Napirenden az MSZP bűnei

Gulyás Gergely sajátos alkotmánymódosító javaslata miatt kellett a múlt héten váratlanul a zárószavazás előtt visszavonni az igazságszolgáltatásról szóló sarkalatos törvényeket. Gulyás képviselő javaslata alapján a még épphogy hatályos alkotmányunk azzal a sorral egészülne ki, hogy az Országgyűlés 2011. december 31-ig megválasztja a Kúria elnökét.

A két törvényjavaslat összefügg, ezért egyben tárgyaljuk. A bíróságok szervezeti rendszere átalakításának legfontosabb eleme a bírói önkormányzat, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) felszámolása. Bár a közigazgatási és igazságügyi minisztérium eredeti szándékával szemben az új törvény a bíróságok igazgatását mégsem a minisztérium alá rendeli, a most felálló Országos Bírói Hivatal (OBH) veszi át az eddigi önigazgatás szerepét. Ennek élére a parlament kétharmaddal választhat kilenc évre vezetőt – aki az OIT-tal szemben nem lehet az új törvényben Kúriára átkeresztelt Legfelsőbb Bíróság elnöke.

Azaz Baka András legfelsőbb bíró már csak emiatt is elveszti hatalma egyik felét. A másikat is el fogja. Eredeti formájában a bírák jogállásáról szóló törvény érdekes módon csak a Kúria elnökénél nem él azzal a kitétellel, hogy a korábban kinevezett vezetők megbízatása tovább élne – kormánypárti forrásaink megfogalmazása szerint tehát „Bakának vége van, mint a botnak". És ez már tény. Gulyás alkotmánymódosítását ugyanis egy zárószavazás előtti módosítóval a bíróságok szervezetéről szóló törvénybe is átvezetik, ez alapján a Legfelsőbb Bíróság elnökének megbízatása az új alaptörvény hatályba lépésének napjáig tart, utódját december 31-ig megválasztják.

Mindez nem véletlen. Baka erős kritikával illette a javaslatot, amely szerinte a valódi problémákat nem orvosolja, nem nyúl hozzá az örökölt, lényegében a kiegyezés óta változatlan bírósági struktúrához, kezdve a Fővárosi Bíróság – Európa legnagyobb bírósága – feldarabolásával.

Baka a legkeményebben az OIT helyébe lépő új igazgatási csúcsszerv, az OBH elnökének jogkörét bírálta. A törvényjavaslat a parlament által kétharmados többséggel választandó OBH-elnök egyszemélyi döntési jogosultságába utalja az OIT és annak elnöke teljes teljes jogkörét. Baka Európában példátlan hatalomnak nevezte, hogy az OBH elnöke egy személyben határozhatja meg, ki lesz bíró és bírósági vezető Magyarországon.

A most még főbíró Baka szerint az OBH-elnöki jogkör terjedelme és gyakorlásának ellenőrizhetetlensége még a szocialista diktatúra évtizedeiben végzett miniszteri igazgatáshoz képest is példátlan.

Az új bírósági igazgatási szerv, az OBH vezetője a kormány tervei szerint operatívan tudja irányítani a bíróságok munkáját, vagyis segíteni tudja az ügyek gyors elintézését. A tervezetek szerint ugyanis a hivatal vezetője ügyeket vihet a kevésbé terhelt bíróságokhoz, illetve bírókat mozgathat egyes nagyobb terhelésű bíróságokhoz vagy ügyekhez.

Az OBH mellett tevékenykedik az Országos Bírói Tanács, melynek tagja a Kúria elnöke és 14 másik bíró, akiket az országos bírói értekezleten választanak meg. Ők az OBH elnökével együtt végzik a bíróságok igazgatását.

Ez esetben is együtt tárgyalunk két, egymással szorosan összefüggő törvénytervezetet.

Bár régóta újra és újra felmerül, hogy az ügyészséget a nyugati demokráciák gyakorlatához hasonlóan a kormány alá kéne rendelni, az új ügyészségi törvény még fokozza is az ügyészség szovjet mintára kialakított függetlenségét. A most elfogadandó törvény önálló alkotmányos szervként definiálja az ügyészséget, így a legfőbb ügyész státusában a főbíróval egyenértékű közjogi méltóság lehet.

A javaslat szerint a legfőbb ügyész kiemelten védett vezetőnek minősül, hivatalos és magánprogramjain is védelemre jogosult. Nem csak ebben hasonlít majd az öt legfőbb közjogi méltóság közé sorolt főbíróhoz, hanem abban is, hogy tanácskozási joggal részt vehet a Kúria ülésein - ami azért különös, mert a bíróságok feladata épp az ügyészségek által összeállított vádiratok elbírálása.

