Miért kellett ennyi lakótelepet építeni Budapesten?

A magyar építészek állítólag elszörnyülködtek, amikor a Szovjetunióban meglátták, hogy mostantól milyen primitív technológiával kell dolgozniuk – meséli Ferkai András, Ybl-díjas építésztörténész, a MOME Építészeti és Elméleti Intézetének oktatója az alábbi videóban.

A Mome és az Urbanista közös sorozatában készült beszélgetés  előző részét   a múlt héten mutattuk be, ebben a múlt század első felének budapesti lakásépítéseiről és a lakhatási helyzetről esett szó, a folytatásban az ötvenes évek végi nagy fordulattól folytatódik a történet, amikor is elkezdődött Kelenföldön a panelépítés, hogy aztán csak évtizedekkel később,  Káposztásmegyeren  érjen véget.

A MOME Építészeti Intézetének és az Urbanistának tavaly indult közös cikksorozata. Előbb a hallgatók munkáit mutattuk be: az újragondolt székeket a Nemzeti Múzeumban, a Budapest két pontján felépített fainstallációkat,  a pilisi ciszterci apátság romjaira álmodott terveket, és hogy mihez kezdenének a diákok a Batthyány téren maradt ugrótoronyalappal. A sorozat második, videós felében a tanárok kapnak szót: előbb Csomay Zsófia, majd Kovács Csaba mutatta meg saját magának tervezett otthonát, végül Ferkai András minielőadásának első részét láthattátok a budapesti lakásállomány történetéről. A sorozat hamarosan folytatódik.

Sorozatunk az Urbanista és a MOME Építészeti Intézetének együttműködésében, az NKA támogatásával készült. Ha érdekel az építészet, kövesd az Urbanistát a Facebookon!

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!