Tudblog

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratának (PNAS) online kiadásában megjelent tanulmány szerint a nikotin felhalmozódása az agyban több percen át, ugrásokkal zajlik.

Jed E. Rose, a Duke Egyetem kutatója elmondta, hogy minden egyes szippantás után mintegy hét másodperccel jelentkezik a nikotin koncentrációjának hirtelen megemelkedése az agyban. Rose agyi képalkotó berendezéssel követte a nikotinszint változását 13 rendszeresen, valamint 10 alkalmilag dohányzó, nem függő embernél. A maximális agyi nikotinszintet 3-5 perc elteltével mérték az embereknél. Ez a koncentráció a függő dohányosoknál lassabban halmozódott fel, mint az alkalmi cigarettásoknál. Rose úgy véli, a nikotin lassabb agyi felhalmozódása annak eredménye, hogy a függők esetében tovább tartózkodik a dohányfüst a tüdőben.

A kutatást a Philip Morris dohányvállalat támogatta, ám a kutatók szerint a cég nem befolyásolta semmilyen formában vizsgálataikat.

Több mint három méterrel eltolta nyugati irányban a chilei Concepción városát a múlt hónap végén történt pusztító erejű földrengés - derítették ki chilei és amerikai tudósok.

Az amerikai Ohio állam egyeteme által helyi idő szerint hétfőn bemutatott tanulmányuk szerint Concepción - a latin-amerikai ország második legnagyobb városa - most három méterrel és négy centiméterrel nyugatabbra fekszik, mint a február 27-i földmozgás előtt. A chilei fővárost, Santiagót szintén nyugatra tolta a természeti csapás, bár jóval szerényebb mértékben, 27,7 centiméterrel.

A Richter-skála szerint 8,8-as erősségű földrengés az elmúlt évszázad legerősebb földmozgásainak egyike volt. A természeti csapás még az argentin fővárost is megmozgatta: Buenos Aires most négy centiméterrel nyugatabbra fekszik korábbi helyzeténél.

Két csomagnyi kártyalap sorrendjét jegyezte meg az idei amerikai bajnok a memóriabajnokság döntőjében. A viadalt a hét végén tartották New Yorkban, félszáz mentális atléta gyürkőzött neki. 99 ember arcát és nevét kellett visszamondaniuk fényképük alapján, aztán egy 50 soros szabadverset, majd száz számot helyes sorrendben. A döntőbe négyen kerültek be, a győztes pedig a tavalyi bajnok lett.

Boldog vagyok, mert bebizonyítottam, hogy a tavalyi győzelmem nem véletlen volt - mondta a győztes, a texasi Ronnie White, aki másfél perc alatt képes megjegyezni egy pakli jól megkevert kártyát. White képviseli hazáját a Kínában rendezendő memória-világbajnokságon, amely novemberben lesz

A hideg sem lassítja le a kaméleonok gumiszalagszerű nyelvének sebességét - állapították meg amerikai kutatók.

Ez a többi, változó testhőmérsékletű állattal szemben előnyt jelent a kaméleonnak, hiszen így az időjárási viszonyoktól függetlenül,  bármikor készen tud állni a vadászatra. A hüllők izmainak mozgása  az alacsony hőmérséklet hatására általában lelassul.

Az Amerikai Tudományos Akadémia Proceedings című folyóiratában megjelent tanulmány szerint a kaméleon nyelvének rugalmassága 15 és 35 Celsius fok között nem változik. A kutatók ezt egy rugalmas kötőszövet jelenlétével magyarázzák.

A nyelv nyugalmi állapotban gumiszalagszerűen összehúzódva fekszik a nyelvcsonton. Amikor a hüllő megfeszíti nyelvizmát, a nyúlvány kicsapódik, és hosszában megnyúlik. A nyelvizom ezután hirtelen ellazul, a mozgási energia pedig azonnal átterjed a nyelv egész felületére: így az 0,07 másodperc alatt az állat testhosszának kétszeresét kitevő távolságra is képes kinyúlni.

A Dél-floridai Egyetem kutatói a mechanizmust az íj és a nyíl működéséhez hasonlítják.

Vadászat közben a kaméleon villámgyorsan kilövelli ragadós nyelvét, majd a beleragadt áldozattal együtt visszahúzza a szájába. Ez a második lépés sokkal több izomerőt igényel, mint az első, ezért minél alacsonyabb az állat testhőmérséklete, annál lassabban tudja csak behúzni a nyelvét.

A német fiatalok feltehetően azt a megbízást kapták, hogy a kirándulások során pontosan figyeljék meg az utcákat, a hidakat és az útba ejtett falvakat. A feladat célja az volt, hogy megfigyeléseiket "egy napon a haza javára fordíthassák".

Bár a brit titkosszolgálatnak nem volt közvetlen bizonyítéka a kémkedésre, a rendőrség utasítást kapott arra, hogy tegyen jelentést minden Nagy-Britanniába érkező német kerékpáros csoportról. Továbbá igyekezték korlátozni a brit cserkészek és a Hitlerjugend tagjai közötti kapcsolatokat - derült ki az 1937 körüli dokumentumból.

A biciklitúrák alkalmával találkoztak egymással brit és német fiatalok Nagy-Britanniában, és a házigazdák meghívást kaptak Németországba. Lord Baden-Powell a brit cserkészmozgalom alapítója állítólag egy Hitlerrel való megbeszélésre is meghívást kapott. Az máig nem ismert, hogy a találkozó ténylegesen létrejött-e.

