- Belföld
- parlament
- fidesz
- jobbik
- mszp
- lmp
- schiffer andrás
- navracsics tibor
- vona gábor
- c-típusú átvilágítás
A Fidesz is köszöni Sólyomnak
További Belföld cikkek
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
- 60 milliós Merci, vagy nincs mit enni? – Anyagi különbségek karácsonykor
- Hamarosan megszólal Orbán Viktor, évértékelő interjút ad a miniszterelnök
- Jön a havazás Budapesten is, figyelmeztették a lakosságot
Az elnökök hete, állítottuk beharangozónkban a parlament hétfő-keddi, végszükség esetén szerdai üléséről, és valóban, az ülésnap első felszólalója, Schiffer András máris Sólyom László elnöki ténykedésének állított emléket. A kormánytöbbség kedden elnököt választ - szerdán csak akkor lesz ülés, ha Schmitt Pál valamilyen csoda folytán nem kap kétharmados támogatást -, így valóban eljött a búcsú ideje, és ki lenne méltóbb a búcsúztatására, mint Sólyom öt évvel ezelőtti civil jelölésének egyik értelmi szerzője. "Lehet más a politika" - szólt akkor a kezdeményezők szlogenje, és Schiffer azóta az ugyanezt a nevet viselő párt frakcióvezetője lett.
Schiffer leginkább morális döntéseiért és a demokratikus intézmények melletti következetes kiállásáért dícsérte a köztársasági elnököt. "Sólyom László kemény ellensúly volt. A nemzeti együttműködés rendszere úgy látszik, nem tűri az ellensúlyokat" - feddte meg a Fideszt.
Válaszában Navracsics Tibor arra hivatkozott, hogy Sólyom László az ő támogatásukkal lehetett elnök. Amúgy "jó köztársasági elnök volt", mondta, de azt is hozzátette, hogy öt év alatt végzett munkája "kerek egész", amit érthetünk úgy is, hogy nincs már szüksége újabb öt évre életműve befejezéséhez. Azt pedig kicsit sértődötten kérte ki magának, hogy az ellenzék a Fidesz kétharmados túlhatalma miatt aggódik. A Fidesz és a KDNP szerinte "nem örömködik" a kétharmadnak, a céljuk pedig egy erős és demokratikus Magyarország.
Az emelkedettségnek ezzel vége is szakadt, a következő napirend előtti felszólaló, a szocialista Kovács Tibor a sajátosan értelmezett ellenzéki stratégia mentén az előző, szocialista kormány ténykedésének folytatását kérte számon a Fidesztől, azzal is megvádolva a kormányt, hogy "a választások alatt félrevezették a választókat". A kormány részéről Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hárított, a hitelesség elvesztését - okkal - a szocialistákra kenve. Mindazonáltal érdekes volt tőle hallani, hogy már a gazdasági válság kirobbanásakor nyilvánvaló volt, hogy tartani kell az idei költségvetésben megjelölt 3,8 százalékos hiánycélt, hiszen még a választások után is 7 százalékos hiányról és a gazdaság állami pénzből történő felpörgetéséről beszélt.
A kormánypárti felszólalók közül elsőként a rendvédelmi bizottság fideszes elnöke, Kocsis Máté beszélt, arról, hogy mi szépet és jót tett eddig a kormány a közbiztonságért. Újdonságot nem mondott, a Borsodba vezényelt rendőrökről, a szabálysértési lopások elkövetőinek elzárásáról és "a három csapásnak nevezett törvénycsomagról" beszélt. A kormány nevében Kontrát Károly köszönte a lehetőséget, hogy mindezt elismételheti, egyszerű agitprop-eszközzé silányítva ezzel a napirend előtti felszólalásokat.
Ennél zavarbaejtőbb volt a kereszténydemokrata Básthy Tamás felszólalása. Ő a kőszegi beszédjavító általános iskola és kollégium sorsáért aggódott. Az iskola az egykori kőszegi katonai alreál épületében áll, ahol Ottlik Géza Iskola a határon című műve is játszódik. Básthy sokat is hivatkozott a műre, bár emlékeink szerint abban az iskola nem mint pozitívum szerepelt. Básthy a pénzelvonások mellett azt kifogásolta, hogy 2010. január 19-én hoztak egy kormányrendeletet, amelynek értelmében a fogyatékkal élőket is a "normál" iskolákba kell beiskolázni.
Ezzel alaposan zavarba is hozta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt, aki kénytelen volt elismerni, hogy a hivatkozott kormányrendeletet a szakmával teljes egyetértésben hozta meg az előző kormányzat. Persze azért hibát is talált benne, azt, hogy nem rendelt kellő forrást a végrehajtás mellé. Ezen változtatni kívánnak, és az iskolát is igyekeznek megmenteni.
A nap utolsó napirend előtti felszólalója Vona Gábor volt. A Jobbik pártelnök-frakcióvezetője még a választási kampány utolsó hetében tartott beszédeinél is zavarosabb eszmefuttatásba kezdett a közrend kérdéséről. Onnan, hogy Borsodban egyáltalán nem is látnak rendőröket, és valójában folyamatos a fosztogatás, eljutott oda, hogy értetlenkedett mert több jobbikos képviselő bukott el a C-típusú nemzetbiztonsági átvilágításon. Kontrát nagyvonalúan kihagyta a felkínált ziccert, hogy talán jobban kéne megválogatni a képviselőjelölteket. Vona követelte, hogy hozzák nyilvánosságra a vizsgálatok eredményét, ez biztos nagyon szórakoztató lesz majd.