Olimpia a nyomornegyed tövében

Az augusztus 5-én kezdődő XXXI. nyári olimpiát Rio de Janeiro rendezi, így az újkori olimpiák történetében Dél-Amerika először lesz házigazda. Brazília hiába van túl egy sikeresnek mondható futball-világbajnokságon, rengeteg kétség övezi az olimpiát. A korrupcióval átitatott előkészületek lassan haladnak, nem is sikerült mindent befejezni. Az országban óriásiak a társadalmi feszültségek, puskaporos a hangulat, és sokan fogadnak arra, hogy a rendezés káoszba fullad. Ezt azért várjuk ki, nem ez az első olyan olimpia, ahol ettől félnek, és ha vannak is nehézségek, később mindenki csak a remek versenyekre és az aranyérmekre emlékezik.

 

Rio már 1936-ban is gondolkodott az olimpiarendezésen, de a 13 jelentkező közül végül csak Barcelona és Berlin között választottak. A brazil város a 2004-es és a 2012-es olimpiarendezésnek is nekifutott, de végül el sem jutott addig, hogy hivatalosan kandidáló várossá váljon. 2016-ra viszont már úgy pályázhatott, hogy tudta, a 2014-es futball-vb Brazíliában lesz, mert más nem is jelentkezett rá. Ez is erősíthette az esélyüket, és abban is bízhattak, hogy az íratlan szabályok alapján Amerika kapja a 2016-os olimpiát Ázsia (2008, Peking) és Európa (2012, London) után. Így a négy hivatalos kandidáló közül csak Chicagótól kellett tartania, de az amerikai város már az első körben kiesett, a következő fordulókban pedig Tokiót és Madridot is nagy fölénnyel lenyomta Rio, ami hivatalosan 2009. október 2-án kapta meg az olimpiai és paralimpiai játékok rendezési jogát a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól (NOB). Rio 2007-ben Pánamerikai Játékokat rendezett, ami ugyan növelte a brazilok önbizalmát, de a város gyengeségei már akkor kiderültek: a csapnivaló tömegközlekedési rendszer, az alig létező közbiztonság és az esztelen túlköltekezés. És még csak ezután jött a foci-vb, a belpolitikai válság és a zikavírus.

Ⅰ.

Új olimpiai sportág: a korrupció

Amikor az olimpiát odaítélték Riónak, a brazil gazdaság dübörgött, az ország politikai szerepe növekvőben volt, sőt, már feltörekvő világhatalomként, az új világrend egyik alappilléreként kezdtek tekinteni rá. Egészen addig, amíg egy másik feltörekvő világhatalom, Kína keresztül nem húzta számításait, az előző évtized hurráoptimizmusa pedig egy csapásra izzadságszagú stagnálásba fulladt. Bár a brazil nem egy letört, pesszimista nép, azért elég komoly az esélye, hogy Rióban a karneválhangulat mellé majd egy adag bú és bánat is társul, nem is a játékok, hanem azok körítése miatt.

Persze Kína nem direkt és nem is erőszakkal vetett véget a brazil aranykornak, csupán annyiban ludas, hogy nem bírta a végtelenségig fenntartani saját elképesztő gazdasági növekedését. Márpedig az előző évtized brazil csodája valójában csak arról szólt, hogy a rendkívüli természeti erőforrásokkal rendelkező ország kiszolgálta vasérccel, olajjal, fával, szójával és sok mással Kína és más feltörekvő országok hatalmas nyersanyagéhségét.

A könnyen jött pénzből viszont nem fejlesztették a leépülő ipart, nem sikerült a technológiai felzárkózás sem. Egy részét a választók közvetett megvásárlására költötték, a másikat pedig szimplán ellopták. Egy jelentős szelet pedig az olimpiára ment el. Emiatt a játékok szimbolikája is átalakult: az olimpia elnyerésekor még azt jelképezte, hogy ahogy a 2008-as olimpiával Kína, úgy Brazília is mint új hatalmi-gazdasági tényező, a nagy nemzetek egyike mutatkozik meg a világ színpadán. Mára inkább egy lett az ambiciózus, de végül elbaltázott brazil állami projektek sorában.

Önmagában a gazdaság gyengélkedése egyáltalán nem idegen az országtól, hiszen Brazíliában és általában véve Latin-Amerikában már-már menetrendszerű, hogy egy-két évtizedenként beköszönt egy nagyobb gazdasági válság. A mostani helyzetben az a különleges, hogy az olimpia évére az egész politikai-gazdasági elit is leolvadt az évszázad korrupciós botrányában.