Litoria Castanea

Négy évtizede kihaltnak hitt békafaj jelent meg újra Ausztráliában. A ritka faj példányait Új-Dél-Wales szövetségi állam egyik tudományos munkatársa fedezte fel a Southern Tablelands nevű vidéken. Megfigyelését jelezte szakembereknek. Ez volt szakmai életem legizgalmasabb pillanata - mondta David Hunter békaszakértő, miután azonosította a levelibékák családjába tartozó Litoria castaneát.

Új-Dél-Wales szövetségi állam környezetvédelmi minisztere fontosnak nevezte a zöld-sárga béka újbóli megjelenését. Ennek a békának a visszatérése ugyanolyan jelentős, mintha egy tasmán tigrist láttak volna újra - mondta Frank Sartor. A miniszter szerint a béka újbóli felbukkanása jól példázza, hogy meg kell védeni a természetes élőhelyeket, hogy a jövő generációi is élvezhessék az őshonos állatok színeit és hangját.

Az Egészségügyi Világszervezet bejelentése szerint több mint 85 millió öt év alatti gyereket oltanak be gyermekbénulás ellen Nyugat- és Közép-Afrikában. A tömeges vakcinálási kampány szombaton indul a térség tizenkilenc országában az ENSZ-ügynökségek és a vöröskereszt részvételével.

400 ezernél több önkéntes és egészségügyi dolgozó vesz részt a főként a Rotary International jótékonysági szervezet által támogatott immunizálási műveletben. 2008 óta a térség kilenc országában tört ki gyermekparalízis (poliomyelitis) járvány, elsőként Nigériában.

A poliovírus elsősorban széklet útján terjed, kisebb mértékben cseppfertőzéssel, fertőzött élelmiszerekkel vagy vízzel. Bénulást, izomsorvadást és időnként halált okoz. Az immunizálás részeként a gyerekek két csepp orális (szájon át alkalmazott) vakcinát kapnak.

A zöldségben, gyümölcsben, szójában dús étrend akár 30 százalékkal is csökkentheti az emlőrák kialakulásának kockázatát - állítják amerikai kutatók. Lesley M. Butler, a Coloradói Állami Egyetem munkatársa és csapata 34 ezer kínai nő adatainak felhasználásával készítette el tanulmányát, amelynek eredménye szerint a növekvő zöldség-gyümölcs-szója bevitellel csökken a mellrák kockázata. Butler úgy véli, megállapításaik az amerikai nőkre is érvényesek, noha ők a Szingapúrban élő kínai nők étrendjét és egészségi állapotát vizsgálták a Singapore Chinese Health Study alapján.

Az eredeti tanulmány adatait 1993 és 1995 között gyűjtötték össze 63 257 férfi és nő részvételével. Az adatok elemzése során két nagy típusba tartozó étrendet tudtak megkülönböztetni: az egyikben a hús, keményítő és a telített zsír dominált, a másikban pedig a zöldségek, gyümölcsök és a szója. A kutatócsoport 34 028 olyan, 45 és 74 év közötti nőt azonosított az adatbázisból, akiknek korábban nem volt mellrákjuk. Tíz évvel az első felmérés után, 2005-ben újra ellenőrizték a tanulmányban részt vevők egészségi állapotát, ekkor derült fény az étrend és a mellrák kockázata közti összefüggésre.

Butler figyelmeztetett arra, hogy a kínai és az amerikai konyhában másként készítik el például a húsokat. Előbbinél felhevített olajon, állandó keverés közben, gyorsan sütik ki, míg az amerikai konyhában általában hosszú időn át grillezik a húsokat. A kínai konyhatechnika alkalmazásakor kevesebb heterociklikus amin (HCA) keletkezik: erről a vegyületcsoportról már kimutatták, hogy sok tagjuk rákkeltő hatású. A heterociklikus aminok a hús izomkötegeiben keletkeznek magas hőfokon való elkészítéskor. A kutatók eddig 17 HCA-t azonosítottak, amelyek növelhetik a rákkockázatot.

A kutató véleménye szerint a kulturális különbségektől függetlenül érdemes megfontolni a vizsgálat eredményeit, hiszen a sok zöldséget, gyümölcsöt, esetleg szóját tartalmazó étrend előnyös lehet az amerikai nők számára is.

A polipok még a szakértőket is rendszeresen meglepik. A puhatestűek közül néhányan kókuszhéjból építenek maguknak menedéket, mások üvegekről csavarják le a zárat, hogy hozzájuthassanak a benne rejlő élelemhez. A tengerbiológusok most azt figyelték meg, hogy a fejlábúak lepényhalnak álcázzák magukat.

Az amerikai Woods Hole Tengerbiológiai Laboratórium kutatócsapata a Karib-tengerben lett figyelmes a magukat álcázó polipokra. A Macrotritopus defilippi fajba tartozó puhatestűek Bothus lunatus elnevezésű lepényhalnak tüntették fel magukat, hogy támadóikat megtévesszék - számoltak be felfedezésükről a kutatók a The Biological Bulletin című folyóiratban.

A pávalepényhal néven is emlegetett halak igen gyakoriak a Karib-térségben. A polipok nem csupán a körvonalait és színét próbálták meg a lehető legpontosabban utánozni, de még az úszási sebességüket is. A kutatók úgy vélik, a megtévesztés a ragadozók étvágyát hivatott elvenni. A polipból ugyanis könnyűszerrel lehet kis darabkákat kicsippenteni, míg a szívós lepényhal esetében az egész állatot le kell nyelni, ez pedig sokaknak meghaladhatja a kapacitását.

