Világméretű online klímakutatás teszteli, jön-e a jégkorszak

A héten induló világméretű klímakutatáshoz hasonló, elosztott számítási rendszerek lényege az, hogy egy központi számítógép csomagokra osztja és elküldi a résztvevőknek a kiszámítandó adatokat, melyeket a felhasználók gépei üres óráikban feldolgoznak, majd visszaküldenek.

A gyakorlatban mindez úgy valósul meg, hogy a résztvevő önkéntes PC-tulajdonosok az internetről letöltik a számítási feladatot végző programot, amely automatikusan megkezdi a munkát. Minden alkalommal lefut, vagyis számol, amikor a számítógép éppen "pihen", vagyis leginkább egy képernyővédőre hasonlít, amely a bekapcsolt gép üresjáratait kihasználva, felhasználói beavatkozás nélkül működik. A feldolgozás végeztével a program visszaküldi az eredményeket a program irányítóinak szerverére, és lekéri a következő adatcsomagot. Ebben az esetben tehát a jótékonykodás módosul, készpénz helyett gépünk számítási kapacitását ajánljuk fel a nemes, tudományos cél érdekében.

Az online klíma-projektben több angol egyetem és a brit Meteorológiai Intézet fogott össze azzal a céllal, hogy "egy átfogó, az egész világra kiterjedő valószínűség-alapú előrejelzést" adhassanak századunk klímájára vonatkozóan. A kísérlet során azt vizsgálják, hogy a globális felmelegedés miatt változik-e a Golf-áramlat és ha igen, akkor az milyen következményekkel járhat.

Változik-e a Golf-áramlat?

A Holnapután című filmben és a pár hónappal ezelőtt nagy port kavaró, a klímaváltozás és nemzetbiztonsági kérdések összefüggéseit taglaló Pentagon-tanulmányban is a Golf-áramlat megváltozását jelölték meg a lehetséges katasztrófa okaként. Eszerint a globális felmelegedés következtében az Antarktiszon található jéghegyek megolvadnak, felhigítják az óceánt, amelynek sótartalma lecsökken, s emiatt az áramlat képtelen lesz a tengerfenékre süllyedni, és folytatni útját. Így az északi féltekét melegítő Golf lelassul, majd megszűnik, s egyes földrészek olyannyira lehűlnek, hogy ezeken új jégkorszak köszönt be.

A klimatológusok azonban úgy vélik, mind az amerikai hadügyi tárca, mind a hollywoodi film szélsőséges, olykor szenzációhajhász momentumokat mutat be, és bár napjainkban igenis lényeges kérdés a globális éghajlatváltozás, de óvatosan kell kezelni a katasztrófa-jóslásokat.

Mika János, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója korábban az Indexnek elmondta, a melegedésnek a Golf-áramlatra gyakorolt hatását illetően többféle tudományos elgondolás is létezik, amelyek között a Pentagon által jelzett - és a Holnapután című filmben is ábrázolt - variációt, a Golf leállását a legkevésbé valószínű következmények között tartják számon, csakúgy, mint azt a leginkább optimista változatot, amely szerint a Golf kis mértékben még erősödhet is. A legjelentősebb tudományos kutatások az áramlat ötven-száz év alatt bekövetkező folyamatos gyengülését prognosztizálják.

Climateprediction.net - világméretű klímakutatás

Pihenőidő pénzért 2000-ben a profitorientált elosztott számítási projekt lehetőségét is kipróbálták. Ekkor a San Franciscó-i Popular Power cég az internetezők gépidejét árulta, vagyis az internetezők gépük üresjáratainak átengedéséért cserébe elektronikus készpénzt kaptak, vagy vásárlási kedvezményeket online áruházakban. A hagyományos készpénzátutalásos vagy csekkes fizetési módszer ebben az esetben használhatatlan, hiszen többszázezer embernek kellett volna postázni néhány dollárról szóló csekkeket, így a művelet költsége nagyobb lett volna, mint az átutalt összeg. Azoknak a cégeknek, melyek telepítették gépeikre a Popular Power szoftverét, a cég közvetlenül, átutalással fizetett gépidejükért.

A héten induló brit kísérletben a klimatológusok a Climateprediction.net oldalon toborozzák az önkénteseket, és itt tették elérhetővé a kísérlethez szükséges programot is.

A projekt kidolgozásában résztvevő Oxford Egyetem professzora, Nick Faull a BBC-nek nyilatkozva elhessegette annak a lehetőségét, hogy ez a projekt is a szenzációhajhászás és a katasztrófa-előrejelzés érdekében indult volna: "Nem azt akarjuk bizonyítani, hogy a Golf le fog állni, egyszerűen arra a kérdésre szeretnénk választ kapni, hogy ha ez mégis megtörténik, milyen következményei lehetnek, és várható-e a lehűlés."

Aki részt szeretne venni a világméretű online klímakutatásban, annak egyszerűen le kell töltenie a Climateprediction.net oldalról azt a programot, amely pár hétig fut és számításokat végez majd a gépén. Az önkéntesek ábrákon figyelhetik azt is, hogyan elemzi számítógépük a a felmelegedésért felelős széndioxid-emelkedéssel és a Golf-áramlat változásaival kapcsolatos adatokat.

Űrlényvadászat, összefogással

Nem ez az első eset, hogy nagy mennyiségű adat feldolgozásához a világhálóra csatlakozott számítógépek pihenőidejét használják. 1999-ben indult a kaliforniai Berkeley Egyetem közösségi űrlénykutató programja, a SETI@Home, amely több millió önkéntes felhasználó számítógépén elemezte a rádióteleszkópokon fogott, az űrből érkező jeleket, idegen lényekre vadászva. Az ufókat figyelő program több mint hárommillió számítógépet kapcsolt össze egyetlen hatalmas adatfeldolgozó szupergéppé.

Hasonlóan népszerű volt a Distributed.net hálózat is, amely 1997-ben jött létre, hogy feltörje az RSA 56 bites titkosítási algoritmusát és ezzel elnyerje a cég által kiírt tízezer dolláros díjat. 212 nap alatt találták meg a titkosított szöveg kulcsát, több mint 30 kvadrillió lehetséges kulcs ellenőrzése után. A díj legnagyobb részét, nyolcezer dollárt egy online könytárnak adományoztak, ezer dollárt kapott a kulcs megtalálója, ezer dollárt pedig költségeinek fedezésére fordított a hálózat.

Rák, lépfene és himlő ellen is

A SETI@Home ufóvadász képernyővédő népszerűségén aztán fellelkesültek azok a kutatók, akiknek tudományos munkájához elengedhetetlen a hatalmas adattömeg feldolgozása. A módszert 2001-ben már rákkutatásra, 2002-ben az akkor riogató lépfene elleni gyógyszer kifejlesztéséhez, 2003-ban pedig az újra felbukkanó himlővírussal kapcsolatos kutatásokhoz használták.

A 2002-es lépfene-támadások után közel másfélmillió ember futatta le számítógépén azt a képernyővédő programot, amellyel a lépfene ellenszerét keresték. Ekkor négy hét alatt 3,5 milliárd molekulából sikerült kiválasztani háromszázezer potenciális hatóanyagot, amelyekkel a kutatók később tovább foglalkozhattak.