Minden egy benzinkútról indult

Dilma Rousseff, Brazília elnöke

A Posto da Torre, vagyis a „torony benzinkút” enyhén szólva sem tartozik a modern építészeti műremekeiről híres Brazíliaváros legimpozánsabb építményei közé. A helyiek nem is ezért, hanem az olcsó benzinért, na meg azért szeretik, mert isteni rántott falatokat lehet kapni a kúton lévő snackbárban. A snackbár mögött van egy mosoda is, meg egy Cyber Café nevű hely, ahol minden van, csak pont számítógépek nincsenek. Az üzletek sorát hátul egy kis koszos, ledeszkázott pénzváltó zárja.

Ez a jelenkori brazil történelem legfontosabb épülete.

És nem azért, mert a város stílusát meghatározó építész, Oscar Niemeyer egy kései, elfeledett alkotásáról lenne szó, hanem azért, mert innen indult az autómosó-ügy, minden korrupciós botrányok alfája és ómegája (a kúton egyébként autómosó pont nincs). A brazil rendőrség 2008-ban egy fülest kapott, hogy a benzinkúton nagyüzemi pénzmosás zajlik. A nyomozás nem ment valami gyorsan, de végül több kispályás alakot őrizetbe vettek, akik közül az egyik azzal kezdte: ha ő most elkezd beszélni, akkor összeomlik a köztársaság. Aztán leírt néhány nevet egy papírra, mégpedig a brazil gazdasági-politikai élet legnagyobb kutyái közül valókét.

A nyomozók, akik egy sima kis pénzmosási ügyre készültek, nemsokára az állami olajcég, a Petrobras egyik volt vezetőjének ajtajában álltak, akit egy ajándékba kapott terepjáró kötött össze a brazíliavárosi benzinkúttal. Aztán elkezdtek sokasodni a furcsaságok, és végül egy méretében és kiterjedtségében is elképesztő állami korrupciós botrányt sikerült feltérképezni, amiben szinte mindenki benne volt, aki számít.

Röviden arról van szó, hogy nagy építőipari magáncégek egymással összedolgozva jelentősen túlárazták a Petrobrasnak tett ajánlataikat. Az olajvállalat vezetőit is bevonták a bizniszbe, ők pedig busás jutalékért szemrebbenés nélkül bármit aláírtak. Az elfolyt pénzből aztán bőven jutott a politikusoknak is, gyakorlatilag az összes jelentősebb brazil párt nyakig benne van az ügyben.

A botrány és a gazdasági gondok farvizén a parlament ideiglenesen felfüggesztette hivatalából Dilma Rousseff elnököt, és kezdeményezte az eltávolítását; de a helyébe lépett alelnök, Michel Temer is gyanúba keveredett. Ennek fényében nem meglepő, hogy az utóbbi hónapokban nem karneválozni, hanem tüntetni jártak az emberek az utcára Brazília nagyvárosaiban.

Nem csak a politikusok bűnöznek

A brazil politikai élet színvonalát jelzi, hogy a parlament alsóházának 513 tagja közül 303 ellen folyik eljárás különböző bűnügyek és szabálytalanságok miatt, a felsőházban 81 tagból 49 sározódott be. A Rousseff felfüggesztéséről döntő parlamenti bizottság 65 tagjából 37 ellen szintén vádat emeltek korrupció vagy más súlyos bűncselekmények miatt. Az alsóház elnökét nem csak korrupcióval, egyenesen emberöléssel vádolják.

De nem ők az egyetlen bűnözői réteg az országban. A világ legveszélyesebb 50 városa közül 21 Brazíliában van; Rio pedig hírhedt a favelláiról, ahol virágzik a szegénység szülte bűnözés, és ahol a katonai rendőrség különleges alakulatai előbb lőnek, mint kérdeznek. Még soha nem rendeztek olimpiát ennyire veszélyes városban. Nemrég még a riói polgármester is arra panaszkodott, hogy rettenetes a közbiztonság, az olimpiai létesítményekhez pedig katonákat kellett kivezényelni, hogy megnyugtassák az odalátogatókat. Az olimpiai beléptetés levezénylésére felbérelt biztonsági céggel egy héttel a megnyitó előtt bontottak szerződést, miután kiderült, hogy a tervezett 3400 helyett csak 500 őrt vettek fel a játékokra.

