Miklós
-7 °C
2 °C

Nem uszítottak a zsidózó fradisták

2003.11.03. 17:07
A rendőrség levélben tájékoztatta a Ferencvárost, hogy megszüntette a nyomozást az utolsó bajnoki találkozón történt rendbontás ügyében. A rendőrség megállapította: a négy előállított szurkoló zsidózott, de nem uszított. Magartartásuk sértő, meghökkentő, aggodalmat keltő, de nem tekinthető bűncselekménynek.
Az FTC Rt. a botránnyal végződő utolsó bajnoki forduló, május 30-a óta először kapott írásos értesítést a rendőrségtől - pontosabban a BRFK Vizsgálati főosztály, Élet és Ifjúságvédelmi Osztály Rablási Alosztálytól - arról, hogy milyen eredményt hozott a nyomozóhatóság vizsgálódása a Ferencváros-Debrecen találkozót követő botrány ügyében. A levelet a klub a honlapján változtatás nélkül közli.

A hivatalos indoklás:
"A rendelkezésre álló adatok alapján XY, YY, XX, és YX megalapozottan gyanúsíthatóak voltak azzal, hogy 2003. május 30-án a Bp.IX. kerület Üllői úti stadionban lezajlott Ferencváros-Debrecen labdarúgó mérkőzést követően a Ferencvárosi Torna Club székháza előtt felállított kordonrácsot megpróbálták "áttörni" , rángatták, rugdosták, valamint "Mocskos zsidók!" antiszemita rigmust kiabálták a székházban tartózkodó személyek felé.

Nevezett személyek által megvalósított magatartás a Btk.269§ ( 1) bekezdésébe ütköző közösség elleni izgatás bűntettének megállapításának megalapozott gyanúját keltette.

A közösség elleni izgatás bűntettét a Btk.296§-a alapján az követi el, aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet, valamely nemzeti etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, illetve gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekményt követ el. A közösség elleni izgatás bűncselekmény elkövetési magatartása az uszítás. Az uszítás olyan felbujtásszerű cselekmény, amely más személyek tudati, érzelmi állapotának befolyására irányul. Az uszításhoz köznyelvi értelemben is érzékelhető erkölcsi rosszallás tapad. Az uszítás ugyanis a kialakult köznyugalmat zavarja meg, másokat valami vagy valaki(k) ellen irányuló, dühödt indulatra sarkall. Aki uszít, az számol azzal, hogy a felszított ellenséges indulatok kitörhetnek és fékezhetetlenné válhatnak.

A Btk.269§-a nem egyszerűen a gyűlöletkeltést, a gyűlölet felébresztését rendeli büntetni, hanem ennél többet: a gyűlöletre uszítást, amely - túl azon, hogy durva visszaélés a véleménynyilvánítás szabadságával-nem más, mint az erőszak érzelmi előkészítése.

Az eljárás során azonban nevezett személyek terhére nem volt lehetséges olyan tárgyi ill. személyi bizonyítékokat beszerezni, melyek az uszításnak, mint elkövetési magatartásnak a megvalósítását érdemben alátámasztották volna. Az elkövetők által megvalósított magatartás minősülhet sértőnek, meghökkentőnek, vagy aggodalmat keltőnek, de semmi esetre sem minősül uszításnak. Figyelemmel arra, hogy az elkövetők nem azt a magatartást valósították meg, amit a jogalkotó ezen bűncselekmény megvalósításának elkövetési magatartásként megjelöl, ezért a közösség elleni izgatás bűntett nevezett személyek terhére nem megállapítható.

Figyelemmel a fentiekre az eljárás során megállapítást nyert, hogy a feljelentés tárgyát képező cselekmény nem bűncselekmény, ezért a nyomozás megszüntetése felől a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam."

A honlapon kommentárként hozzáteszik: az FTC Rt. továbbra sem kapott a rendőrségtől semmiféle hivatalos értesítést arról, hogy az erőszakos cselekményeket elkövető személyek elleni eljárások milyen eredménnyel jártak.