A metángáz az éghajlatváltozás következtében tör fel az északi-sarki jeges vizekben - számoltak be tudósok a Science című tudományos folyóiratban. "A kelet-szibériai arktiszi selfjégből feltörő metán mennyisége a világ óceánjaiban bugyogó metán mennyiségéhez mérhető" - hívta fel a figyelmet az Alaszkai Egyetem nemzetközi sarkkutató központjának szakembere, a tanulmány egyik szerzője.

A globális felmelegedéssel kapcsolatos aggodalmak eddig a légkörben egyre növekvő mennyiségben jelenlévő szén-dioxidra összpontosultak, tudósok szerint azonban a metán a szén-dioxidnál harmincszor erősebben tudja megkötni a hőt. A Föld légkörében jelenlévő metán koncentrációja az idők folyamán 0,3-0,4 részecske per millió volt hűvösebb éghajlatú korszakokban, és 0,6-0,7 részecske per millió melegebb időszakokban. Az arktiszi metánkoncentráció átlagosan ezzel szemben 1,85 részecske per millió, ez szakemberek szerint 400 ezer éve a legmagasabb érték.

Újfajta terápiás lehetőséget fejlesztettek ki Svájcban a nehezen kezelhető leukémiás gyerekek számára - jelentette be a zürichi gyermekkórház. Az eljárás lényege, hogy a kemoterápiának ellenálló sejtek visszanyerjék érzékenységüket, ezáltal pedig újra reagáljanak a kezelésre.

Az újfajta metódus központjában az obatoclax mesylate nevű hatóanyag áll. Önmagában beadva a szer az egészséges és a leukémiás sejtekre is mérgező hatással van. A bevett kemoterápiás anyagokkal kombinálva azonban megsemmisíti a rákos sejteket.

Normális esetben a legtöbb kemoterápiás szer programozott sejthalált vált ki a rákos sejtekben. Amennyiben egy sejt mégis ellenálló, elnyomja ezt a hatást. Az obatoclax mesylate megváltoztatja a jel útját a sejtben, feloldja a sejthalál akadályozását, ezáltal pedig a sejt újra reagál a kemoterápiára.

A kombinált terápia hatását extrém ellenálló leukémiás sejtjeken is sikerült bizonyítani. A kutatók közlése szerint most klinikai tanulmányok következnek. Napjainkban a vérrákos gyerekek nagy részét hosszú távon gyógyítani tudják, a korábbiakhoz hasonlóan azonban minden ötödik kis beteg alulmarad a betegséggel folytatott harcban. Ezek nagyrészt azok az esetek, amikor a rákos sejtek ellenállók a kemoterápiával szemben.

Az Amerikai Szív Társaság éves találkozóján ismertették azt a tanulmányt, amelyben genetikai teszttel állapították meg, hogy a túlsúlyos résztvevőket melyik diéta segíti a leginkább a fogyásban. A 140 túlsúlyos vagy elhízott nő részvételével végzett vizsgálatból kiderült, hogy többet fogyhat valaki, ha a számára leginkább megfelelő diétát választja, nem pedig az éppen divatosat.

Egy massachusettsi székhelyű géndiagnosztikai cég 149 dollárért (29 ezer forintért) kapható tesztje három, az anyagcserét befolyásoló gén mutációját mutatja ki: az FABP2, a PPARG és az ADRB2 jelű génekét. A cég munkatársai szerint az amerikaiak 39 százaléka tartozik abba a genotípusba, amelynél az alacsony zsírtartalmú diéta hatékonyabb; 45 százalékuk a szénhidrátokban szegény diétára reagál jobban, a legkevésbé szerencsés 16 százaléknál viszont olyan génváltozatok vannak jelen, amelyek miatt kénytelenek alacsonyan tartani a zsírok és a szénhidrátok mennyiségét étrendjükben, ha nem akarnak hízni vagy éppenséggel fogyni kívánnak.

140 önkéntes nő közül véletlenszerűen választották ki, hogy melyik diétát kövessék: az alacsony szénhidráttartalmú Atkins, a szinte semmi zsírt nem engedélyező Ornish, a kevés zsírt megengedő LEARN vagy a kiegyensúlyozottabb Zone diétát. Mintegy száz nőnél a DNS-tesztet is elvégezték. Egy év elteltével azok a nők, akik a genetikai típusuknak leginkább megfelelő diétát alkalmazták, testtömegük 5,3 százalékával lettek karcsúbbak, míg azok, akiknél nem egyezett a típus a diétával, csak 2,3 százalékot fogytak – mondta el Christopher Gardner kutatásvezető, a kaliforniai Stanford Egyetem munkatársa.

Az egyik vizsgált gén a zsír bélből való felszívódását befolyásolja. Azoknál az embereknél, akik ennek a génnek egy adott változatát hordozzák, több zsír szívódik fel az ételből, ezért a fogyáshoz nekik érdemes kerülniük a nagyobb zsírtartalmú ételeket. Egy másik gén a szervezetnek az inzulintermeléshez köthető válaszát szabályozza. A szénhidrátok, például a cukor és a fehérliszt az adott génváltozattal élő emberek szervezetét arra ösztönzik, hogy többet tároljanak zsír formájában az így bevitt energiából. Az emberek 10-16 százaléka mindkét génváltozatot hordozza, ezért figyelnie kell a szénhidrát- és a zsírbevitelre is.