A nagy publicitást kapott eseteknek se szeri, se száma: nemrég levágott végtagokat mosott partra a víz a híres Copacabana tengerparton; a bandák kórházakban lövöldöznek; sportolókat rabolnak ki; az utcai tolvajlások 11 éves csúcsra értek, a rendőrök pedig tüntetnek, mert a gazdasági gondok miatt nincs miből fizetni őket. Nemrég a rendőrök és tűzoltók transzparensekkel fogadták a riói reptéren az odalátogatókat, hogy rájuk ijesszenek: amíg nem kapják meg a pénzüket, a turisták nincsenek biztonságban. Márpedig ahol maguk a rendőrök köszöntik azzal az embert, hogy „Isten hozott a pokolban”, ott tényleg nagy lehet a baj.

Az sem tett jót a brazil hatóságok renoméjának, hogy pont az olimpia előtt rabolták el Bernie Ecclestone anyósát az országban, és rekordösszegű váltságdíjat követeltek érte. Az asszonyt végül napokon belül kiszabadították, de ettől nem lett jobb a biztonsági helyzet megítélése. Főleg miután kiderült, hogy egy új-zélandi sportolót egyenesen a rendőrök raboltak ki, sőt utána addig zaklatták, amíg barátnőjével Kanadáig menekült Rióból.

A szalagcímek persze gyakran színesebbek, mint a valóság: a statisztikák szerint Riónak azok a negyedei, ahol az olimpia zajlik majd, kevésbé veszélyesek, mint számos egyesült államokbeli nagyváros. Ha az ember nem merészkedik a problémásabb környékekre, akkor annyira nem vészes a helyzet, bár az tény, hogy az olimpia előtti időben a piti utcai bűncselekmények – lopások és hasonlók – száma a belvárosban és a Copacabanán is megugrott. Ezeket, illetve a turisták elleni atrocitásokat megakadályozandó 85 ezer rendőr és katona fogja ellepni Rio utcáit a játékokra.

Ahogy egy helyi kutatóintézet vezetője fogalmazott: azoknak a fiatal, munkanélküli fekete férfiaknak, akik egy szegénynegyedben vagy egy favellában élnek, nagyon rossz hír az olimpia, mert a hatóságok a játékok előtt már rájuk szálltak a közbiztonság javítása érdekében, és az olimpia alatt csak növekedni fog a rendőri-katonai vegzálás. Ugyanebből fakadóan viszont a fehér középosztálybeli külföldiek ugyanolyan biztonságban érezhetik majd magukat, mint Észak-Amerikában vagy Európában.

Mindemellett pedig az is tény, hogy arrafelé jóval kisebb a terrorfenyegetettség, mint mondjuk Nyugat-Európában. Bár az nem túlságosan biztató, hogy július végén a brazil rendőrség tucatnyi dzsihadistajelöltet vett őrizetbe, akik hűséget esküdtek az Iszlám Állam közel-keleti terrorszervezetnek, hogy a zászlaja alatt merényleteket kövessenek el Rióban. Ám szerencsére hamar kiderült, hogy teljesen amatőrök voltak, és egy percig sem jelentettek komoly fenyegetést. Ettől függetlenül a terrorfenyegetés, mint minden olimpián, idén is valós, még ha Brazília nem is számít a nemzetközi terrorizmus melegágyának. Ez azt is jelenti, hogy a hatóságoknak nem sok tapasztalatuk van a terrorellenes küzdelem terén; a játékokat mindenesetre teljes készültségben várják.

A legfőbb félelem: a zikavírus

Ha a politikai és gazdasági válság nem lenne elég, még az anyatermészet is Brazíliát veri: az utóbbi hónapokban több százezren fertőződtek meg zikavírussal az országban, ami miatt egy sor kutató azt szorgalmazta, hogy az egész olimpiát fújják le.

A szúnyogok által terjesztett vírust okolják egyebek mellett a csecsemőknél jelentkező mikrokefália, azaz a kisfejűség vészes latin-amerikai terjedéséért. Bár egyelőre nincs százszázalékos bizonyíték erre, a zikavírussal megfertőződött kismamák csecsemői közül nagyon sokaknál jelentkezett ez a betegség, és néhány esetben zikafertőzött felnőtteknél egy izomsorvadást okozó ritka betegséget, Guillain–Barre-szindrómát diagnosztizáltak.

Bár az Egészségügyi Világszervezet szerint nem kell attól tartani, hogy Rióban tömegek fertőződnek meg a vírussal, és emiatt jelentősen felgyorsulna a zika világszintű terjedése, sok sportoló mégis a távolmaradás mellett döntött a veszélyre hivatkozva. A teniszezők közül három top 10-es játékos – Milos Raonic és Tomas Berdych, illetve a nőknél Simona Halep –, a golfozóknál a világ négy legjobbja mondta le a részvételt, de volt olyan amerikai tévériporter is, aki közölte: nem hajlandó Brazíliába menni.

