolásához nem létezik hivatalos lista, de az előző keddi indianai és észak-karolinai előválasztások után csaknem harminc szuperdelegált állt Obama mellé, aki így az összes médiaorgánumnál átvette a vezetést. (AP, CNN)

A támogatásukat eddig bejelentő szuperdelegáltak megoszlása (többen csak fél szavazattal rendelkeznek)

	DemConWatch	CNN	AP	RealClearPolitics	NBC
Obama	285.5	282	285	285	283
Clinton	271.5	273	271	272	276

Nyugat-Virginia csaknem teljes mértékben fehér szavazóit nem hatották meg a Clinton-kampány kifulladásáról szóló hírek, 67-26 arányban Hillaryra szavaztak a keddi előválasztáson. Az eredményeken különösebben nincs mit elemezni, Clinton minden létező demográfiai bontásban vereséget mért Obamára. Ami igazán aggasztó lehet a Demokrata Párt számára, hogy a mostani előválasztók 29 százaléka novemberben McCainre szavazna, ha Obama lesz a demokrata jelölt. Azaz, Obamának Nyugat-Virginiára nem kell pénzt pazarolnia a választásokig hátralevő időben.

Ugyan Nyugat-Virginiában már zajlik a demokrata előválasztás, csak ezért most nem maradunk ébren egész éjszaka. Majd reggel leírjuk, mennyivel nyerte Clinton a testre szabott előválasztást - az előrejelzések szerint 25-30 pontos győzelemre számíthat.

Bár már a demokrata verseny megnyeréséhez közel kerülő Barack Obama és John McCain is egymás ellen készül, korábban jeleztük, hogy továbbra sem szabad leírni Hillary Clinton esélyeit a jelöltség megszerzésére. Az egykori first lady visszalépését követelő egyre népesebb kórus mellett ugyanakkor már egyes közvélemény-kutatók sem látják túl fényesen a helyzetét. A demokrata verseny alakulását 2006 novembere óta napi mérésekben is követő Rasmussen közvélemény-kutató intézet pénteken bejelentette, hogy Barack Obama lesz a győztes, ezért hamarosan befejezik a demokrata párharc mérését, és csak az illinois-i szenátor és John McCain egymás elleni esélyeivel foglalkoznak majd a továbbiakban.

Az indianai és észak-karolinai előválasztások után Barack Obama továbbra is versenyző demokrata riválisa, Hillary Clinton helyett már egyre inkább a novemberi elnökválasztásra és a republikánus jelölt John McCainre koncentrál. McCain kampánystábja szintén Obamát tekinti a várható ellenfélnek, ezért a napokban felvetették, hogy a két jelölt a nyáron kezdjen közös kampánykörútba, amelynek állomásain moderátor nélkül, kötetlenül vitatnák meg az ország előtt álló fontos kérdéseket. (AP, CNN)

Az elmúlt napokban elindultak a találgatások Hillary Clinton esetleges alelnökjelöltségéről, miután a keddi indianai és észak-karolinai előválasztások eredményei a demokrata elnökjelölti versenyben egyébként is vezető Barack Obamának kedveztek. Többen örülnének egy ilyen felállásnak, és úgy gondolják, hogy Clinton éppen azért maradt még versenyben, hogy megkerülhetetlen legyen a posztra, mások szerint viszont a két rivális összefogásával leginkább csak az elutasítottságuk adódna össze. A poszt végén található szavazásban most az Index olvasói is véleményt nyilváníthatnak a kérdésben.

Barack Obama jött ki jobban a keddi demokrata előválasztásokból, hiszen Észak-Karolinát 14 pontos különbséggel megnyerte és Indianában is mindössze 2 százalékkal maradt el Hillary Clintontól, ami kevesebb, mint amit a legutolsó előrejelzések jósoltak. A végeredmények ismeretében ugyanakkor az illinois-i szenátor kampánystábja azt állította, hogy jelöltjük megnyerhette volna Indianát is, ha nem szavaznak taktikai okokból tömegesen Hillaryre a novemberi elnökválasztáson egyébként John McCaint preferáló republikánusok. (CNN, Politico, Washington Post)

Befutottak az utolsó szavazatok is Lake megyéből, Obama végül csak 55-45 arányban nyert itt, a fordításhoz 2-1 arányú diadalra lett volna szüksége. Clinton végül 51-49 arányban, húszezer szavazattal nyert Indianában, ami sokkal szorosabb annál, amit remélt. Egy hét múlva Nyugat-Virginiában folytatódik a küzdelem, a bányavidéken nem sok babér teremhet Obama számára. Ő legközelebb két hét múlva, Oregonban bízhat győzelemben, de aznap rendezik a kentuckyi előválasztást, ami viszont Clinton terepe, úgyhogy folytatódhat a harc a végsőkig.