A németországi Fraunhofer Intézet olyan virslifajtát fejlesztett ki gyerekek számára, amely nélkülöz minden adalékanyagot. Mindössze húsból, vízből és fűszerekből tevődik össze. Ezen kívül különösen alacsony, mindössze tíz százalék a zsírtartalma: a zsírt gyakorlatilag vízzel és sonkafehérjével pótolják - magyarázta a projektvezető, Christian Zacherl.

Az új virsli megalkotása azért volt hatalmas kihívás, mert az egészségtelen adalékanyagok amúgy fontos szerepet töltenek be: tartást, színt és kellemes állagot kölcsönöznek a húsárunak. Ahhoz, hogy olyan terméket hozzanak létre, amely megfelel a virsliről kialakult elképzeléseknek, az előállítóknak fortélyok sorát kellett bevetniük.

A kutatók az arányok, fűszerek és hőmérséklet változtatásával kísérletezgettek. A virsli mellett végül öt további terméket is létrehoztak: cabanossi kolbászt, zöldséges mortadellát, kenőmájast, egy sonkafélét és párizsit.

Levent Bat, a törökországi Sinop Egyetem halászati és tengertudományi szakának professzora szerint a Fekete-tenger hőmérséklete az utóbbi húsz évben 0,2 Celsius-fokkal emelkedett. A két tenger hőmérsékleti és sótartalmi különbsége eltűnőfélben van, így a közöttük lévő természetes határvonal is fokozatosan megszűnik. Ennek következtében máris több földközi-tengeri állatfaj jelent meg a Fekete-tengerben, többek között bizonyos tüskésbőrűek, szivacsok, tengeri férgek és rákok.

A tudós környezeti szempontból aggályosnak tartja a faunának ilyen gazdagodását annak ellenére, hogy még nem lehet pontosan felmérni, mi lehet a hatása. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szardellaállomány is károsulhat: a Fekete-tenger szimbólumának számító halfaj vándorlási útvonala megváltozhat, ami visszahathat magára az állományra. Ennek gazdasági következménye jelentős lehet, mivel a török halhozam 70 százaléka szardella.

Afrika déli részén egy barlangban meglepő felfedezést tettek a kutatók: rovátkákkal borított strucctojások töredékeire, az elvont gondolkodás legkorábbi bizonyítékára bukkantak.

A leletek kora 60 000 év, ami a kőkorszakba esik. A Fokvárostól 180 kilométerre északra található diepkloofi barlangban fellelt 270 strucctojáshéj-töredék a szimbolikus ábrázolás, a szimbólumok útján való kommunikáció és ezzel az elvont gondolkodás legkorábbi bizonyítéka - írta Pierre-Jean Texier, a Bordeaux-i Egyetem kutatója az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában.

Az évezredek pusztítása nyomán csupán két-három centiméteres töredékek maradtak fenn, amelyek közül néhányat sikerült összeilleszteni. A legnagyobb rekonstruált darab négyszer nyolc centiméteres. A leggyakrabban használt minta párhuzamos vonalakból és az ezekre egyenlő távolságban merőlegesen elhelyezett rövidebb barázdákból áll.

Texier kutatótársaival a minták tömkelegéből arra következtetett, hogy a motívumokat bizonyos szabályok és geometriai koncepciók határozták meg. A tárgyakat gyűjtötték és őrizgették, valószínűleg jelentőségük volt a kőkori vadászok és gyűjtögetők mindennapi életében. Az ismétlődő minták arra utalnak, hogy a korai kézművesek és művészek egyfajta jelképrendszert alakítottak ki.

A művészien megmunkált strucctojások az ember mai szociális, kulturális és kognitív képességeinek alapjáról árulkodnak: megmutatják, hogy a hatvanezer évvel ezelőtt Afrikában élt ember gondolkodása már tízezer évvel az Európába és Ázsiába történő kivándorlás előtt modern vonásokkal bírt.

A méhfarkasok földalatti fészkeiben uralkodó fülledt meleg ideális körülményeket nyújt a baktériumok és gombák szaporodásához, amelyek veszélyeztethetik a felnövekvő lárvákat és a táplálékkészleteket. Az elsősorban más méhekkel táplálkozó közönséges méhfarkas (Philanthus triangulum) sajátos stratégiát dolgozott ki a veszélyes kórokozók ellen. Szimbiózisban él a Streptomyces nemzetségbe tartozó egyik baktériumfajjal, amely kilenc különböző antibiotikum elegyét állítja elő - állapították meg a jénai Max Planck Kémiai Ökológiai Intézet és a Regensburgi Egyetem kutatói.

A koktél a baktériumok ellen bevetett kombinációs készítményekhez hasonlóan fejti ki hatását - írták a Nature Chemical Biology című szaklapban. Ezáltal a darazsak a mikroorganizmusok széles skálája ellen szereznek védettséget.

A méhfarkasok nőstényei csápjaik mirigyeiben tenyésztik az antibiotikum-termelő baktériumokat, amelyeket a lárvákat körülvevő sejt felszínén terítenek szét; onnan aztán az utódok felszívják a koktélt, majd beleszövik kokonjaik selymébe. A rovarok ezáltal biztosítják a lehetséges kórokozók elleni védelmet, ugyanakkor minimalizálják az esetleges mellékhatások kockázatát.

A baktériumok és rovarok közti efféle szimbiózis valószínűleg sokkal elterjedtebb az állatvilágban, mint hinnénk. A most felfedezett hatóanyagok vizsgálata a humán orvoslás számára is hasznot hozhat - remélik a kutatók.