A dél-koreai csapat pedig egészen más módját választotta a rettegésnek, ők külön zikaálló olimpiai formaruhát terveztettek, és speciális vegyszerekkel permetezik majd a ruhából kikandikáló bőrfelületüket a zikaterjesztő szúnyogok elriasztása végett.

A zikával kapcsolatos legnagyobb félelem, hogy egyelőre nem is lehet pontosan tudni, mennyire veszélyes a vírus. Ami azonban biztos, hogy leginkább Brazília és más latin-amerikai országok szegénynegyedeiben terjed; így az olimpiára látogatók eleve jóval kisebb veszélynek lesznek kitéve.

Az is csökkenti a veszélyt, hogy a szúnyogok jellemzően a nyári, meleg, fülledt időben burjánzanak, viszont miután Rio a déli féltekén található, ott augusztusban hűvös és száraz idő várható. Másrészt Rio a járvány melegágyától, az északi esőerdőktől több ezer kilométerre fekszik. Rióban a játékok helyszínein a szervezők nagy erőkkel készülnek, minden négyzetmillimétert százszor végigfújnak szúnyogriasztóval, és tömegesen irtják is a vérszívó vírusterjesztőket.

Két évvel ezelőtt, a brazíliai futball-világbajnokságot megelőzően egy másik, szintén szúnyogok által terjesztett megbetegedés, a dengue-láz miatt ment a para, de akkor elmaradt a tömeges járvány. Olyannyira, hogy mindössze három külföldi szurkoló kapta el a kórt.

Ami nem jelenti azt, hogy Rióban egyáltalán nincsenek egészségügyi veszélyek. Azonban ezek jóval átlagosabbak: szakemberek szerint leginkább az életmérgezéstől és az influenzától kell tartani. Utóbbitól megint csak azért, mert Rióban éppen tél van.

Ⅱ.

Katasztrófa után fesztiválhangulat?

Az olimpiák és más nagy sportesemények előtt visszatérő félelem, hogy nem fognak elkészülni, hogy a beruházásokat nagy korrupció kíséri, hogy a költségek elszaladnak, hogy minek van szükség erre az egészre egyáltalán. Elég csak a legutóbbi, szocsi téli olimpiára gondolni, ami gyakorlatilag a tankönyvi példája volt az olimpiaellenes érveknek: rengeteg pénzbe került, a beruházásokat kormányközeli oligarchák vitték, a létesítmények épphogy csak és nagyon sok hibával készültek el a játékokra, utána pedig teljesen kihasználatlanok maradtak.

Rio de Janeiro mindent megtesz, hogy ebben a különleges versenyszámban ne maradjon le a nagy elődöktől. A szervezés már a kezdetektől fogva problémás volt, de az utóbbi hetekben még erre is rátettek vagy két lapáttal: ötven nappal a megnyitó előtt, június 17-én odáig fajultak a dolgok, hogy Rio de Janeiro állam pénzügyi válsághelyzetet hirdetett, mert nem tudja kifizetni a nyugdíjakat, na meg a rendőrök és a kórházi dolgozók bérét. Utóbbiakra pedig elég nagy szükség lenne az olimpián. A rendezők végül az utolsó pillanatban a szövetségi kormánytól forintban több százmilliárdos gyorssegélyt kaptak, hogy le tudják bonyolítani a játékokat.

Egy hónappal az olimpia előtt Rio még úgy nézett ki, mintha az egész város egy hatalmas építkezés lenne, tele darukkal, munkagépekkel, útlezárásokkal, felbontásokkal, terelésekkel, félkész épületekkel és infrastrukturális fejlesztésekkel. A szegénynegyedeket pedig egész egyszerűen körbefalazták, hogy ne zavarják az olimpiát.

Bár a szervezők szerint július elejére már 97 százalékos készültségben voltak, szinte mindegyik versenyhelyszínen az utolsó pillanatig, sőt még azután is folyt a farigcsálás. Sok aréna és fejlesztés sorsa egészen kalandossá vált:

  • A Copacabana strandon felépített strandröplabda-stadion építését először nem tudták elkezdeni, mert nem volt meg a környezetvédelmi engedély, utána hullámok rongálták meg, végül hullámtörőt kellett emelni elé.

