Last minute karácsonyi könyvajánló az Urbanistától
Amikor az ember úgy érzi, hogy megvan a klassz ajándék, de hiányzik mellé valami, akkor gyorsan vesz még egy könyvet. Na jó, valójában nálam fordítva van, de mivel tényleg a karácsonyi előtti legeslegutolsó pillanatban vagyunk, valahogy meg kell ideologizálnom, miért most megy ki ez a poszt.
Az alábbiakban összeszedtem azokat a könyveket, amikről az elmúlt évben írtam az Urbanistán, hozzácsaptam párat, amiről még nem esett szó a blogon, sőt egy olyat is, amit még csak nem is olvastam. A listában szerepel néhány kötet, ami nem is kerül kereskedelmi forgalomba, vagyis sok hasznát nem veszitek ajándéktippként, de gondoltam, velük együtt lesz teljes az idei könyvfelhozatal összefoglalása.
Következzen tehát néhány 2015-ben megjelent könyv Urbanista-témában a filléres füzetektől a 26 ezer forintos monográfiáig, szépirodalomtól a fotóalbumig.
Amit még nem is olvastam, de nagyon várom!
Kedvenc játszótértervezőmről már nagyon sokat írtam az Urbanistán. Miután beleszerettem a nagycenki játszóparkjába, egy interjú is készült vele a blogra. Azóta ellátogattunk két új alkotásához is: egy barcelonai és egy budai játszóterére. Most már azonban nem muszáj elzarándokolni az ország vagy Európa másik csücskébe, ha egy kis Kő Boldizsár-élményre vágyunk: a karácsonyi előtti utolsó pillanatban megjelent önéletrajzi és eddigi életművét bemutató kötete. Egyelőre nem sikerült beszereznem, de hamarosan hozzájutok, és akkor feltétlenül írok róla egy külön recenziót. Rövid ismertetőt addig is itt találtok róla.
Amiket idén olvastam
Török András, Wachsler Tamás: A nevezetes magyar Országház és a tér, ahol áll
Tavaly karácsonykor Wachsler Tamás Kossuth térről szóló fotóalbumát ajánlottuk a figyelmetekbe, mely az átalakítás három évét foglalta össze. Idén viszont Török Andrással (a legendás Budapest-útikönyv szerzőjével) együtt készítettek egy páratlan, egyedi hangulatú könyvet a ház másfél évszázados történetéről. Egyszerre lapozgatni való színes album és regényes történetmesélés, melyben el lehet merülni. Ha úgy tetszik, egy szórakoztató útikönyv az Országházhoz - térbeli és időbeli utazásokhoz. Rengeteg izgalmas részlet, pletyka, adat, jobbnál jobb archív és vadonatúj felvételek az ország legismertebb házáról. Részletes recenziót itt olvashattok róla.
Varga István: A fonyódi Gróf Zichy Béla-telep - Villasor a Balaton felett
Varga István helytörténésznek a Balaton-part egyik legszebb villanegyedéről írt könyvét ugyan nem mint könyvet mutattuk be, mégis egy egész cikk született az alapos helytörténeti munka nyomán. Az Urbanista népszerű villanegyedes sorozatának legutóbbi darabja ugyanis ez alapján a kötet alapján készült. Nem csak rengeteg adatot vettünk át, de a telep rövid történetének bemutatásához is ezt a forrást használtuk: hogyan kezdődött a negyed felvirágzása, kik építettek először villát, s aztán miért és kinek adták tovább azt. Az építészeti értékek bemutatása mellett emberi sorsok, családok története, s tulajdonképp egy egész ország történelme rajzolódik ki. Ha még többet szeretnétek tudni a fonyódi Gróf Zichy Béla-telep történetéről, a szerzőnél érdemes érdeklődnötök.
Ferkai András, Rubóczki Erzsébet: 42+24=66
„Gondolj a három kedvenc magyar középületedre, ami a háború után épült. Az egyiket egész biztos a Közti tervezte! Persze ha a három legutálatosabbra gondolsz, alighanem azok között is lesz egy köztis. Az 1948-ban alapított Középülettervező Iroda nem egyszerűen megkerülhetetlen szereplő a magyar építészet történetében. Amit csináltak és ami történt velük, az többé-kevésbé maga a háború utáni magyar építészet története.”Könyvrecenziónk itt.
