Mindenki jelentkezhet, felvesszük!

A nemrég nyilvánosságra hozott felsőoktatási felvételi jelentkezésekből kiderült, idén 22 százalékkal kevesebben adták be felvételi lapjukat valamelyik egyetemre, főiskolára, mint tavaly. A számokból kiderül, a felvételizők több mint fele (összesen 58 401-en) jelentkezett valamelyik nagy vidéki egyetemre, a Felvi.hu adatai szerint viszont ezeknél az intézményeknél is kevesebb a jelentkező, igaz, a visszaesés valamelyest (3-4 százalékkal) kisebb az országos átlaghoz képest.

A vidéki egyetemek közül az egyik legnagyobb visszaesést a Miskolci Egyetem (ME) szenvedte el, a tavalyi 8 ezer felvételizőhöz képest most 6200-an adták be ide a jelentkezési lapjukat.

Patkó Gyula, a ME rektora úgy látja, a vidéki felsőoktatás a felvételi rendszer áldozata. Az Észak-Magyarország című lapnak a rektor nemrég azt mondta, 2006-ban kezdődött az a folyamat, ami jelenlegi helyzetébe eljuttatta a legtöbb vidéki felsőoktatási intézményt. Ugyanis akkor vezették be az egységesített felvételi pontszámokat: bárhová jelentkeztek is, mindig az országos keretszámnak megfelelő létszámban vették fel a hallgatókat, függetlenül attól, hová jelentkeztek.

Fotó: Vajda János

Patkó szerint szomorú azt tapasztalni, hogy a ME Sárospataki Főiskolai Karán korábban 1300 diák tanult, a keretszámok változása miatt ez a szám idén 400-ra csökkent, de a rektor szerint nem ez az igazán nagy tragédia. Példaként említette, amikor annak idején Miskolcról elvitték a védőnőképzést Budapestre, ami egy idő után azt eredményezte, hogy a végzett védőnők nem mentek vissza ebbe a régióba dolgozni, így gyakorlatilag a nulláról kellett újra kezdeniük a képzést. "Ha Sárospatak esetében a negyvenes keretszám megmarad, az komoly problémákhoz vezet éveken belül, hiszen a számok nem hazudnak, és azok azt mutatják, hogy hamarosan évente közel háromszáz tanító megy majd nyugdíjba, ami óriási szakemberhiányt fog generálni" – tette hozzá.

Maradnak betöltetlen helyek

A Pécsi Tudományegyetemen (PTE) 22 százalékkal esett a jelentkezők száma, 3131-gyel kevesebben jelölték meg az egyetemet 2011-hez képest. A keretszámok változásával a PTE mérlege pozitív volt, 436-tal több hallgatót vehetnek fel államilag támogatott képzésre. Ezt a számot viszont árnyalja, ha közelebbről megvizsgáljuk, a PTE tíz karának tizenhat képzése közül haton nőtt a keretszám, míg a többinél drasztikusan csökkent.

Fotó: Simó Endre

A közgazdasági és a jogi képzések Pécsett is a legnagyobb vesztesnek számítanak. A PTE Közgazdaságtudományi Karán (KTK) a tavalyi 243 hely tízre csökkent, az államilag támogatott jogászképzés pedig már idén teljesen megszűnik a városban. Tavaly még 1842-en jelentkeztek jogi képzésre, és 933-an első helyen jelölték meg Pécset, idén viszont a jelentkezők száma 1170 főre esett, első helyen pedig 538-an jelölték a pécsi képzést, ami közel 50 százalékos csökkenés.

A Közgazdaságtudományi Kar dékánja egy februári, elsősorban szülőknek és most felvételiző diákoknak szóló rendkívüli egyetemi tájékoztatón kijelentette, hogy a pécsi KTK-ra nyugodtan jelentkezhetnek a leendő hallgatók, ők mindenkit fel fognak. Ezzel valószínűleg azt jelenti, hogy az egyetemre minimális pontszámmal bármely érettségiző bekerülhet, feltéve, ha kifizeti a képzés térítési díját, amely a választott szaktól függően 150-320 ezer forint között mozog félévenként. A KTK-n 447-en jelentkeztek az állami képzés 10 helyére, és 1054-en jelölték meg valamilyen formában, a tavalyi 1821 főhöz képest itt is drámai a változás.

Ahogy azt Lengvárszky Attila, a PTE oktatási igazgatója januárban már megjósolta, a PTE a hirtelen ugrásszerűen megnövekedő keretszámú szakokat nem fogja tudni feltölteni hallgatóval, vagyis január és február között nem sok diák gondolta meg magát, hogy szabad bölcsész helyett inkább programtervező informatikus lesz. A jogi és közgazdasági képzésekhez képest a másik véglet: tavalyi 444 informatikai hely hiába nőtt 790-re, összesen 990-en jelölték meg az informatikai szakokat, első helyen pedig mindössze 289 felvételiző jelentkezett. A képzés minőségének javítása helyett itt várhatóan minden jelentkezőt fel fognak venni állami képzésre.

A PTE léte nagy vidéki egyetemként mindezeken túl valószínűleg nem forog veszélyben, ám számos képzésé igen. Az egyetemnek így a nyereséges karoktól kell forrásokat átcsoportosítania az erősen veszteségesekhez. Ezt Pécsett az Orvostudományi Kar nézheti a legrosszabb szemmel, hiszen náluk a legmagasabb a külföldi, fizetős hallgatók száma.

A saját bevétel menti meg az egyetemet

Az országos átlaghoz képest a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) kisebb arányban, 19 százalékkal csökkent a felvételizők száma. Az, hogy a kevesebb jelentkező mennyire hozza nehéz helyzetbe az intézményt, Szabó Gábor rektor az Indexnek azt mondta, a csökkenő hallgatói létszám természetesen őket is kedvezőtlenül érinti, ugyanakkor megjegyezte, mivel az egyetem teljes költségvetésének több mint felét saját bevételből fedezik (például EU-s pályázatok, kutatási megbízások, nem iskola rendszerű költségtérítéses oktatási formák), így tiszta képet csak akkor kapnak majd, ha ezen bevételek alakulása is láthatóvá válik. „Az intézmény számára az igazi veszélyt az jelentheti, ha a hallgatói források és a saját bevételek egyszerre csökkennek” – tette hozzá a rektor.

Fotó: Rosta Tibor

Az egyetemen – mint az várható volt – a jogi és a közgazdasági területen volt a legnagyobb a csökkenés. Például a nappali tagozatos jogászképzésében az összes jelentkezőket tekintve míg tavaly az államilag finanszírozott képzésre 631, a költségtérítéses képzésre 357 jelentkezőjük volt, ezzel szemben az idén 486 felvételizőjük van, akik az államilag támogatott keretszám hiányában csak költségtérítéses képzésre tudtak jelentkezni. Ez összességében 50 százalékos csökkenést jelent. „Ugyanakkor fontos látni, hogy a költségtérítéses jelentkezőink száma több mint harmadával nőtt, ami a jövőt illetően igen biztató. Viszont nem intézményünk finanszírozása szempontjából, hanem az ország szempontjából igen aggasztónak tartom, hogy a természettudományos tanárképzés korábban is tragikus számai tovább csökkentek” – tette hozzá Szabó Gábor. De hogy lehet-e számítani arra, hogy a kevesebb felvételiző miatt idén nem indul el egy-egy szak, a rektor azt mondta, mivel elsősorban bizonyos tanárszakokon olyan alacsony a jelentkezők száma, ezért ezek nem biztos, hogy elindulhatnak.

Elindítanak minden szakot

A Debreceni Egyetem (DE) képzésein 18 százalékos volt a jelentkezőszám-csökkenés. Kevesebben jelentkeztek bölcsésznek, jogász, valamint gazdaságtudományi képzésekre, jóval többen egészségügyi területeken az osztatlan képzésekre, általános orvosnak, fogorvosnak, gyógyszerésznek és szülésznőnek. Az egyetem jogi karára viszont közel 60 százalékkal kevesebben felvételiztek, mint 2011-ben. A jogi szakokon (igazgatásszervező, jogász, közigazgatási) első helyen összesen 457-en jelölték meg a debreceni intézményt, az összes jelentkezések száma pedig 1286. Viszont a csökkenő jelentkezői létszám mellett is biztosított a jogi kar és a képzések fennmaradása. Nagyságrendileg ugyanis annyi jelentkező van, mint fent említett két másik jogi karnak, és a költségtérítéses hallgatókkal megfelelően pótolni tudják az elvett állami támogatást.

A Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Karra első helyen összesen 398-an jelentkeztek, az összes jelentkezések száma 1820, ami 20-25 százalékos csökkenést jelent. Arra a kérdésre, hogy a negyedével kevesebb elsőéves hallgató miatt tervezik-e, hogy idén nem indítanak el egy-egy szakot, az egyetemnél azt mondták, jelenleg valamennyi szakot el akarják indítani, és azt sem tartják lehetségesnek, hogy a 3400-zal kevesebb felvételiző miatt karokat kellene megszüntetniük.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!