  • A kerékpáros velodrom építője tavasszal csődbe ment, és sokáig úgy nézett ki, hogy az aréna nem fog elkészülni. Aztán június végén mégiscsak átadták, holott a lelátókon még folyt a munka.

  • A riói strandok vizében számos antibiotikumnak ellenálló, úgynevezett szuperbaktériumot találtak. Olyan baktériumokról van szó, amelyek jóformán nem nem reagálnak gyógyszerekre, és például Ausztráliában már több halálesetet okoztak. Ez pedig a rossz közhigiéniai helyzet lenyomata, hiszen ilyen dolgoknak eleve nem lenne szabad előfordulniuk a tengerben.

  • Nemcsak szuperbaktériumokat és hasmenést okozó rotavírust, hanem sok minden más oda nem illő dolgot, például rengeteg szemetet, emberi ürüléket, több tonna döglött halat, bútorokat, sőt még egy úszó hűtőszekrényt is találtak a vitorlás, a szörf és a hosszútávúszás versenyszámainak is otthon adó Guanabara-öbölben. Az utolsó hetekben hatalmas hajsza indult az öböl feltakarítása érdekében, a gond csak az, hogy ide ömlik a szennyvíz és az eső által lesodort szemét a környező favellákból, így ez csak tüneti kezelés. Az eredeti terv az volt, hogy megoldják a környék szennyvízelvezetését, és így tisztítják ki az öblöt, de ez nem igazán sikerült. A szervezők abban reménykednek, hogy a játékok alatt nem jönnek nagyobb esőzések, ez sokat segítene a helyzeten.

  • Hasonlóan hányatott volt a sorsa az olimpiára épített új metróvonalnak, amely a tervekkel ellentétben csupán egy héttel a játékok megnyitója előtt kezdett üzemelni, ráadásul a helyi lakosok nem, csak az olimpia résztvevői és az eseményre érkezők szurkolók és médiamunkások használhatják.

  • A munka minőségével kapcsolatban pedig nem nagyon biztató, hogy április végén összeomlott egy, a játékokra épített bicikliút tengerparti szakasza, miután a hullámok elvitték a tartópilléreit. Ketten meghaltak és többen megsebesültek. Néhány nappal a megnyitó előtt a vitorláshelyszínre felállított rámpa is összeomlott.

  • A beköltözéskor sok sportoló kiakadt az olimpiai falun. Az ausztrálok megérkezésekor például a frissen átadott szobákban szivárogtak a csövek, a vezetékek kilógtak a falból, el voltak dugulva a vécék, a lépcsőházakban pedig nem volt megfelelő világítás.

  • És arra is fény derült, hogy az olimpiai faluban átvizsgált 31 épületből 19 nem ment át a biztonsági ellenőrzéseken, az egyikben konkrétan tűz is volt. Szerencsére a magyar csapat szállásain, úgy tűnik, minden rendben van.

  • A médiafalura is sokan panaszkodtak. A kínai delegáció lakhelyén például volt, ahol a mosdóba nem volt bekötve a víz, ahol be volt, ott az egész mosdó leszakadt; a zuhanyzóban nem volt zuhanyfej, a konnektorok nem működtek, az ágyakat pedig valószínűleg a gondviselés tartotta csak össze, mert a csavarokat a nagy sietségben nem sikerült rendesen rögzíteni.

  • De nem csak a létesítményekkel vannak gondok, a közöttük való mozgás sem problémamentes: a belváros és az olimpiai falu között eszméletlen dugók alakultak ki az utóbbi napokban. A 35 kilométeres út már eddig is átlag 70 perc volt autóval, de a játékokra úgy felduzzadt a forgalom, hogy két és fél órát kell araszolni a helyszínekig. Ez annak a fényében nem meglepő, hogy Rio a világ negyedik leginkább túlnépesedett városa; annak fényében viszont eléggé bosszantó, hogy hét évük lett volna megoldani a problémát, de csak odáig jutottak, hogy létrehoztak néhány olimpiai buszsávot.

A helyzetet jól jellemzi, hogy még a riói polgármester is azt mondta: csoda, hogy végül elkészültek az olimpiára. Már csak annak a fényében is, hogy a város polgármestere és Rio de Janeiro szövetségi állam kormányzója egymásra mutogatott, és igyekezett a másikra kenni az olimpiarendezés minden baját a megnyitó előtti hetekben.

A lényeg azonban az, hogy az összes nehézség ellenére mégis sikerült összehozni a dolgot. Ahogy a szocsi olimpia is katasztrófának indult és a végén egy teljesen korrekt sportesemény lett, úgy most is valószínű, hogy a játékok megnyitójára Rio de Janeiróban ha csak átmenetileg is, de az emberek kicsit elfeledkeznek a sok búról és bajról, és végül a fesztiválhangulat kerekedik felül.