Mandl Péter, Szabó László: Öt korty beton
„Kicsit kettő az egyben az egész kiadvány, mintha egyszerre két könyvet kapna kézhez az olvasó az Öt korttyal: egy fotóalbumot, meg egy szöveggyűjteményt (műfaji meghatározásokba nem bocsátkoznék). Igazából prímán megállná a helyét mindkettő magában is, de együtt még jobban működnek. Van, ahol finoman magyaráz a kép, van, ahol ellenpontoz, és van ahol látszólag semmi közük nincs egymáshoz. Vagy csak nem esik le elsőre az összefüggés. És amikor másodikra leesik, akkor sem lehetünk benne biztosak, hogy szándékos volt a kapcsolat, de épp ez benne a legszebb, hogy megmozgatja a fantáziát, és nincs kizárólagos megoldás.” Teljes könyvrecenzió itt.
Valójában csak egyetlen könyvről akartam írni ajánlót, az év elején kezembe került Vendég-látó című kötetről, amelyet Széman Richárd és Varga Ferenc jegyez. Izgalmas téma: a századforduló kocsmáinak, kávéházainak, kaszinóinak világát tárja fel, de nem ám a sokak által kutatott belvárosban, hanem a mai Budapest peremén, azon a vidéken, amit ma XVI. kerületnek hívunk.
Ám a Kertvárosi Helytörténeti füzetek olyan tempóban jelennek meg, hogy az elképesztő. Azóta több kötet is napvilágot látott, egytől egyig izgalmas témákkal Mátyásföldről, Cinkotáról, Rákosszentmihályról, Sashalomról és Árpádföldről. Hogy ez a téma csak az ott élőknek lehet izgalmas? Nos egyáltalán nem! Ami miatt ez a szeglete a városnak igazán érdekes lehet akár országosan is, az pont a helytörténeti munka és a kiadványaik.
Aki azt hiszi, hogy a saját szülőfalujában, vagy a városban, ahol lakik, semmi érdekes nem történt, az olvasson bele egyszer egy ilyen kötetbe és meglátja, mi mindent lehet feltárni egy felületes szemlélőnek érdektelennek tűnő területen is. Szeretettel ajánlom az egész sorozatot minden helytörténésznek, lakóhelye múltja iránt érdeklődőnek, akárhol is lakik: rengeteget tanulhat belőle! A több mint negyven kötetről itt találtok részletesebb információt, megvásárolni pedig a Kertvárosi Helytörténeti Gyűjteményben, vagy a helyi sétákat szervező Kertvárosi Időutazótól lehet.
Hello Wood 1_5 - Építészeti Kísérletek
A Hello Wood egy alkotótábor. Vagyis inkább egy alkotótábor, egy szakmai konferencia, és egy elszállós fesztivál furcsa keveréke (melyről természetesen idén is írtunk előtte is, meg utána is). Idő közben a kezdeményezésből egy kreatív építész- és dizájnstúdió is kinőtt. Sőt, nem olyan rég megnyitották a város első közösségi barkácsműhelyét, melynek elképesztő sikere lett. Amiről azonban majdnem elfelejtettem szólni, az az, hogy kiadtak egy könyvet is. Egy nagyon klassz, nagyon szórakoztató könyvet. Olyan szép, hogy abszolút ott lehet hagyni menőzni a dohányzóasztalunkra vetve. Sőt, olyan szép, hogy ha csingaléz nyelven írták volna, vagy a betűk helyén hülye jelek lennének, akkor is szeretném. Persze mielőtt könyvszexizmussal vádolnátok, le kell szögeznem, nem csak a testéért szeretem a Hello Wood albumát. Hanem az első öt év izgalmas kísérletei és a belőlük kirajzolódó történet miatt is. Akit érdekel, a szokás építészeti könyvlelőhelyek egyikén, na meg a TECHNIKA #1-ben megtalálja!
Határesetek, könyvszerűségek
Hajdu Csaba: Papírbakter-füzetek
Nem idén kezdte el kiadni a Papírbakter-füzeteket Hajdu Csaba, de én csak most kapcsolódtam be.Nem könyv ugyan, de papírból van, s ennél jobban semmi sem kapcsolódhat az építészethez, hiszen magunknak kell összeállítani belőle egy-egy házat. Mégpedig a századfordulós vasútállomások valamelyikét. Természetesen hagyományos értelemben vett olvasnivaló is tartozik a kiadványokhoz, melyből nem csak az összeszerelés fortélyait, hanem a házak és az egész korabeli vasút történetét is megismerhetjük. És hogy kiknek ajánlott? "Elsősorban gyerekeknek szántam, de inkább nyugdíjas vasutasok, mérnökök, építészek, orvosok veszik." - mesélt róla az alkotó. Nos én nem vagyok se nyugdíjas vasutas, se gyerek, de baromira tetszenek. Még többet itt olvashattok a Papírbakterről.