A pterodaktilusz a pterosauria rend egy neme volt, 50-75 centiméter szárnyfesztávolságú repülő őshüllő a felső jura és alsó kréta időszakban. Kis termetű, körülbelül denevér nagyságú, vékony csontú, rövid farkú állatok voltak. Megnyúlt állkapcsaikban apró fogak ültek, amelyek közül az elsők előre hajlottak. A fej és a nyak együttes hossza a törzs kétszerese. A mellső végtag nagyon hosszú, negyedik ujja bőrvitorlát feszített ki. A pterodaktiluszok tengerparthoz közel élő ragadozók voltak, amelyek valószínűleg a sikláshoz alkalmazkodtak, nem az aktív repüléshez. Főleg halakkal és más apró állatokkal táplálkoztak.

Most első ízben sikerült felfedezni a pterodaktiluszok nyomait Japánban, Fukui prefektúrában egy kőfejtőben. A helyszínen már több dinoszaurusz maradványait fedezték fel, itt került elő a Fukuiraptor kitadaniensis és Fukutaisaurus tetoriensis. A közelmúltban kerültek elő egy eleddig ismeretlen saurupoda, valamint a madárszerű dinoszauruszok közé tartozó dromaeosauridae maradványai, de megtalálták kihalt halak, teknősök és krokodilok fosszíliáit is.

Egy üledékes kőzettömbön a kutatók pterodaktiluszok, madarak és kétéltűek lábnyomait fedezték fel, amelyek elárulják a paleontológusoknak, hogy milyen lehetett az élet Japán területén 127 millió évvel ezelőtt. Valószínűleg egy csoport apró pteroszaurusz együtt táplálkozott egy tó, vagy vízmedence partján, ahol bőséges táplálékra leltek - erre utal, hogy a csőrök lenyomatait is felfedezték.

Li és kollégái a pteroszaurusznyomokra koncentráltak. A tudósok összesen 64 lábnyomot fedeztek fel, amelyeket 5-6 egyed hagyott hátra. Ebből világosan látható, hogy négy lábon közlekedtek - magyarázta Li, hozzátéve, hogy a lábak horogszerű karmokban végződtek. A lábnyomok nagy sűrűsége arra utal, hogy a pterodaktiluszok társas lények voltak ugyan, ám a lenyomatok összevisszaságából arra lehet következtetni, hogy nem mozogtak nyájszerűen egy irányban.

A tudósok úgy vélik, hogy a szárnyas őshüllők és a madarak együtt csipegették a táplálékot. Mivel a lábnyomok nem egyeznek egyetlen más pteroszaurusz-lenyomattal, a dél-koreai paleontológusok szerint egy eddig ismeretlen faj hagyhatta őket hátra, amelyet Pteraichnus nipponensisnek neveztek el. Korábban Japánban, egy másik helyszínen csupán egy pteroszaurusz hiányos gerincoszlopa, valamint lábnyoma került elő, ezeket a leleteket azonban még nem dokumentálták. A mostani felfedezés viszont arra utal, hogy 127 és 113 millió évvel ezelőtt Japán területén sok apró pteroszaurusz élt.

Az Európai Bizottság engedélyezte a Amflora génmódosított burgonyafajta termesztését az unióban ipari hasznosításra. A bizottság egyszersmind engedélyezte a Monsanto három GM-kukoricafajtájának importját, feldolgozását, illetve élelmiszerek és takarmányok előállításában való felhasználását.

Az EU 12 éve első alkalommal adott engedélyt génmódosított növény termesztésére. Az Amflora burgonya fajtát a német BASF konszern fejlesztette ki ipari célú keményítő-alapanyag előállítására.

A Monsanto három GM-kukoricafajtájának felhasználásáról szólva a bizottság közleménye leszögezi: az európai élelmiszerbiztonsági hivatal (EFSA) pozitív értékelést adott róluk, miután az unió szabályaiban lefektetett összes engedélyezési eljáráson keresztülmentek.

Egy nemzetközi kutatócsapat felfedezte, hogy a korallzátonyok eddig ismeretlen algafajai magasabb hőmérsékletet is képesek elviselni, ezzel pedig ellenállhatnak az éghajlatváltozás hatásának.

A korallokkal szimbiózisban élő új algafajokra az Indiai-óceán északkeleti részén, az Andamán-tengerben bukkantak rá. Ez a terület a legtöbb eddig ismert korall számára túl meleg, így a számtalan korallszimbiózis felfedezése azzal a reménnyel kecsegtet, hogy legalább a Föld egyes részein fennmaradnak a korallzátonyok, és velük együtt értékes élőviláguk - írták a kutatók a Journal of Biogeography című szaklapban.

A környezeti hatások jelentősen megzavarhatják a korallok és algák közti érzékeny szimbiózist. Ha az algák elpusztulnak, a korallok sem élnek tovább, és kifehérednek. A tömeges korallfehéredés napjaink problémája, harminc évvel ezelőttig ritkaságszámba ment. A trópusi korallzátonyoktól sok millió ember élete függ, mivel körülöttük halásznak, vagy a településeiket védik az ártól.

Az amerikai gyerekek naponta átlagosan háromszor nassolnak még valamit a három főétkezésen kívül, ami megmagyarázhatja, miért emelkedik a gyerekkori elhízás aránya az országban. A Health Affairs című folyóiratban kedden közzétett tanulmány szerint a magukhoz vett napi kalóriamennyiség 27 százaléka nassolásból származott a vizsgálatban részt vevő 2 és 18 év közötti gyerekeknél.

