Csak kapirgálná a Fidesz az ügynökügyet

Megint előszedte az ügynökügyet a Fidesz, Deutsch Tamás EP-képviselő azt mondta, úgy kéne rendezni a 20 éve megoldatlan kérdést, hogy az információs önrendelkezési jog alapján mindenkiről mindent nyilvánosságra lehessen hozni.

„A törvény alapján mindenki alanyi jogon kapja meg az államtól az összes személyére vonatkozó dossziét úgy, hogy abból semmilyen adat ne legyen kihúzva. És ezeket az információkat az érintett, ha azt akarja, nyilvánosságra is hozhassa” – fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Szükséges, de nem elégséges

Deutsch Tamás javaslata szükséges, de nem elégséges feltétele a nyilvánosságra hozatalnak, mondta kérdésünkre Ungváry Krisztián történész. Kifejtette, hogy ma is meg lehet kapni ezeket az iratokat, és ugyan korlátokkal, de nyilvánosságra is lehet hozni.

A probléma az, hogy azokat az iratokat senki nem kapja meg, ami nem az irat igénylőjéről szól, csak vele kapcsolatos. Ha például egy feleség igényli a róla szóló dokumentumokat, és a férje ügynök volt, ez nem derül ki számára, ha a férje róla nem tett egy jelentést sem.

Egy férjnek is lehet olyan titka, amit nem oszt meg a feleségével, idézte fel Ungváry Krisztián Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman szavait, melyeket álságosnak tart.

A történész szerint emellett a közszereplőkről szóló iratokat is mindenkinek joga lenne megismerni, míg a ma hatályos törvények csak nagyságrendileg 2000 emberről szóló adatot engednek megismerni a csaknem 200 ezer ügynök közül.

Amikor kormányon voltak, nem léptek

Ungváry Krisztián nem érti Deutsch Tamás nyilatkozatát és annak időzítését, szerinte a Fidesznek a lelkiismeretétől kéne megkérdeznie, miért nem akkor tettek lépéseket, amikor kormányon voltak. Elmondta, hogy a Kenedi-bizottság egy évvel ezelőtt megfogalmazta javaslatát (pdf), ami több megoldási lehetőséget is felvázol az adatok nyilvánosságra hozataláról. Erre a Fidesz azóta sem reagált, és a kormány is csak elvi ígéretet tett.

Jelenleg arra várunk, hogy a mágnesszalagokon tárolt adatokat fel lehessen dolgozni, amit Ungváry nem tart indokoltnak, hiszen az NBH egykori rendszere is ilyen szalagokra épült, ezeket pedig már 1995-ben át tudták ültetni egy újabb, mai napig használt rendszerbe.

A történész azt mondta, minden párt politikai célokra használja az emberek tájékoztatását vagy félretájékoztatását, ebben az esetben pedig inkább az utóbbiról van szó, hiszen mindegyik pártban lehetnek olyanok, akik érintettek az ügynökügyben. Ungváry Krisztián a valós szándékot hiányolja a politikusokból a múlt feltárására. Példaként említette, hogy Szlovákiában interneten elérhető minden ügynöki jelentés, témában született dokumentum, és ettől az ország mégse omlott össze.

18 mágnesszalagról mentenek adatokat

Kenedi János történész vezetésével 2007 szeptemberében alakult szakértői testület, hogy megvizsgálják azokat a rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratokat, melyeket a Nemzetbiztonsági Hivatal még nem adott át az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának. A dokumentumok mellett nyilvántartásokat, iktatókönyveket és selejtezési jegyzőkönyveket vizsgáltak.

A Kenedi-bizottságnak véleményeznie kellett az ügynökakták átadásának illetve titkosításának gyakorlatát, továbbá javaslatot kellett tenniük, hogy miként javíthatók azok kutathatóságának, nyilvánosságra hozásának feltételei.

A Kenedi-bizottság 2008. szeptember 11-én adta át 400 oldalas jelentését a kormánynak, a dokumentumot egy hónappal később hozták nyilvánosságra. A testület legfontosabb megállapítása az volt, hogy a vonatkozó törvények egyes részei továbbra sem az alkotmányos demokrácia emberi jogi szempontjait, hanem a titkosszolgálatok vélt érdekeit szolgálják.

Javaslataikat a jelentésben (pdf) egy néhány oldalas összefoglalóban terjesztették a kormány elé (388-391. oldalig), a jogalkotás azonban még mindig nem kezdődött el. Ennek oka a kormány álláspontja szerint az, hogy az adatok feldolgozása még nem fejeződött be, jelenleg annak a 18 mágnesszalagnak a feldolgozását végzik, amelyek az 1990 előtti, legmagasabb szintű minősítésű iratokat tartalmazzák.

A munkát március elején kezdték el, ezt egy civil testület felügyeli, közölte akkor Szilvásy György titokminiszter. Azt mondta, a mágnesszalagokon található dokumentumok számától függ, hogy mennyi ideig tart a munka, hiszen pontosan azt sem lehet tudni, hogy mi van az adathordozókon.