Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Észre sem vesszük, hányszor találkozunk híreket illusztráló 'beszélő fejjel' - miközben saját életünk eseményeit is szelfikkel mondjuk el ismerőseinknek Instagramon és Facebookon. A politikusok és közéleti szereplők egyre tudatosabban játszanak rá arra, hogy a róluk készült képekbe csomagolják üzeneteiket a világnak: milliók követnek például olyan Instagramokat, ahová sztárjuk csak szelfiket tölt fel magáról, de Putyin sem véletlenül érezte úgy, hogy meg kell mutatnia a világnak, milyen keményen edz minden reggel. Máskor egy-egy spontán elkapott pillanatkép válik üzenetté a hírek mellé csapva - gondoljanak csak arra, hogyan lett László Petra a menekültekkel való bánásmód szélsőséges ikonja vagy hogy hányféleképp lehet értelmezni, ha egy politikus a nyakkendőjét igazgatja a kamerák előtt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Szocsiban edzett egyet látványosan. Putyin a Forbes szerint már harmadszor az év legbefolyásosabb embere, az indoklásuk pedig egyszerű: Putyin lényegében azt csinálhatott idén, amit csak akart. Februárban Magyarországon is járt, de ekkor még diplomáciai karanténban volt az ukrán konfliktus miatt, az év második felére azonban elérte, hogy a szankciók megtartása mellett újra tárgyalóasztalhoz kellett ülniük a világ vezetőinek az oroszokkal. Az év végére a hivatalosan Bassár el-Aszad szíriai elnök kérésére indult szíriai hadműveletekkel, majd a lelőtt orosz utasszállító után hirdetett bosszúhadjáratával került középpontba. Az oroszokat sok bírálat érte, mert a bombázások többsége nem az Iszlám Államot, hanem a nyugatiakkal szövetséges, de Aszad ellen harcoló felkelő csoportokat érte.
(Fotó: Ria Novosti / Reuters)
Recep Tayyip Erdogannak meggyűlt a baja egy mecset avatóünnepségén egy szabadon engedett fajddal. Erdogan államfői székre cserélte miniszterelnöki posztját, de a nyár eleji parlamenti választásokkal szertefoszlani látszottak az erős elnöki rendszer kiépítésére irányuló tervei. A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 2002 óta először még abszolút többségét is elbukta. Végül az előrehozott választásokon már sikerült többséget szerezniük. Erdogan a választások miatt is aktivizálta magát, és bombázásba kezdett elvileg az Iszlám Állam, a gyakorlatban sokkal inkább a kurdok ellen. Állítólag maga Erdogan döntötte el még októberben, hogy ki fognak lőni egy orosz katonai gépet, hogy így erősítse meg belföldi pozícióit a pártja által nehezen megnyert választások árnyékában. A november végén lelőtt repülő miatt felbőszült Moszkva leépítette a kapcsolatait a korábban még stratégiai partnernek tekintett Törökországgal. Erdogannal a még mindig közel kétmillió szíriai menekültnek helyet adó Törökország egyértelműen az egyik kulcsszereplővé nőtte ki magát a régióban.
(Fotó: Stringer / Reuters)
László Petra munka közben a röszkei határnál. Röszkénél több videó is készült szeptember 10-én, amikből jól látható, ahogy a radikális jobboldalinak tartott N1TV egyik operatőre megrúg egy kislányt, és egy gyermekét a karjában tartó férfit is elgáncsol (vagy csak a lába lendül, de a férfi magától esik el, ez azóta sem egyértelmű). A nőt azonnal elbocsátotta a tévé, az esetről készült felvételek bejárták a világsajtót, a nő alakja a menekültekkel szembeni kegyetlen bánásmód ikonja lett, fenyegetések tömegét zúdítva a riporterre, közben olyan külföldi lapok figyelmét is Magyarországra irányítva, amik addig nem kezelték kiemelten a menekülthelyzetet. László Petra magyarázkodott, majd megbánta tettét, de csak második levelében kért bocsánatot. A gyerekkel a kezében eleső férfi fociedzői állást kapott Spanyolországban, de az is elterjedt róla, hogy az al-Kaida szíriai fiókszervezetének, az an-Núszra Frontnak volt a tagja korábban.