Sportlétesítmények

Az utolsó, július 13-i helyszíni szemléje után a NOB kijelentette, hogy Rio de Janeiro készen áll az olimpia megrendezésére. A városban 32 olimpiai helyszín kapott helyet, Rio letagadhatatlan előnye, hogy a teljes programot viszonylag kis területen le tudja bonyolítani, csak a futballtornák meccseit rendezik más városokban, Belo Horizontéban, Brazíliavárosban, Manausban, Salvadorban és São Paulóban.

Rióban négy zónában összpontosulnak a versenyhelyszínek, a létesítmények jó része már eddig is megvolt, csak felújításra szorultak, de kilenc új állandó épületet is felhúztak, míg hetet elbontanak majd az olimpiai és paralimpiai játékok végeztével.

A megnyitó- és a záróünnepséget a legendás Maracanã Stadionban tartják majd. Érdekesség, hogy 1900 óta először nem az lesz a legfontosabb helyszín, ahol az atlétikai versenyeket is tartják. Nem véletlen, a Maracanã óriási, 74 ezer fős, és a két évvel ezelőtti világbajnokságra felújították. Az Olimpiai Stadion nevet viszont ennek ellenére az az aréna viseli majd, ahol az atlétikát rendezik.

Már csak az a kérdés, hogy kik és mennyire töltik meg ezeket az arénákat. Egy hónappal az olimpia előtt még csak a jegyek 70 százalékát tudták eladni. Összesen 7,5 millió belépő van, ezeknek fele 7000 forintnál kevesebbe kerül, de az atlétikai döntőkre százezer forint feletti összeget is elkérnek. A szervezők is aggódhattak a foghíjas lelátók miatt, mert július közepén óriási kiárusítást tartottak, hogy valahogy feljebb tornásszák a nézőszámot. Az aggodalmaskodókat meg azzal nyugtatták, hogy nincs semmi gond, a brazilok mindig mindent az utolsó pillantra hagynak. Az építkezések befejezése mellett a jegyvásárlást is, ha elfogadjuk igaznak ezt azt állítást.

Ⅲ.

A foci hazája, a hazátlanok olimpiája

Brazíliára hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, az ottani sportélet abból áll, hogy mezítlábas utcagyerekek a Copacabana homokján rugdossák a labdát, de ennél azért színesebb a kép. Az olimpiai focitorna amúgy sem élvez túl nagy népszerűséget, mivel U23-asok játsszák, halálra is unnák magukat a hazai drukkerek, ha csak ott szurkolhatnának az aranyért. A tengerparton valóban sokan fociznak, és nem is kell elhagynunk a homokot, hogy máris egy újabb brazil sikersportágat találjunk. A strandröplabdában is a brazilok dominálnak, az eddigi vb-ken ők gyűjtötték a legtöbb érmet, tavaly a férfiaknál és a nőknél egyaránt nyertek. Véletlenek nincsenek, Brazília a röplabda termes változatában is a világ legjobbjai közé tartozik, a nők a legutóbbi két olimpiát megnyerték, míg a férfiak 2004 óta mindig döntőztek, egyszer olimpiai bajnokok is lettek. De a brazilok nemcsak labdajátékokban és csapatsportokban sikeresek, az 1984-es olimpia óta mindig hoztak érmeket dzsúdóban, és szintén népszerű a vitorlázás, több bajnokot is adtak már. Úszásban is nyerhetnek érmet, a nyílt vízi és a medencés számokban is nagyon jó versenyzőik vannak.

Új sportágak az olimpián

Rióban 28 sportág 306 versenyszámában osztanak érmeket, amelyekért összesen 10 500 sportoló küzd majd. A NOB tavaly úgy döntött, hogy egy kicsit kötetlenebbé teszi az olimpiák programját, így könnyebben kerülhetnek be új sportágak is a műsorba. Rióban is lesz újdonság, de ez még nem a megváltozott filozófia eredménye, 2009-ben döntöttek arról, hogy a golf és a hetes rögbi is ott legyen az olimpián.

