Marianna
5 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Az LMP-n múlhat az alkotmányozás sikere

2011.02.22. 23:42
A Fidesz az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköreinek visszaállításáról szóló bejelentéssel komoly és félreérthetetlen gesztust tett, hogy az LMP-t visszacsábítsa az alkotmányelőkészítés folyamatába. A kormánypártnak az új alaptörvény politikai legitimitásához szüksége lehet az LMP-re, de az ökopárt egyelőre hajthatatlannak tűnik. Csak akkor venne részt az alkotmányozásban, ha mindhárom feltételét teljesítenék.

Hiába van kétharmada, a koalíció öngólt rúg, ha az új alkotmány előkészítésébe nem sikerül bevonnia az MSZP-t vagy az LMP-t – a jelek (1, 2, 3, 4) szerint egyre több fideszes politikus jut erre a következtetésre. Ebben az esetben ugyanis nem az összes parlamenti párt számára fontos tartalmi ügyekről, hanem a KDNP és az alkotmányozásban részt vevő, bár a végtermék elutasítását jó előre beharangozó Jobbik szívügyeiről, köztük a magzatvédelemről, a házasságról, a Szent Korona-tanról vagy épp a gyerekek szavazati jogáról szól majd a vita.

MSZP vagy LMP?

Ez rengeteg szavazót idegenítene el az új alkotmánytól, az ellenzék pedig az egész, láthatóan megakadt és egyre kínosabbnak ígérkező folyamatot az azt egyelőre tűzön-vízen át erőltető Orbán Viktor személyes kudarcának állíthatná be.

A súlyos választási fiaskó kiheverésében reménykedő MSZP az új alkotmány elfogadását négyötödös többséghez, a következő parlament jóváhagyásához és az egész alkotmányozási folyamat júliusra halasztásához kötné, ami jelenleginél sokkal erősebb pozíciókat jelentene a számára. Ezért, valamint a Fidesz-MSZP kibékíthetetlennek tűnő szembenállása miatt logikus lépés, hogy a kormánytöbbség nem az MSZP-t akarja helyzetbe hozni, hanem az LMP bevonásával próbálja megteremteni az új alkotmány politikai legitimitását.

Csakhogy sokkal az LMP kondíciói sem enyhébbek. A Fidesz ugyan belengette az Ab jogköreinek (részleges) majdani visszaállítását, de hallani sem akar arról, hogy az új alkotmány elfogadásának határidejét áprilisról kitolják az év végére. Ugyanígy nem szeretnék, hogy az alkotmányt népszavazás vagy a következő parlament hagyja jóvá.

Márpedig az LMP frakciója és országos politikai tanácsa e három feltétel teljesüléséhez (valamint az Ab hatáskörének jövőbeni változtatásait a képviselők négyötödének jóváhagyásához) köti a visszatérést. Az Ab jogköreiről szóló bejelentést előrelépésként értékelte Schiffer András, a párt frakcióvezetője, de miután nem látszik, hogy összes feltételük teljesülne,  megerősítette, hogy egyelőre távol maradnak az alkotmányozástól.

Alkuhelyzetben az LMP

Az Ab jogköreiről szóló bejelentést előrelépésként értékelte Schiffer András
Az Ab jogköreiről szóló bejelentést előrelépésként értékelte Schiffer András

Az LMP helyzete sajátos, és ezt a párt vezető politikusai is elismerik. A Fidesz által erőltetett alkotmányozás ugyanis a választás óta először politikai téttel bíró valódi alkupozíciót teremtett az ökopárt számára, ugyanakkor az MSZP-éhez hasonló indokokra hivatkozó távolmaradás a szocialistáktól tartott soklépéses távolságot csökkenti a választók szemében.

Az Ab-hatáskörökkel kapcsolatos engedékenység arra utal, hogy a Fidesz az LMP feltételeit egy későbbi politikai megegyezéshez felvett alkupozíciónak tekinti. Az LMP viszont, úgy tűnik, nem kíván engedni a szirénhangoknak, és ragaszkodik a feltételeihez.