Budapest kortárs építészeti térképe (1994-2014)
"A kortárs jelző jelentése nagyjából az értelmetlen és randa között van valahol félúton a legtöbbünk fejében, pedig tényleg csak annyit jelent, hogy mostanában épült. Ezért is izgalmas ez a válogatás, hiszen rájövünk, hogy mennyire megszoktunk már egyes házakat. Mondjuk a Papp László Sportarénát vagy az Alkotás Point irodaházat. De azért akadnak olyan fejlesztések is, amelyeket ma is menőnek érez az arra járó, például a Kopaszi-gátat, vagy a 4-es metró megállóit. A térkép legnagyobb erőssége azonban, hogy ezek mellett az ikonikus, mindenki által ismert házak mellett felhívja a figyelmet azokra az épületekre, amelyekről kevesen tudunk. Vagy épp ellenkezőleg: látjuk őket nap mint nap, de eszünkbe sem jut, hogy művészeti alkotásként nézzünk rá. (Persze utána még simán tarthatjuk pocséknak, de rácsodálkozás, az új szemmel nézelődés még senkinek nem ártott meg.)" Cikkünk a térképről itt.
Ami nem kapható, de klassz
Az alábbi két könyv kicsit kilóg a karácsonyi ajándéktippeknek álcázott posztból, de ha egyszer az volt a cél, hogy a 2015-ös, Urbanista-közeli könyveket szedjük össze, akkor nem maradhattak ki!
Kállay Eszter és Szűcs Teri: Bevésett nevek
"Van egy különleges világháborús emlékmű Budapest közepén. Több szempontból is egyedülálló, de leginkább azért, mert egy elég hosszú, 280 méteres alkotásról van szó. Ehhez képest nem túl sokan ismerik. Most egy gyönyörű könyv jelent meg róla Bevésett nevek címmel Kállay Eszter és Szűcs Teri szerkesztésében. Vagyis kettő. Legalább olyan szépek lettek, mint maga az emlékmű."
A két szép kötet sajnos nem kapható, de a kiadó szerint az összes fontos könyvtárban megtalálható. Remélem, megtaláljátok ti is. Ha otthon akartok megismerkedni az emlékművel és a pályázatra készült többi pályaművel, akkor érdemes meglátogatni az emlékhely honlapját, ahonnan valamennyi anyag letölthető – még ha nem is olyan szép formában, mint a Bevésett nevek könyvekben. Részletes beszámolónkat itt találjátok a könyvről és az emlékműről.
REPLAN - Innovatív megoldások a városi lakásproblémákra
Szeretem, ha egy építőiparban érdekelt cég könyvet ad ki, de ez a kötet különösen jól sikerült. A Holcim ugyanis nem saját magáról íratott dicshimnuszt, hanem a BME-vel és a fővárossal összefogva egy izgalmas kutatási projektbe fogott, közel 50 szakember, közgazdász, építész és szociológus együttműködésével. Olyanba, ami egyáltalán nem l'art pour l'art művészkedés volt, hanem nagyon is hasznosítható eredménye lett. Egy tíz hónapon át tartó kutatást végeztek, melynek a végén fenntartható és azonnal megvalósítható városfejlesztési tervek születtek.
Ezt jelentették meg egy csinos albumban aztán, melyről nehéz megmondani, hogy egy szexi városrendezési terv, a legszebb magyar nyelven kiadott urbanisztikai tankönyv, vagy szórakoztató ismeretterjesztő kiadvány. Talán mind egyszerre. Annyi bizonyos: mindenkinek érdemes elolvasnia, akit érdekel Budapest múltja, jelene, meg úgy általában a fejlődése, és aki szeretne tisztába kerülni néhány alapfogalommal.
Jó látni, hogy "szakma kirakata", a gyönyörű építészeti tervek, meg a sokak számára izgalmas köztérmegújítások mögött egy nagyon mélyen megalapozott háttér is meghúzódik, amely nem feledkezik meg arról, hogy a város lakóhely, tele lakásokkal. Na meg tele problémákkal, amelyeket meg kell oldani. A kiadvány fizikai formában is megjelent, de teljes terjedelmében elérhető a neten is, érdemes elolvasni!
Nekem ezek a 2015-ös könyvek jöttek szembe Urbanista-vonalon. Nektek mások? Vagy csak egyáltalán más a véleményetek valamelyik kötetről? Jöhetnek a vélemények a kommentekbe itt vagy a Facbookon.
Ti milyen jó könyvet olvastatok az idén, amelynek a témája passzol az Urbanistához? Én ezeket
Szerző: Urbanista, 2015. december 23.
Rovataink a Facebookon