A golf 112 év után tér vissza, csak kétszer 1900-ban, Párizsban és 1904-ben, St. Louisban rendeztek olimpiai versenyeket. A sportág vitathatatlanul népszerű, és bejáratott profi versenyrendszere van, kiemelkedő nézettsége lehet a riói tornának is, ahol 60-60 férfi és nő küzd meg egymással a 18 lyukas pályán, amit majd négyszer teljesítenek. A sportág azonban nem a legkedvezőbb helyzetből próbál sikertörténetet írni, a zikavírustól félve egymás után visszaléptek a legjobbak. A férfiaknál nem lesz ott a világranglista első négy helyezettje, és összesen már húszan jelentették be, hogy nem indulnak, így a világszövetségnek napról napra újra kellett írnia az indulók listáját.

Eszméletlen loholás, csattanós szerelések: ez a hetes rögbi vonzereje

Azt remélték, Klicsko és Pacquiao is küzd az aranyért, de végül alig találtak pár profit a megújuló boksztornához

Az is törekvés, hogy minél látványosabb sportágak legyenek az olimpián, ezért is kaphatott helyet a nagyon intenzív, látványos és csattanós szerelésekből, óriási loholásból álló hetes rögbi. A rögbit hagyományosan tizenöt fős csapatok játsszák másfél órán keresztül. Az is elképesztően népszerű néhány országban, 92 éve szerepelt is az olimpián, de a hetes gyorsabb, csak 15 perces egy meccs, így két nap alatt egy egész torna lezavarható. Az olimpián három-három csoportban 12 csapat feszül egymásnak a férfiaknál és a nőknél is.

Nem új és nem is visszatérő a sportág, de az ökölvívásban is változások indultak, alig két hónappal az olimpia előtt úgy döntöttek, hogy a sportág már ne csak az amatőröknek és amatőrökről szóljon, hanem a profik is megmutathatják, hogy mire képesek egy kicsit más műfajban. Az alapötlet az volt, hogy a Klicskók és Manny Pacquiao pofonjain ámuljon mindenki, de végül egyetlen igazán ismert profi bokszoló sem lesz ott Rióban. Sőt, profi sem nagyon. Éppen a profi szervezetek fúrták meg az amatőr szövetség sportág-népszerűsítő elképzelését. A legnagyobb félelem az, hogy a teljesen más képzettségű profik egyszerűen szétvernék az amatőröket, mészárlást meg mégsem kellene az olimpián mutogatni. A profi világszövetségek éppen ezért próbálták távol tartani a bokszolóikat eltiltással való fenyegetéssel is. Elég sikeresen. Rióban összesen három profi indul.

Magyarok az olimpián

A magyar csapat 160 fős csapattal megy Rióba, szinte ugyanakkorával, mint négy évvel ezelőtt Londonba, ahol 157-en versenyzőnk indult. A várakozások sem lettek kisebbek, a 18 érem nem tűnik elérhetetlennek, de a nyolc arany megismétlése már bravúr lenne. Amivel mindenki számol itthon, az az, hogy Hosszú Katinka lesz az egész olimpia egyik legsikeresebb versenyzője. Az úszónak bárki előre odaadná a kétszáz és négyszáz vegyes aranyát, ha már az előző két világbajnokságon is behúzta azokat, de további három egyéni számában is a dobogóért fog harcolni. Cseh Lászlóért is mindenki szorít, hogy a 30 évesen is megújulni tudó versenyzőnek a sok ezüst után végre összejöjjön az arany. Erre 200 pillangón van a legnagyobb esélye.

Hosszú Katinka harmadik olimpiáján indul, most van a legjobb esélye az aranyra, illetve aranyakra

Kozák Danuta a londoni olimpián kétszeres bajnok lett, most három számban is összejöhet neki

Cseh László már mindent megnyert, amit lehetett, csak az olimpiai arany hiányzik a gyűjteményéből

A kajakosok is biztos éremszállítók, Kozák Danuta London után újra az 500 méter bajnoka lehet, de párosban és négyesben is pályázhat az első helyre. A férfiaknál most gyengébb a válogatott, érmeket azonban tőlük is várhatunk.

A vívás hagyományosan magyar sportágnak tekinthető, a világkupa-győzelemmel kvalifikáló párbajtőrcsapat akár bajnok is lehet, de egyéniben a 40 éves Imre Géza vagy Rédli András is okozhat meglepetést, és a négy éve a világot látszólag halálos nyugalommal végigverő kardozótól, Szilágyi Árontól is sokat várnak.

Az öttusa is magyar szám, nehéz favoritokról beszélni, de Kovács Sarolta a május végén szerzett világbajnoki címével az egyik esélyessé lépett elő.

A vízilabdacsapataink harcban lesznek a dobogóért, a nők Eb-győzelemmel jutottak ki, de az amerikai válogatott nem tűnik verhetőnek. A férfiak sem favoritként kezdik a tornát, a szerbek az utóbbi években mindig megállították a Benedek-csapatot.