Indianában az elnökjelölő előválasztással párhuzamosan kormányzójelölt-előválasztást is tartanak a demokraták, ennek pedig nagyon szoros az eredménye. csaknem 1,1 millió szavazat összesítése után Jim Schellinger 609 szavazattal vezet Jill Long Thompson előtt, ezért Lake megyében minden szavazólapot gondosan megszemlélnek. Sajnos emiatt Obama és Clinton küzdelmének végeredménye is késik.

Bár Lake megyében még mindig számolnak, ideje megosztanunk Önökkel, amit már két hónapja tudunk: a demokraták majd csak augusztusban választanak maguknak elnökjelöltet, a kongresszuson pedig bármi megtörténhet. A szokásos gyorselemzés az Indexen.

Bár még mindig csak a szavazatok 56 százalékát számolták össze Lake megyében, már nem valószínű, hogy Obama fordítson. A megyében Obama fő erőssége a 90 százalékban feketék lakta Garry városa, ahonnan már befutottak az eredmények. Államszerte Clinton 16 ezer szavazattal vezet, Lake megyében Obama húszezerrel. Obama előnye valószínűleg már nem fog nőni, azaz Clinton végül megőrizheti minimális vezetését.

Mármint magyar idő szerint, a Washington Post úgy tudja, hogy helyi (indianai) idő szerint este tizenegyre várhatóak a Lake megyei eredmények.

Elkezdtek befutni a Lak megyei eredmények Indianában, és 28 százalékos feldolgozottságnál Obama 75-25 arányban vezet, márpedig ha 2-1 arányban hozza a megyét, akár meg is nyerheti az indianai választást. Clinton eddigi négypontos előnye kettőre olvadt, és már csak húszezer szavazattal vezet.

Gyakorlatilag végeredményt hirdethetünk Észak-Karolinában, 98 százalékos feldolgozottságnál 56-42 az állás Obama javára. Obama 240 ezer szavazattal nyert, ezzel vissza is vette azt, amit Pennsylvaniában elvesztett.

Indianában viszont teljesen leállt a számlálás, még mindig Lake megye százezer körüli szavazatára várunk. Az előrejelzések szerint Lake-ben Obama nyerhet, de valószínűleg nem fogja már behozni 38-ezres lemaradását - ehhez 2-1 arányú győzelmet kellene aratnia, ez pedig csak Indianapolisban, legerősebb indianai választókörzetében sikerült. Hivatalosan nem hirdethetünk eredményt, de valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha Clintonnak adjuk az államot - hiszen észak-karolinai győzelmi beszédében Obama gyakorlatilag már beismerte indianai vereségét, Clinton meg már megünnepelte a győzelmét.

86 százalékos feldolgozottságnál befagyott az állás Indianában, Hillary Clinton továbbra is 52-48 arányban vezet Barack Obama előtt. A hosszas várakozás főként az állam észak-nyugati csücskében található Lake megye miatt alakult ki, ahonnan még egyetlen feldolgozott szavazat sem érkezett. A megyében nagyjából 100 ezren szavaztak, ezért matematikailag még megváltoztathatná az állást, habár erre valójában nem sok esély van. Ugyanakkor Lake nélkül nem lehet kihirdetni Hillary győzelmét, aki eddig 561,021 szavazatot kapott, szemben Obama 521,523 szavazatával, a különbség tehát csaknem 40 ezer a két jelölt között.

72 százalékos feldolgozottság mellett 4 százalékra csökkent Hillary előnye, aki 52 százalékkal vezet a 48 százalékon álló Obama előtt. A szavazatszámban 40 ezer a különbség, Clintonnak eddig 463,243, Obamának 421,837 szavazata van. A jelenlegi eredmény megfelel az exit pollokban szereplő 4 százalékos Clinton előnynek.

