400 éve új gazdája lett a szent koronának
Bár királlyá választották, a fejére sosem került a korona Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek. A kezére viszont igen, épp 400 éve, amikor egy időre elfoglalta Pozsonyt, amikor a harmincéves háborút kihasználva szövetkezett a cseh protestánsokkal a Habsburgok ellen. A szent koronát akkor épp Pozsonyban őrizték – értelemszerűen a török hódoltság idején felszabdalt országban, a 16-17. században a korona elég sokat vándorolt, megjárta Kolozsvárt, a Felvidéket és a bécsi Hofburgot is – így amikor a frissen királlyá koronázott II. Ferdinánddal szemben Bethlen látványosan nyomult előre, megszerezte a koronát is, 1619 október 15-én. A harci helyzet miatt vissza kellett vonulnia, de a koronát érthető okokból magával vitte a protestáns fejedelem. A besztercebányai országgyűlés a következő évben királlyá választotta, de ez inkább csak arra szolgált, hogy a koronával együtt legyen miről lemondania a Habsburgokkal való alkudozásban. Megérte, német-római birodalmi hercegi címet kapott érte és két sziléziai hercegséget, meg hét tiszai vármegyét. A koronát 1622-ben adta vissza a Habsburgoknak.