Carmen Piernas és Barry Popkin, az Észak-Karolinai Egyetem kutatói szövetségi felmérések eredményeit elemezték, amelyek összesen 31 337 gyerek étkezési szokásait rögzítették. Kiderült, hogy az amerikai gyerekek energiabevitele 1977 és 2006 között 113 kalóriával nőtt. Az eredmény megmagyarázhatja annak hátterét, hogy miért emelkedett folyamatosan az elhízott gyerekek aránya az utóbbi években az Egyesült Államokban, 2003 és 2007 között például 14,8 százalékról 16,4 százalékra.

Növeli a szív- és érrendszeri betegségek és nőknél a depresszió kialakulásának kockázatát a repülők zaja egy német tanulmány szerint. A német szövetségi környezetvédelmi hivatal a Köln/Bonn repülőtér vonzáskörzetében élők egészségügyi adatait vette górcső alá.

A más kutatásokra is hivatkozó felmérésből kiderült: a lakosok közel harmada panaszkodott a repülőgépek okozta zajra, a panaszok pedig indokoltnak tűnnek. A szív- és érrendszeri betegségek terén kimutatták: azokhoz képest, akik nincsenek kitéve a zajnak, fokozottabban van jelen az ilyen típusú betegségek kialakulásának veszélye.

Nők esetében pedig jelentősen nagyobb a depresszió kockázata. A repülőgépek zaja felelős lehet a magasabb vérnyomásértékekért is - hívták fel a figyelmet a szakemberek.

A Nílus menti birodalom egyik leghíresebb uralkodója, III. Amenhotep vörös gránitból faragott szobrának fejét tárták fel Luxor közelében, a fáraó halotti templomában - jelentette be az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Hatóság.

Az embermagasságú szoborfej Hurig Szuruzian ásatásvezető régész szerint III. Amenhotep legjobb állapotban fennmaradt arcmása. Az eddig előkerült szobrok mind sérültek, vagy a fáraó orrának hegye törött le, vagy az arc erodálódott az évezredek folyamán. A mostani szobor esetében a csodálatosan kifaragott és csiszolt arc a koronától a fáraó álla hegyéig teljesen ép, semmije sem tört le.

A szoborarc szabályos vonásaival kapcsolatban a régész megjegyezte, előfordulhatott, hogy III. Amenhotep pontosan így nézett ki. Ebben az esetben egy igen jóképű férfiről van szó. A szobor torzóját néhány évvel korábban találták meg, akkor került elő az uralkodói álszakáll is, amelyet a régész szerint hamarosan visszaerősítenek az eredeti helyére.

III. Amenhotep halotti temploma javarészt elpusztult, valószínűleg az áradások rombolták le a masszív építményt. Ennek ellenére a helyszínen rengeteg műtárgy került elő. Tavaly márciusban a fáraó két másik szobrát tárták fel a helyszínen - az egyiket fekete gránitból faragta az ókori művész, és ülőhelyzetben ábrázolja az uralkodót. A másik kvarcitból készült, és szfinxként - oroszlántestű, emberarcú lényként - láttatják a fáraót.

A Kr.e. 1402 és 1364 között uralkodó III. Amenhotep (Nebmaatré) az újbirodalmi XVIII. dinasztia kilencedik fáraója, Tutanhamon nagyapja volt. Harminchat éven át tartó uralkodása alatt a birodalomban béke és bőség honolt, virágzott a kereskedelem, reneszánszát élte a kultúra. III. Amenhotep nevét még ezer évvel később is a bőséggel, a gazdag terméssel hozták összefüggésbe.

Uralkodását monumentális épületek, köztük a luxori és karnaki templomegyüttes fémjelzi. Minden óegyiptomi uralkodó közül III. Amenhotepnek maradt fenn a legtöbb szobra, melyet sikeresen azonosítottak, szám szerint több mint 250. III. Amenhotep uralkodásának eseményei a szobrok, valamint a több mint 200 emlékszkarabeusz segítségével idézhetők fel, felirataik a legkülönfélébb eseményeknek állítanak emléket. A szkarabeuszok közül 123 például a fáraó bátorságát és erejét dicsőíti, feliratuk szerint Amenhotep uralkodása első tíz évében vagy száz oroszlánt nyilazott le saját kezűleg, és egyetlen vadászat alatt 40 bikát ölt meg.

III. Amenhotepet Egyiptom trónján fia, Ehnaton követte, aki bevezette a Nílus-parti birodalomban az egyistenhitet, a napkoronggal fémjelzett Aton kultuszát állítva a középpontba.

Hatra sikerült leszűkítenie egy nemzetközi kutatócsoportnak azoknak a géneknek a számát, amelyek hatással vannak arra, hogy a mellrákos pácienseknél működik-e egy kemoterápiás szer.

A The Lancet Oncology című orvosi folyóiratban megjelent tanulmány szerzői igazolták, hogy a paclitaxel nevű szer hatékonysága megjósolható ezeknek a géneknek a tesztelésével. A kutatók 829 gént vizsgáltak meg egyenként, hogy megállapítsák, melyek hiánya vagy hibája akadályozhatja meg a szer működését. Laboratóriumi kísérletekben egyenként távolították el a géneket a rákos sejtekből, hogy lássák ennek következményét. Végül hat gén maradt, amely hiánya vagy működésképtelensége miatt a paclitaxel nem pusztította el a mellrákos sejteket.

Becslések szerint az emlőtumoros nők 15 százalékának írnak elő jelenleg paclitaxelkezelést. Ennek fele elhagyható lenne, ha előre tudnák az orvosok, hogy a szer nem lesz hatékony az adott páciensnél. Az ehhez hasonló technikák a későbbiekben lehetővé tehetik a gyógyszerek személyre szabását még a kezelés megkezdése előtt.

