Minden | Fidesz | MSZP | Jobbik | LMP | MDF | Videók | Eredmények |
Ábránk egy koordináta-rendszer, amelynek egyik tengelye a megyékben előállított össztermék egy főre eső értékét mutatja, a másik pedig a Jobbik listás eredményét. Minden pont egy-egy területi listát jelent. Hogy melyiket, azt az egérrel rámutatva tudhatjuk meg. A megyék adataiban egyfajta tendencia látható: a szegényebbekben relatíve több szavazatot kapott a Jobbik. Úgy is mondhatjuk, a pontok (talán a kilógó Budapestet érdemes kihagyni) nagyjából egy olyan egyenes mentén helyezkednek el, amely a bal felső sarokból (sok %-ot kapott a Jobbik, kicsi GDP) halad a jobb alsó (gyenge jobbik, nagyobb GDP) felé.
A fővárosban még soha nem nyert a Fidesz, akkor sem, amikor 1998-ban koalíciós kormányt alakíthatott. Az, hogy a Jobbik nem előzte meg az MSZP-t országosan, a budapestieknek köszönhető: itt nemcsak a szocialiták előzték meg a radikális pártot, hanem a Lehet Más a Politika is.
Ábránk egy koordináta-rendszer, amelynek egyik tengelye a megyék foglalkoztatási adatait mutatja, a másik pedig a Jobbik listás eredményét. Minden pont egy-egy területi listát jelent. Hogy melyiket, azt az egérrel rámutatva tudhatjuk meg. A megyék adataiban egyfajta tendencia látható: a kisebb foglalkoztatással (nagyobb munkanélküliséggel) jellemezhetőekben relatíve több szavazatot kapott a Jobbik.
A magyar választástörténetből ismert jelenség, hogy némelykor Budapestnek ugyanazon a területein volt erős a szélsőjobb, ahol máskor a baloldal. A Jobbik előretörésével érdemes megvizsgálni, hogy igaz-e ez most is. Ábránkkal erre tettünk kísérletet a fővárosi egyéni választókerületek eredményeit vizsgálva. Az MSZP 2006-os és a Jobbik 2010-es jelöltjeinek első fordulós százalékos eredményeit vettük figyelembe. A választókerületeket egy-egy pont jelenti (az egérrel arra bóklászva megláthatjuk, hogy melyiket); a pont helyzete pedig a két eredményt mutatja.
A vízszintes tengely az MSZP legutóbbi eredményét reprezentálja, ha egy pont balra került, akkor ott viszonylag gyenge volt 2006-ban az MSZP, ha jobbra, akkor erős. A függőleges tengely hasonlóan a Jobbik jelöltjének 2010-es százalékos eredményét mutatja, a följebb lévő pontok az erősebb jobbikos eredményt jelentik. Ha igaz, amit feltételeztünk, vagyis Budapesten a Jobbik most ott volt erősebb, ahol 2006-ban az MSZP, a pontok egy képzeletbeli ferde vonal környezetében helyezkednek el. Az ábráról látszik, hogy így is van, vagyis azokban a fővárosi választókerületekben szerepelt most jól a jobbikos jelölt, ahol legutóbb az MSZP-s, és viszont.
Az alábbi ábra az MSZP és a Jobbik egymáshoz képest elért eredményét mutatja. Minél pirosabb egy terület, annál nagyobb volt ott az MSZP előnye a Jobbikhoz képest, és minél feketébb, annál jobban megverte a Jobbik a szocialistákat.
Az MSZP Budapesten mindenütt megverte a Jobbikot. A radikális jobboldali párt egyébként is a fővárosban érte el a legrosszabb eredményét, hiszen az LMP is megelőzte (országosan viszont a 3. lett a Jobbik).
A Dunántúl nagyobbik részén az MSZP volt az erősebb, míg az ország keleti oldalán a Jobbik megverte az eddigi kormánypártot. Kivételnek számítanak a nagyobb városok: Miskolcon, Debrecenben, Nyíregyházán, Szolnokon, Szegeden és Egerben is az MSZP volt az erősebb a Jobbiknál.
Az alábbi ábrán látható, hogy a Fidesz mennyivel verte meg az egyes választókörzetekben a Jobbikot. Minél narancssárgább egy terület, annál nagyobb volt a Fidesz előnye a Jobbikhoz képest.
A Dunántúlon és Budapesten egyértelműen meggyőző volt a Fidesz fölénye. A Dunától nyugatra csak Dombóvár és Esztergom körzetében kisebb a két párt közti különbség 30 százaléknál. Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyék nagy részében viszont ennél csak kisebb volt a különbség a két párt között. Heves megyében például csak Egerben vert legalább 30 százalékot a Fidesz a Jobbikra. Leginkább Tiszavasvári és Ózd körzetében tudta a Jobbik megközelíteni a Fideszt.