(Fotó: Marko Djurica / Reuters)
Angela Merkel gondterhelten néz ki indiai látogatásán autója ablakán. A német kancellárt a Time magazin és a Financial Times is az év emberének választotta. Az elsők között állt ki Putyin ellen az Ukrajnában zajló háború miatt, majd a görög csődöt is sikerült jól kezelnie. Végül a menekültválság miatt került még inkább a középpontba, amikor megnyitotta Németország kapuit a menekültek előtt, amit politikai versenytársai, az unió több országának vezetője, de még a saját állampolgárai sem tartottak feltétlenül jó döntésnek. A menekültválságban a kvótára épülő javaslatot szorgalmazta, amit viszont a kelet-európai EU-tagok keményen elleneztek. A hatalma a konfliktusok ellenére is a régi maradt, de már korántsem tűnik megkérdőjelezhetetlennek a világ legbefolyásosabb politikusnője.
(Fotó: Roberto Schmidt / AFP)
Sepp Blatter a FIFA svájci közgyűlésén. A FIFA-t 1998 óta vezető Blatter elnököt felfüggesztette a szövetség etikai bizottsága, miután sorra buktak ki a csontvázak a szekrényből az elmúlt húsz év legfontosabb eseményeinek döntési hátteréről. Azt maga Blatter is megerősítette, hogy a 2018-as orosz vb-ről már nagyjából a szavazás előtt döntöttek, a 2022-es katari foci-vb körüli botrányok pedig már hat évvel a játékok kezdete előtt rányomták a bélyegüket a vb-re. A FIFA mellett az európai szövetség, az UEFA is válságát éli, az elnöke, Michel Platini az Eb-sorsolásról konkrétan ki volt tiltva, miután a svájci államügyészség korrupció gyanújával nyomoz ellene.
(Fotó: Arnd Wiegmann / Reuters)
Donald Trump New Hampshire-ben, egy kampányrendezvényen. A korábban elnökjelölti indulását csak lebegtető celebritás-ingatlanmágnás-megmondóember tényleg beszállt a republikánus jelöltségéért folytatott küzdelembe, és a legtöbb elemző megrökönyödésére az élre tört. A legnagyobb örömmel trollkodta szét a republikánus előválasztást, de mondhat bármit, azóta is stabilan ott tanyázik az élmezőnyben, a legutolsó felmérések alapján már 36,5 százalékon áll. Ráadásul a republikánus szavazók csaknem fele már úgy gondolja, hogy Trump jelöltségével jó esélyük lenne megnyerni az elnökválasztást. Mögötte Marco Rubio floridai és Ted Cruz texasi szenátor emelkedett ki, míg a legnagyobb név, Jeb Bush volt floridai kormányzó alaposan visszacsúszott a február 1-jén elrajtoló iowai kaukuszhoz közeledve.
(Fotó: Brian Snyder / Reuters)
Charlie Sheen amerikai színész az NBC reggeli műsorában bejelentette: HIV-pozitív. Élő egyenes adásban beszélt arról, hogy négy éve küzd a betegséggel és eddig egy vagyont költött rá, hogy titokban tartsa. Bámulatos sebességgel söpört végig a neten a bejelentés híre, miközben az információ végig a világ előtt hevert a Sony tavaly kiszivárgott levelezésében - de ott senki nem találta meg. Most a pornós exe perli Charlie Sheent, pénzt követel a színésztől, amiért nem mondta el neki a kapcsolatuk előtt, hogy HIV-fertőzött. Igazi rocksztárként élt évtizedekig, most viszont utolérte a sors.