Egy tíz évvel ezelőtt történt ivóvízfertőzés utóhatását követték nyomon amerikai kutatók, akik megállapították, hogy a fertőzöttek körében évekkel később is jóval nagyobb volt az emésztési zavarok kockázata.

Az Ontario állambeli Walkerton városkában 2000-ben tört ki gasztroenteritisz (gyomor- és bélhurut) járvány, miután a városi ivóvízbázis tehéntrágyával szennyeződött. Ekkor legalább 2300 ember betegedett meg, heten meghaltak.

Alex Ford, a hamiltoni McMaster Egyetem orvosi központjának munkatársa kutatócsapatával nyomon követte az érintettek egy részének egészségi állapotát. Vizsgálatokat végeztek 2002-ben, majd 2008-ban is. A második tanulmányban 1088 ember vett részt, akik kétharmada a korábbi fertőzöttek közül került ki.

A kutatók megállapítása szerint a korábbi fertőzöttek 50 százalékának voltak emésztési panaszai, míg azoknak, akik nem betegedtek meg a járvány alatt, csak 30 százaléka jelzett ilyen tüneteket. Ford úgy véli, eredményeik bizonyítják, hogy a gyomorfertőzések képesek olyan tünetek kiváltására, amelyek az egész emésztőrendszert érintik, és hosszú távú következményei vannak.

A lisztérzékenység hátterében genetikai kapcsolatot találtak brit kutatók, amiről a Nature Genetics című tudományos szaklapban számoltak be.

9400-nál több lisztérzékeny ember géntérképének áttekintése alapján a kutatók olyan régiókat azonosítottak, amelyek összefüggésben vannak a gluténnel szembeni túlérzékenységgel, felszívódási zavarral járó autoimmun betegséggel. A rendellenesség világszerte az emberek körülbelül egy százalékát érinti.

A kutatók közlése szerint meggyőző bizonyítékot találtak arra is, hogy a lisztérzékenységgel (cöliákia) kapcsolatba hozott gének több más, gyakori immunrendszeri betegséggel is összefügghetnek, például az 1-es típusú diabétesszel és a reumatoid artritisszel.

A lisztérzékenység olyan emésztési rendellenesség, amelyet a glutén nevű fehérjére adott abnormális immunválasz okoz. A glutén megtalálható a búzán kívül a rozsban és az árpában is. A betegség károsítja a bélbolyhokat, így a tápanyagok nem tudnak felszívódni, ami olyan súlyos problémákhoz vezethet, mint a vérszegénység, csontritkulás, fáradékonyság, fogyás. A cöliákiának gyógymódja jelenleg nincs, élethosszig tartó gluténmentes diétával tartható karban.

Mint David van Heel kutatásvezető a tanulmányban jelzi, az adatok arra is utalnak, hogy a lisztérzékenység hátterében több száz genetikai kockázati tényező áll, amelyeknek pillanatnyilag mintegy felét ismerik.

Egy kísérleti Alzheimer-szer 25 százalékkal csökkentette az agyban lévő kóros lerakódásokat, újjáélesztve ezzel a reményt a hatékony gyógyszer előállítására

Huszonnyolc páciensnél próbálták ki a bapineuzumab hatóanyagot, amely a szellemi leépüléssel járó degeneratív betegség hátterében lévő okot szüntetné meg: csökkentené a kóros fehérje-lerakódásokat az agyban.

A szer kifejlesztőinek csalódást jelentett, amikor 2008-ban sikertelennek kellett minősíteni a klinikai próbákat, mert nagyobb dózisban agyduzzanatot okozott. Juha Rinne, a finnországi Turku egyetemének kutatója és munkatársai most egy új agyi képalkotó módszerrel vizsgálták meg a próbában részt vevő pácienseket. Hetvennyolc hét elteltével megállapították, hogy a bapineuzumab hatóanyagot kapott pácienseknél mintegy 25 százalékkal csökkent a kirakódott kóros fehérjék mennyisége.

A páciensek viszonylag jól tolerálták a kezelést, bár két embernél, akik nagyobb dózis kaptak, átmeneti agyduzzanat alakult ki.

Egy új vizsgálat szerint, amelynek eredményeit a Molecular Oral Microbiology szakfolyóirat közölte, a halak húsában található omega-3 zsírsavak az ínygyulladás és hasonló, szájüregi folyamatok megelőzése szempontjából is fontosak.

Ezekről a természetes anyagokról már számos vizsgálat bizonyította, hogy jelentős szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek, illetve rosszindulatú daganatok megelőzésében. Különböző módszerekkel végzett tanulmányok jelezték, hogy az omega-3 zsírsavakra az emberi szervezetnek alapvető szüksége van. Még nem teljesen tisztázott, hogy milyen módon, de ezek a többszörösen telítetlen olajok csökkentik azt a lassú, gyulladásos folyamatot, amely az érelmeszesedés lényege.

Az európai országokban minden második ember valamilyen szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Érthető, hogy ennek a betegségcsoportnak a megelőzése kiemelt jelentőségű közegészségügyi feladat. Ez magyarázza, hogy a korszerű étrend szerint ajánlott hetenként két-három alkalommal valamilyen halételt fogyasztani.