68 százalékos feldolgozottság mellett az eddigi legkevesebb, mindössze 6 százalék a különbség az 53 százalékkal vezető Hillary Clinton és a 47 százalékon álló Barack Obama között Indianában. A két jelölt között 50 ezer szavazat a különbség, Clinton 442,760 szavazattal vezet, míg Obama eddig 392,801 szavazatot kapott. A változás részben annak köszönhető, hogy hirtelen 100 százalékos feldolgozottsággal megjött két Obama számára kedvező északi megye eredménye.

A szavazatok 52 százalékának feldolgozása után 54-46-ra módosult az állás Indianában, kezd körvonalazódni a szűk Hillary-győzelem.

A korábbi felmérésekkel összhangban az indianai és az észak-karolinai exit pollok is jelezték, hogy az elhúzódó küzdelem teljesen szembefordította egymással Barack Obama, de főleg Hillary Clinton támogatóinak egy részét.

Indianában Clinton szavazóinak fele nem állna Obama mellé John McCain ellen novemberben, ráadásul minden harmadik inkább a republikánus jelöltre szavazna, míg 17 százalékuk otthon maradna. Csak 48 százalékuk mondta biztosra, hogy Obamát választaná. Észak-Karolinában arányaiban ennél is kevesebb Clinton-támogató tartana ki Obama mellett. 45 százalékuk az illinois-i szenátorra szavazna, 38 százalékuk inkább McCainre, 12 százaléknyian pedig otthon maradnának.

Obama szavazói mindkét államban. Indianában 59 százalékuk, Észak-Karolinában pedig 70 százalékuk mondta, hogy kitartana az egykori first lady mellett, amennyiben Obama elbukja a demokrata jelöltséget.

A szavazatok 37 százalékának feldolgozása után Clinton még mindig 56-44 arányban, 12 ponttal vezet indianában. Igaz, a Chicagóval szomszédos megyékben még nem számolnak, ezek pedig elvileg Obama vidékének számítanak. Bár még korai győztest hirdetni, meglepődnénk, ha nem Clinton nyerne.

Az exit pollok alapján Észak-Karolinában a választók háromnegyedét kitevő demokraták 59-39 arányban Barack Obamát választották, ugyanakkor a legtöbb korábbi államban elsöprő többségben az illinois-i szenátor mellé álló függetlenek szavazatai ezúttal megoszlottak a két jelölt között. A választók egyötödét kitevő függetleneknél Clinton 46, Obama 45 százalékot szerzett. A 7 százaléknyi republikánus 56-34 arányban Clintont választotta.

Bár Obama igen meggyőző fölénnyel nyerte az észak-karolinai előválasztást az exit-pollok szerint, a fehér szavazók körében Clinton 59-36 arányban nyert. Pedig amúgy Obama itt szinte minden statisztikai bontásban jobban szerepelt Clintonnál - leszámítva olyan obskurus csoportokat, mint a fegyvertartók, vagy a kicsit konzervatív demokraták. Azon fehérek körében, akik fontosnak tartották a jelölt bőrszínét, Clinton 59-37-re nyert. Azok körében, akik állítólag nem tartják fontosnak ezt a kérdést, 60-36-ra.

A CNN az exit pollok alapján Barack Obama győzelmét valószínűsíti Észak-Karolinában. Az exit pollok alapján 57-43 arányban szavaztak a nők és a férfiak, Obama a férfiak között 56, a nőknél 54 százalékot szerzett.

Nem sikerült javtania támogatottságán a katolikusok körében Barack Obamának az indianai adatok szerint, továbbra is 6-4 arányban Hillaryt preferálják. A választók 46 százaléka fontosnak tartja Obama egykori tiszteletesének megnyilvánulásait a kampányban, ők 72-27 arányban Clintont támogatták.

A felmérések szerint Indianapolisban Obama 71-29 arányban nyert, Dél-Indianában Clinton 66-34-re. A fehér demokrata szavazók körében Clinton 65-35-re nyert, azaz a faji választóvonal egyre markánsabbá válik a küzdelemben. Összességében, a szavazók 81 százalékát kitevő fehérek körében Clinton 60-40 arányban nyert.