Érdekessége a javaslatnak, hogy az eredeti tervezetet maguk az ügyészek írták - talán ezért is javasoltak eredetileg még a bíráknál is magasabb fizetést maguknak. Ez a végleges változatban már módosult, nem lesz jobb a fizetésük.

A törvény másik sajátossága, hogy a Velencei Bizottság ajánlásával szemben a legfőbb ügyész kiválasztásában nincs szerepük a szakmai szervezeteknek, nem ők tesznek javaslatot személyére. A legfőbb ügyészt ugyan kétharmados többséggel kell választani, ám mivel ez most a Fidesznek önmagában is megvolt, így saját jelöltjét választhatta meg a posztra 12 évre. Amennyiben megbízatása lejárta után nem sikerül kétharmaddal új legfőbb ügyészt választani, Polt továbbra is legfőbb ügyész maradhat, így a kétharmados szabállyal most gyakorlatilag bebetonozták posztjára.

A legfőbb ügyész az új törvény szerint is az ügyészség mindenható ura, nem tisztázták az ügyészek felvételének és előléptetésének normatív kritériumrendszerét.

Fontos újítása a törvénynek, hogy felszámolja az önálló katonai ügyészséget, mely szervezetileg beolvad az ügyészségbe. A kiemelt ügyek vizsgálatára külön nyomozóügyészséget hoznak létre - kiemelt ügyekben pedig az ügyészségnek a büntetőeljárásról szóló törvény szerint joga van magának kiválasztania az eljáró bíróságot.

A törvényjavaslat hosszú címe ellenére viszonylag rövid, mindössze négy oldal. De ez ne tévesszen meg senkit, hatása ennél sokkal nagyobb, egy szervezetben egyesíti a katonai titkosszolgálatokat, a Katonai Felderítő Hivatalt és a Katonai Biztonsági Hivatalt. Az indoklás szerint az új szervezet gazdaságosabban és hatékonyabban láthatja el feladatát, amely amúgy változatlan lesz. A törvényjavaslat csak a változást vezeti át a vonatkozó jogszabályokon.

A jövő évi költségvetést megalapozó törvények részeként a kormány módosítja azokat a jogszabályokat, amelyek alapján milliárdos bírságbevételekre számít, melyeket részletes bontásban a költségvetésben is szerepeltet.

Mint arra korábbi cikkünkben már rámutattunk, a haza sorsáért felelősséget viselő állampolgárok jobban teszik, ha jövőre félreteszik kispolgári, jogkövető berögződéseiket, és masszív borhamisításba kezdenek, miközben a lehető legkevésbé veszik figyelembe a KRESZ előírásait. A költségvetés számai alapján jövőre fejenként 3300 forint bírságot kell fizetnie minden magyar állampolgárnak, tekintet nélkül arra, hogy újszülött, vagy ágyhoz kötött aggastyán.

A közlekedési bírságokra előírt keretösszeget félmillió tilosban parkoló vagy háromszázezer elég gyorsan hajtó autós tudná összedobni. A költségvetést megalapozó törvényekben dőlt el, hogy bár a kormány továbbra is állíthatja, hogy megőrzi a nyugdíjak értékét, a nyugdíjemelés a korábbi elvekkel szemben még 3 százalékot meghaladó GDP-növekedés esetén sem haladhatja meg az inflációt. Szó sincs tehát arról, hogy visszatérnének a svájci indexáláshoz, amelynél az infláció mellett a reálkeresetek növekedését is figyelembe vették.

Csökkentik a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét is, amely ezentúl nem az öregségi nyugdíj legkisebb összegével, csak annak a nyolcvan százalékával lesz egyenlő. A közösségi közlekedés támogatására az állam jövőre 16 milliárd forinttal kevesebbet fordít, mint idén. Ezt a fogyasztói árkiegészítés csökkentésével éri el. A busz- és vasúti menethegyhez adott támogatások csökkenek, de a BKV és megyei városok közlekedési eszközeire szóló bérletek támogatása nem változik.

A büntetés-végrehajtási törvény úgy módosul, hogy az elítélt a részleges- vagy teljes térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat a letéti pénze vagy egyéb jövedelme terhére veheti igénybe, feltéve, hogy van neki ilyen. A hozzátartozó - vagy harmadik személy is - finanszírozhatja az elítélt gyógyszerét. A fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai a helyi közlekedési bérletet nem költségtérítésként, hanem cafeteria juttatásként kapják.