C. B. Huang és J. L. Ebersole szerint az omega-3 zsírsavak hatását az emberi szervezet belső folyamataira már igen alaposan tanulmányozták, de eddig nem foglalkoztak azzal, hogy a szájüreg kóros folyamatait milyen módon és mértékben befolyásolják ezek az anyagok. Az is érdekelte őket, hogy a szájüregben lévő, sokféle baktérium fejlődését, szaporodását gátolják-e az ételekben lévő olajok. Idős, japán emberek 5 évnyi megfigyelése alapján írták meg dolgozatukat. Azt találták, hogy a halolaj igen eredményesen megelőzte a szájüregben megjelenő fertőzéseket. A sok halat fogyasztó idős emberek szájában a fogíny gyulladása, károsodása lényegesen ritkább jelenség, mint azoknál, akiknek szervezetébe ezek a halhúsban lévő olajok csak igen kis mennyiségben jutnak be.

Ez azt jelenti, hogy az omega-3 zsírsavak gyógyszerként történő alkalmazását még gyakrabban ajánljuk - monda Huang. Célszerűnek tűnik ezek további vizsgálata, akár fogkrém vagy rágógumi formájában is. Nigel Carter, az angol fogorvosok egyik vezető személyisége hangsúlyozta, hogy a vizsgálat eredményei igen jelentősek, mert a fogíny gyulladása a leggyakoribb szájüregi betegség, és nem csak a fogak korai kihullásában, hanem súlyos, belső szervi betegségekben is szerepet játszik.

81 éves korában csütörtökön elhunyt Márta Ferenc állami-díjas vegyész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA egykori főtitkára, majd alelnöke, az MTA Kémiai Kutatóközpont (korábban MTA Központi Kémiai Kutatóintézet) nyugalmazott főigazgatója, a szegedi József Attila Tudományegyetem volt rektora.

Az MTA közleménye szerint "tudósként termikus és fotokémiai elemi reakciók kinetikájának vizsgálata területén ért el nemzetközileg elismert eredményeket. Tudománypolitikusként is számos poszton dolgozott. Temetéséről később intézkednek".

Márta Ferenc  tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen végezte, majd az egyetem tanársegéde,  adjunktusa, docense, professzora lett. 1962-75 között általános és fizikai kémiai tanszékének tanszékvezető tanára, 1967-73-ban rektora volt.

Márta Ferenc munkásságát 1969-ben Akadémiai Díjjal, 1985-ben Állami Díjjal ismerték el. 1989-ben a Magyar Népköztársaság Érdemrendjét vehette át. 2007-ben a több évtizedes, az ország határain túl is elismert tudományos kutatói, oktatói és tudományszervezői tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki Márta Ferencet.

Az elefántok a trombitáláson kívül morgásfélét is használnak, amely azonban csak részben hallható az emberi fül számára. A San Diegó-i állatkert kutatói a park nyolc elefánttehenére olyan mikrofonokat rögzítettek, amelyek érzékenyek a morgások mély, az ember számára nem észlelhető frekvenciáira. Ezen kívül GPS jeladókkal is ellátták őket, hogy nyomon kövessék, milyen hangokat adnak ki egyes tevékenységek során.

A Matt Anderson által vezetett kutatók elsősorban a matriarchális csoporton belüli hierarchiára és kommunikációra kíváncsiak – számolt be róla a BBC News. Annyit már sikerült megtudniuk, hogy a vemhes tehenek alacsony frekvencián jelentik be társaiknak: közeleg az ellés időpontja. A több mint kétéves vemhesség utolsó 12 napjában a morgás alacsony frekvenciatartományában változás következik be. A kutatók úgy vélik, ez figyelmezteti a csapatot arra, hogy jobban figyeljenek a ragadozókra, elvégre még a 150 kilós elefántbébire is veszélyes lehet egy falka hiéna. Anderson és csapata tovább elemzi az adatokat, hogy többet is meg lehessen tudni a vastagbőrűek rejtett nyelvéről.

Önként osztozkodni nem kizárólag emberi gesztus. Amerikai kutatók megfigyelték, hogy a csimpánzokhoz hasonló bonobók következetesen úgy döntöttek, megosztják táplálékukat másokkal. A kutatást vezető Brian Hare, a Duke Egyetem kutatója arról számolt be, hogy az étel önkéntes megosztását eddig emberi tulajdonságnak könyvelték el. Igaz, eddig senki sem tanulmányozta a szokatlanul toleráns bonobók osztozkodási szokásait. Hare és Suzy Kwetuenda, a kongói Lola ya Bonobo majommenhely munkatársa egymással nem rokon, éhes bonobókkal végeztek kísérleteket.

A bonobóknak a közül kellett választaniuk, hogy egymaguk eszik meg a felkínált táplálékot, vagy hagyják, hogy hozzáférjen egy fajtársuk. A kísérleti alanyoknak lehetőségük nyílt arra, hogy azonnal megegyék az ételt, vagy egy kulcs segítségével kinyissák a szomszéd helyiségekbe vezető ajtók valamelyikét, amelyek közül az egyik üres volt, a másikban pedig egy bonobó tanyázott. A kísérleti alanyok beláthattak a szomszéd helyiségekbe.

Az állatok legtöbbször kinyitották a fajtársukhoz vezető ajtót, hogy megoszthassák vele a hőn áhított táplálékot, amelyet egyedül is megehettek volna. Ez azért is meghökkentő, mert amúgy a bonobók nem szívesen veszítik el élelmüket, és igyekeznek minimalizálni az efféle veszteségeket. Lehetséges, hogy a kísérletben résztvevő bonobók érdekből osztozkodtak - hangsúlyozzák a kutatók. További kutatások szükségesek, hogy az osztozkodás okát - embernél és bonobónál egyaránt - ki lehessen deríteni.