Szinte nincs olyan olimpiánk, ahol ne szereznénk meglepetésaranyat, most se zárjuk ki ennek a lehetőségét. A nagy dobást dzsúdóban vagy sportlövészetben mutathatják be olimpikonjaink.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy az olimpia után néhány héttel kezdődik a paralimpia Rióban, Londonhoz képest nagyobb csapattal, 39 fővel indulnak a magyarok, és sok éremesélyes sportolónk van. Kerekesszékes vívásban Dani Gyöngyi, Krajnyák Zsuzsanna, Osváth Richárd végezhet az első háromban, úszásban Sors Tamás, Tóth Tamás, Vereczkei Zsolt gyarapíthatja éremgyűjteményét, atlétikában a Biacsi testvérek futhatnak a dobogóig, asztaliteniszben Pálos Péter védheti meg négy évvel ezelőtt szerzett címét.

Menekültek egy zászló alatt

Az olimpián lesznek olyan országok is, amelyek először lesznek hivatalos résztvevők, két nem túl régen függetlenné váló állam, Koszovó és Dél-Szudán is küld versenyzőket Rióba. Lesznek azonban olyanok is, akik egyetlen országot sem képviselnek, mégis versenyezhetnek. A NOB nagyon helyesen és érzékenyen reagált a társadalmi folyamatokra, márciusban kihirdette, hogy a hazátlanná váló tehetséges sportolók Rióban egy úgynevezett menekültcsapat tagjaként vehetnek részt az olimpián. A NOB 43 jelölt közül választotta ki azt a tíz főt, akik majd az olimpiai zászló alatt vonulnak fel. Szíriai, dél-szudáni, etiópiai és kongói demokratikus köztársaságbeli sportolók képviselik majd a menekülteket, akik közül a 17 éves Juszra Mardini történetét mi is ismerhetjük. A 17 éves szír lány Törökországból indult neki társaival a tengeren Görögországba, és a táv egy részét a gumicsónak mellett úszva tette meg. Mardini Rióban 200 gyorson indulhat.

Az oroszok túladagolták magukat

Az orosz sportolók szereplése egyfelől nem meglepő az olimpián, de a tavaly felgöngyölített doppingbotrány után azért komoly kaptak. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) felfüggesztette az oroszokat a rengeteg pozitív eset, rendszerszintű csalás és korrupció miatt, és mivel jelentős változást nem tapasztalt, érvényben maradt a büntetés. Az oroszok persze minden fórumon megpróbálták elérni a felfüggesztés feloldását, de nem értek el igazi sikereket. A NOB ügyesen egyensúlyozott, érvényben hagyta az IAAF döntését, de megengedte, hogy azok az orosz atléták részt vehessenek, akik Oroszországon kívül készülnek, és bizonyítják tisztaságukat. Egyetlen ilyen sportoló akadt, a távolugró Darja Klisina.

Később aztán nemcsak az atléták kerültek bajba, egy újabb jelentés megerősítette, hogy az egész orosz sportot áthatja a dopping. A NOB ezután közölte, megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy Oroszországot kitegye a riói olimpiáról. Csak a kijelentés volt ilyen bátor, a NOB áttolta a felelősséget, szabott néhány az egyenlőségre egyáltalán nem törekvő feltételt, de a nemzetközi sportszövetségekre bízta, hogy engedélyezi-e az orosz sportolók indulását. Az atléták mellől így még több tucat sportolót húztak ki a rió rajtlistáról. Többek között kajakosokat, úszókat, öttusázókat, evezősöket tiltottak el, és a komplett súlyemelő-válogatott is lemondhatott az olimpiáról. A legutolsó hírek szerint azonban így is 250 fős lesz az orosz csapat. Az ügyből a NOB sem tudott győztesen kikerülni, nem volt kemény, csak keménykedett, sokan gyávaságnak tartják, hogy nem mert példát statuálni.

 

Fotókreditek
  • Bloomberg (1, 5B)
  • AFP (2)
  • Mario Tama (3, 4, 7A, 7B, 9)
  • Cynthia Goldsmith (5A)
  • Victor Moriyama (6A)
  • Yamil Lage (6B)
  • Christophe Simon (8)
  • Yasuyoshi Chiba (10)
  • Philippe Lopez (11)
  • Gabriel Rossi (12)
  • Adam Pretty (13)
  • Robert Prezioso (14)
  • Clive Rose (15)
  • Pacific Press (16)