Ezek közül a Fidesz számára értelemszerűen az Ab hatásköreiről szóló pont volt legkönnyebben teljesíthető. Az alkotmány elfogadásának őszre tolása nem tűnik nehéznek, de gyakorlatilag kivitelezhetetlen: a Fideszben pontosan tudják, hogy örökké nem tartható fent a párt magas támogatottsága. A bejelentésre váró gazdasági intézkedéscsomag hatásai a közvéleményre addigra biztosan megmutatkoznak, és könnyen elillanhat az eleve kétséges választói felhatalmazáson alapuló alkotmányozás társadalmi támogatottsága.

Szűk fideszes mozgástér

Ha a Fidesz belemenne, hogy az új alkotmány a következő parlament jóváhagyásakor lépjen hatályba, lényegében elismerné, hogy kétharmados többsége kevés az alkotmányozáshoz, az ellenzék távollétében hiányzik a folyamat politikai legitimitása. Ez viszont pont a közjogi rendszer átalakítására eredetileg nem vonatkozó "fülkeforradalom" fideszes, kiterjesztő értelmezését kérdőjelezné meg.

Szintén a tavaszi választási győzelemhez kapcsolt feljogosítás kérdését feszegetné, ha a Fidesz elfogadná, hogy az új alkotmányt népszavazás erősítse meg. Minél később kerülne sor a népszavazásra, annál kérdésesebb lenne a kimenetele, bár esetleges sikere épp az alkotmányozásra vonatkozó hiányzó választói felhatalmazást pótolná. Arra, hogy a népszavazásos megerősítés esetleg járható út lehet, pár napja LázárJános frakcióvezető is utalt.

A tervezett rövid magalkotmány szükségességéről nehéz lenne meggyőzni a választókat, a szemükben vonzó szociális jogok becikkelyezése viszont az alapkoncepciót kezdené ki. A lakhatáshoz vagy a létminimumhoz való jog pedig hiába hangzik jól, ha a többi alkotmányos szabállyal ellentétben nem kényszeríthető ki az államtól, ami hosszabb távon az új alkotmány hitelességét kezdené ki.

Egységes LMP

Az LMP részvétele mellett ugyan szólnak praktikus szempontok, morálisak azonban nem – fogalmazott Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes. A kormánypártok rövidtávú érdekei által vezérelt sorozatos alkotmánymódosítások az LMP-t eleve olyan pályára állították, amiből egyenesen következik a mostani elutasító álláspont, és ezt a párt országos politikai tanácsának a három feltételről szóló, 95 százalékos támogatású döntése is jelezte. A testület értékelése szerint nem adottak a demokratikus alkotmányozás feltételei.

Karácsony Gergely
Karácsony Gergely

Az Index több forrásból is úgy tudja, hogy a pártban a feltételekről szóló döntés ügyében komoly nézetkülönbségek voltak. A keddi sajtóbeszélgetésen azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ha voltak is nézeteltérések, a pártvezetés mostanra összezárt, és egyhangúlag ragaszkodnak a feltételeik elfogadásához.

Schiffer az Index kérdésére kijelentette, hogy szerinte nincs szükség új alkotmányra, igaz, a régivel sincs minden rendben. Ez utóbbival indokolta, hogy saját alkotmánykoncepciója elkészítésével az LMP miért adta a lovat a kormánytöbbség alá, hogy valamennyi párt egyetért egy új alkotmány szükségességében.

"Komoly alkotmánymódosítással a hibák kiküszöbölhetők, de a jelenlegit szerkezetileg megtartanánk, ezért kezdődnek így az LMP alkotmánykoncepciójának fejezetei is. Az álláspontunkból az következik, hogy ha adott esetben részt vennénk az alkotmányozásban, az új tervezetet agyonmódosítóznánk" – fogalmazott a frakcióvezető. Ha ugyanis a Fidesz teljesíti a párt feltételeit, az LMP-nek nem lesz oka a távolmaradásra, még akkor sem, ha az indítványaikat rendre elutasítják, és csak díszletnek kellenek – ismerte el Schiffer.