Gyárfás
18 °C
35 °C

Az MDF, a cetlik, és 1 356 508 budapesti szavazó

2010.03.30. 14:53
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Most indulhat az MDF a választáson vagy nem?
Indulhat, ez eddig sem volt kérdés. Az MDF tizenhat megyében állított területi listát, és országos listája is van. A kérdéses az volt, hogy a Nógrád megyei és budapesti területi listáját hivatalosan elfogadják-e, azaz nyilvántartásba veszik-e.
És elfogadták?
A Legfelsőbb Bíróság döntése szerint Nógrád megyében biztosan nem állíthat területi listát az MDF. Budapesten bonyolultabb volt a helyzet. Március 24-én a Fővárosi Választási Bizottság úgy döntött, hogy nem érvényes a lista. Március 26-án viszont az Országos Választási Bizottság úgy határozott, hogy mégiscsak érvényes.
Akkor tehát most indulhatnak Budapesten?
Igen. Az OVB erről szóló döntését és az MDF országos listáját is megfellebbezte valaki, de a Legfelsőbb Bíróság keddi döntésével jogerőssé vált az MDF budapesti listája.
Aha. Amúgy lövésem sincs róla, mi az a területi lista, amiről itt beszélünk. Ez politikában az, ami a fociban az NB III. alatt van?
Nem. Két hét múlva a választásokon te egy képviselőjelöltre és egy pártra szavazhatsz, a pártra a területi listára leadott szavazattal. A pártok ehhez megyénként és a fővárosban is állítanak listákat. Ehhez az kell, hogy a megyében vagy a fővárosban az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két helyen tudjanak jelöltet állítani. A jelöltállításhoz 750 ajánlószelvényt kell gyűjteni.
De miért hívják ezt listának, ha itt a pártra lehet szavazni?
Mert ezeken a listákon politikusok nevei vannak. Ha egy párt az összes területi listára leadott szavazat öt százalékát, azaz az ötszázalékos küszöböt elérte, akkor a listán levő embereik egy része a szavazatok arányában bekerülhet ezekről a listákról az országgyűlésbe. A 386 parlamenti helyből maximum 152-t oszthatnak ki így.
Miért nem elég az MDF-nek az, hogy 16 megyében van ilyen listája? Miért fontos neki Budapesten is?
Arra nagyon kevés esély van, hogy bármelyik MDF-színekben induló egyéni jelölt nyer a körzetében. Az MDF csak arra számíthat, hogy a listákról juthatnak be a képviselői a parlamentbe. Ha a fő bázisának számító Budapesten nem lehetne rá szavazni, aligha érné el az ehhez szükséges szavazatmennyiséget. A fővárosban van a legtöbb választó, 1 356 508, és innen szerezhető a legtöbb, 28 területi listás mandátum. Ha az MDF nem éri el az ötszázalékos küszöböt, akkor nem szerezhet sem területi, sem országos listáról mandátumot, és elveszíti az egyéni választókerületben elért töredékszavazatait is.
Mi volt a baj az MDF budapesti listájával?
Ahhoz, hogy az MDF budapesti listát állíthasson, legalább nyolc választókerületben kellett egyéni jelöltet indítania. Bár a 750 ajánlószelvény összegyűjtése nem ment könnyen, az utolsó pillanatban áramlani kezdtek a cédulák a párthoz. Az MDF az SZDSZ-szel kötött egyezséggel majdnem elszúrta a budapesti jelöltek indítását , de a március 19-i határidőre végül tíz önálló MDF-es jelölt tudta leadni a helyi választási bizottságnak a cédulákat.
A tíz az épp kettővel több mint a nyolc. Mi volt ezzel a gond?
Az, hogy a tíz jelölt közül kettőt a helyi választási bizottság nem vett nyilvántartásba. Király Zoltánnál és Slosár Gábornál azt mondták, nincs meg a 750 érvényes ajánlószelvényük. Hiába adtak le fejenként közel ezret, a választási bizottság ezek közül egy csomót nem fogadott el hitelesnek.
Miért?
A helyi választási bizottságok szerint a Slosár és a Király által leadott szelvények között sok olyan volt, amelyekre más tollal és kézírással írták rá a jelölt és a párt nevét, mint a választópolgár adatait és aláírását.
Ez azt jelenti, hogy csaltak?
Nem feltétlenül. Elképzelhető, hogy a jelölt nevét a kopogtatócédula-gyűjtő írta rá, vagy valaki bevitte egy pártirodára, és ott írták rá az adatokat. Azt amúgy semmi sem tiltja, hogy egy ajánlószelvényt különböző tollakkal töltsenek ki. A szabály csak az, hogy ezt a választópolgár jelenlétében lehet megtenni. Ettől függetlenül nem zárható ki, hogy valamilyen susmussal is készültek ajánlócédulák, csak ezeket a különböző fellebviteli fórumok általában nem látták bizonyíthatónak. Kivéve Vas megyében, ahol hamis MDF-es ajánlószelvényeket is találtak.