(Fotó: Mike Segar / Reuters)
A motorral járó Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter veszi le a sisakját Athénban. A marxista közgazdászprofesszort januárban nevezte ki a frissen megválasztott kormány pénzügyminiszterének Alekszisz Ciprasz miniszterelnök, aki azt ígérte, hogy újratárgyalják Görögország adósságait és enyhítenek a megszorításokon. Varufakisz végig kemény akart lenni Görögország hitelezőivel szemben, de minisztertársai ebben nem követték. Három lépésből álló tervet terjesztett Ciprasz elé, azonban nem tudta meggyőzni. Athén júliusban fogadta el a mentőcsomag feltételeit, nem sokkal azután, hogy a lakosság népszavazáson utasított el egy kísértetiesen hasonló csomagot. Varufakisz így inkább a lemondást választotta, majd hazamotorozott. A lemondása után adott interjúban azt mondta, öt hónapon át minden nap összesen két órát aludt, amíg a terveken dolgozott, decemberben pedig arról beszélt, ha német lenne, lehet, hogy Merkelre szavazna.
(Fotó: Alkis Konstantinidis / Reuters)
II. Erzsébet királynő hátulról. II. Erzsébet uralkodói rekordot állított fel szeptember 9-én, ő lett a leghosszabb ideig a trónon ülő brit uralkodó. Ezzel beelőzte az eddigi csúcstartót, a saját ükanyját, Viktória királynőt is, aki 63 éven, 7 hónapon és 2 napon át állt Nagy-Britannia élén. Az ominózus pillanatban Skóciában járó II. Erzsébet röviden megköszönte mindenkinek a jókívánságokat, de egyébként csak szűk körben, zárt ajtók mögött emlékezett meg az évfordulóról. Nagy-Britannia-szerte viszont mindenhol nyilvános ünnepségeket tartottak a királynő tiszteletére. A két királynő között rengeteg a hasonlóság és a párhuzam, a legérdekesebbeket itt szedtük össze.
(Fotó: Suzanne Plunkett / Reuters)
Bejárták a világsajtót arról a hároméves szíriai kisfiúról készült képek, aki a Földközi-tengerbe fulladt, miközben családja próbált átjutni Törökországból Európába. A Földközi-tengeren át érkező menekültek útvonala Olaszországból Törökországon át Görögországba, majd az onnan északra vezető balkáni útvonalra helyeződött át év közben. A csempészútvonal első szakaszán, a Törökország és Görögország közötti tengerszoroson sok menekültekkel teli csónak borult a tengerbe, eddig 3671-an fulladtak vízbe, mielőtt elérték Európa partjait. Egy év alatt másfél millióan érkeztek Európába, közülük egymillióan pedig Németországot választották végállomásként. Az EU egyelőre nehezen tudott lépni a több országot is érintő menekültáradat kérdésében, Angela Merkel német kancellár több százezer menekült kvótánként meghatározott elosztását szorgalmazta, ez azonban komoly ellenállásokba ütközött, többek között Kelet-Európában. Az EU végül a Törökországnak nyújtott támogatással, a külső határok megerősítésével is próbál lépni.
(Fotó: Stringer / Reuters)
Abelhamid Abaaoud az Iszlám Állam zászlója alatt. November 13-án összehangolt terrortámadásokat követtek el Franciaországban, hét támadó meghalt, de az utcán lövöldöző csoportból Brüsszelbe szökő Salah Abdeslamot azóta is keresik Franciaországban, és Belgium mellett Németországban is. Öt nappal a támadások után, egy hét órán át tartó rendőri akcióban megölték a támadások kitervelőjének tartott Abdelhamid Abaaoudot, egy marokkói-belga kettős állampolgárt. A saint-denis-i lakás elleni ostromban meghalt Abaaoud lányunokatestvére, egyik társa pedig felrobbantotta magát. Abaaouddal telefonon, de kódolt üzenetekkel tartották a kapcsolatot a párizsi merénylők, a támadások kitervelője pedig a helyszínen nézte meg a pusztítást, lényegében alig egy órával Francois Hollande érkezése előtt még a Bataclan koncertteremnél volt. Abaaoud és az Abdeslam-testvérek már a támadások előtt is rajta voltak egy belga terrorlistán. Azóta kiderült, hogy két párizsi merénylő is a menekültekkel együtt, hamis útlevéllel érkezhetett Európába. A párizsi támadások után három hónapos szükségállapotot vezettek be Franciaországban, és Európa több országában is folyamatosak a terrorellenes intézkedések.
(Fotó: Handout / Reuters)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon