Hej, románok, nem elég, hogy az országunkból lenyúltatok, aztán még ez is! Bezzeg a szlovákok...
Kedves ismeretlen ismerősöm, Balázs bukkant rá erre az 1921-es kiadványra (el is felejtettem kérdezni, hogyan és miért került a kezébe a Magyar Turista és Sí Szövetség 96 évvel ezelőtti hivatalos lapjára). Egy évvel vagyunk Trianon után, ami az alpinizmus és sízés szempontjából is súlyos trauma, elvesztek a Kárpátok, a felvidéki Tátra, Magyarország legmagasabb pontja az addigi 2655 méterről (Gerlachfalvi-csúcs a Magas-Tátrában) hirtelen az 1015 méteres Kékesre csökkent (ami ráadásul ma már csak 1014, de aki kellően öreg, mint én, még 1015-nek tanulta).
A kiadványban azonban a legérdekesebb egy könyvismertető volt, ami a Románia földrajza című kötetet mutatta be. Ahogy ránk, úgy természetesen Romániára is komoly hatással volt Trianon, csak ellenkező előjellel, mi az ország kétharmadát veszítettük el, míg a román állam területe Erdéllyel, Partiummal, Máramarossal és a Kelet-Bánsággal nagyjából egyharmadával nőtt. Érthető tehát, hogy a románoknak gyorsan új földrajzkönyvet kellett írniuk. És hát ahol nagy a szükség, ott Schmitt Pál a segítség, vagy talán azt gondolták, hogy az új országrészekről úgysem tudnak annyit, mint azok, akikhez ez korábban évszázadokon át tartozott. Mindenesetre, mint a cikkből kiderül, a könyv legjobb részei két, korábban magyar nyelven megjelent munkából származnak – igaz, a bukaresti tankönyvírók legalább feltüntették a forrást.
A kötet többi részét viszont alaposan leszólja a magyar kritikus. És persze, mondhatnánk, hogy 1921-ben ez a kötelező nacionalizmus és sovenizmus olyan alap volt, mint Fidesz-rendezvényen sorosozni. De nem, ez korántsem biztos.
Ugyanis, mint levelében Balázs megjegyezte: „Találtam benne egy frissen indult szlovák túrafolyóirat első számáról rövid ismertetőt, kifejezetten szimpatizálnak velük, és deklaráljak, hogy szép az, amikor közös hazáért rajonganak más-más népek. Úgyhogy ez nem lehetett aféle nacionalista újság.”