Jó, de ha ezt a két embert kiszúrták Budapesten, az MDF-nek így is maradt nyolc jelöltje. Ez is elég.
Igen. Március 22-én délután négyig kellett igazolni, hogy az MDF-nek van legalább nyolc nyilvántartásba vett jelöltje. Erről azonban két nappal később, március 24-én döntött a Fővárosi Választási Bizottság, addigra azonban megváltoztak a dolgok. A pártban kitört belső harcok miatt Csapody Miklós ezen a napon visszalépett a jelöltségtől. A Fővárosi Választási Bizottság MSZP-s, fideszes és jobbikos tagja a bizottság két nem pártdelegált tagja ellenében úgy döntött: így már nincs meg a nyolc jelölt, nem állíthatnak listát.
Jó, de amikor 22-én leadták a listát, akkor még nem mondott le ez a Csapody. Akkor milyen alapon kaszálták el?
A választójogi törvény szerint „nem érinti a listaállítás jogát az, ha az egyéni választókerületi jelölt kiesett”. Azt viszont nem határozza meg a törvény, hogy egy képviselő mikori visszalépése nem érinti a listaállítást. A Fővárosi Választási Bizottság szerint Csapodynak legalább az ő március 24-i döntésükig kellett volna képviselőjelöltnek maradnia.
És mit tudott erre lépni az MDF?
Lehet, hogy Csapody Miklós visszalépett, a korábban elkaszált két jelöltről viszont már március 22-én megállapította ugyanez a Fővárosi Választási Bizottság, hogy ők mégiscsak indulhatnak, mert nem bizonyítható, hogy visszaéltek az ajánlószelvényekkel. Csapody tehát kiesett, de bejött a két plusz jelölt, akivel együtt már kilenc jelöltje volt az MDF-nek.
Ezt akkor ezt miért nem fogadta el a választási bizottság?
A választási bizottság azt mondta: a listaállításhoz szükséges jelölteket március 22-én 16 óráig kellett igazolni, de akkor még ennek a két embernek a jelölése nem volt jogerős. A Fővárosi Választási Bizottság ugyanis csak az aznap esti ülésen döntött a két ember indulásáról.
Tehát néhány órán múlt a dolog?
Igen. Ezután mindenki fellebbezett: egy magánszemély Slosár és Király nyilvántartásba vétele ellen a Fővárosi Bíróságnál, az MDF a listájuk elutasítása miatt az Országos Választási Bizottságnál. Pénteken előbb a Fővárosi Bíróság erősítette meg Slosár és Király jelöltségét, majd ezután az Országos Választási Bizottság mondta ki, hogy az MDF mégiscsak állíthat budapesti listát.
Hogy lehet, hogy az egyik testület így dönt a másik meg éppen ellenkezőleg?
Nem egyértelműek a jogszabályok, és emiatt az értelmezésük sem. Az OVB szerint a Fővárosi Választási Bizottság nem jól értelmezte a jogszabályt, mert a jelölésnek nem a lista bejelentésekor, hanem a döntés idején kell jogerősnek lennie. Ezt most az LB megváltoztatta azzal, hogy a lista bejelentésekor kell fennállnia a listaállítás törvényi feltételeinek.
Akkor mégsem a két ember nyilvántartásba vétele miatt lehet listája az MDF-nek?
Nem. A Legfelsőbb Bíróság szerint Csapody Miklós visszalépése nem befolyásolta az MDF listaállítását, Slosár Gábor és Király Zoltán ügye viszont igen.
Kik azok egyébként, akik azzal foglalkoznak, hogy fellebbezgessenek ilyen ügyekben?
Hát biztos nem egyszerű választópolgárok. A pártok delegáltjai a választási bizottságokban árgus szemekkel figyelik a rivális jelöltek indulását. Ha valahol azt látják, meg lehet támadni valakinek a nyilvántartásba vételét, akkor megteszik. Ez olyan, mintha egy futóverseny előtt arra fordítanák minden energiájukat, hogy akit lehet, ne engedjenek starthoz állni.
Kinek áll érdekében, hogy az MDF-et kiszorítsa a versenyből?
Azt kell nézni, hogy az MDF kitől vehet el szavazatokat. Ma talán a legtöbb átfedés az MSZP, az LMP és az MDF potenciális szavazói között van. A Fidesz nem bánná, ha az MDF kimaradna a parlamentből, a Jobbik pedig abban érdekelt, hogy az MDF szavazói közül minél kevesebben menjenek el szavazni, mert így az ő eredményük jobb lehet.