L. Simon László és Puskás Imre fideszes képviselők javaslata a Nemzeti Kulturális Alap finanszírozását rendezné. Az NKA a jövőben egy módosító indítvány elfogadásával az ötöslottó szerencsejáték-adójának 90 százalékából - az eredeti javaslat még csak 80 százalékról szólt -, a kulturális adó teljes összegéből, a központi költségvetés előirányzataiból átvett összegből, cégek és magánszemélyek adományaiból, szja-felajánlásokból, a szerzői jogi bevételekből gazdálkodhatna. A törvény alapján az NKA bevételeit és év végi maradványát a jövőben nem vonhatnák el.

A kormánypárti frakciók elfogadása előtt ugyan több ponton is enyhítették a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről szóló javaslatot, az még mindig elég sokakat érinthet hátrányosan.

A jövőben nem számít nyugdíjnak az előrehozott öregségi nyugdíj, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek korhatár előtti öregségi nyugdíja, a korengedményes nyugdíj, az országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja, a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományának szolgálati nyugdíja. Ezeket január elsejétől korhatár előtti ellátás jogcímén fizetik, a bányászok korábbi nyugdíját átmeneti bányászjáradékként, a fegyveresekét szolgálati járandóságként.

Az ellátások és járandóságok a jövőben nem minősülnek nyugellátásnak társadalombiztosítási szempontból, de bizonyos kedvezményeket tartalmaznak majd, például egészségügyi ellátásra jogosultak lesznek az érintettek. A javaslat nem érinti a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjkedvezményét, azt továbbra is nyugdíjként folyósítják majd.

Enyhítés az eredeti elképzeléshez képest, hogy azok a hivatásos szervnél dolgozó, 1954-ben vagy azelőtt születettek, akik eddig nem éltek a szolgálati nyugdíjjal, szolgálati viszonyuk nyugdíjkorhatár előtti megszűnése esetén "méltányos ellátásra" lehetnek jogosultak az öregségi nyugdíj folyósításának megkezdéséig.

A szolgálati jogviszony megszűnését követően korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülők mentesülnek a magánszemélyek jövedelmeit terhelő 98 százalékos különadó alól.

A polgárőrség szabályozásának felülvizsgálatát a Jobbikhoz kötődő félkatonai szervezetek elburjánzása indokolta. Ennek megfelelően az új törvény alapján a polgárőrök és szervezeteik nem folytathatnak politikai tevékenységet, működésükben függetlenek a politikai pártoktól.

A polgárőrség a jövőben csak akkor működhet, ha írásos együttműködési megállapodást kötött az illetékes megyei vagy fővárosi rendőr-főkapitánysággal. További feltétel, hogy a polgárőrszervezet tagja legyen az Országos Polgárőr Szövetségnek is.

A polgárőrök a jövőben egységes, törvényileg szabályzott formaruhát viselnek majd, melynek része az azonosításukra szolgáló kitűző is. Tevékenységük ellen a jövőben hivatalos panaszt is lehet majd tenni.

A törvény különös jelentőségű az állam erőszak-monopóliumát kikezdő ilyen-olyan, magukat polgárőrségként definiáló szervezetek elburjánzása miatt.

Az elmúlt évek tapasztalatai számos ellentmondásra mutattak rá a rendkívüli időjárási körülmények okozta mezőgazdasági károk kezelésében.

Az új törvény célja, hogy megalapozza a károk kockázatközösségben való kezelését. Ennek központi eleme a termelők öngondoskodáson alapuló felelősségvállalása, valamint az állami segítség hatékonyabbá tétele.

Az új szabályozás alapján a vis maior típusú káresemények kockázatát a jövőben a termelők, a termény felvásárlására a betakarítás előtt szerződő felvásárlók, a biztosítók, a földterületet bérbe adók, valamint az állam együttesen vállalja. A mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelők önkéntesen csatlakozhatnak a kockázatközösséghez. Ennek díja hektáronként évi 3000 forint.

Azoknak, akik nem csatlakoznak önkéntesen, az állam a központi költségvetésből támogatást nyújthat káraik enyhítésére. Aki ilyen támogatást kap, az három évre csatlakozik a kockázatközösséghez.

A törvény alapján nem kötelezhető a terményét vis maior esemény miatt elveszítő termelő a termény pótlására, vagy helyette más szolgáltatás vagy biztosíték nyújtására.