Csak egy pária van a Fideszben

Áprilisra eldől, hogy Ángyán József kilép-e a Fidesz parlamenti frakciójából vagy sem. Erről a fideszes politikus beszélt az Indexnek. Ángyán a távozást attól teszi függővé, hogyan alakul az Országgyűlésben a földtörvény-csomag sorsa. Szerinte február végére, márciusra kiderül, hogy az érintett törvények mit tartalmaznak, mennyire kedveznek a családi gazdaságok fejlődésének. A politikus a mandátumáról akkor sem akar lemondani, ha a kilépés mellett dönt. Ezt azzal indokolta, hogy listán több szavazatot szerzett a Fidesznek, mintha egyéniben indult volna, a rá szavazó emberekkel szemben pedig továbbra is felelősséget érez.

A Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkári posztjáról Ángyán még tavaly januárban mondott le. Döntését azzal indokolta, hogy "zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok", „spekuláns nagytőkés oligarchák" ellehetetlenítették a munkáját. A politikus később többször is bírálta az állami földbérletpályázatok eredményeit, azt állítva, hogy a földek többsége nagyobb érdekcsoportok kezébe került. Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára júniusban felvetette, hogy Ángyánt ki kéne zárni a Fidesz parlamenti frakciójából.

Senki nem ül mellé

Képviselőtársai szerint Ángyán elszigetelődését az mutatja a legjobban, a politikus mellé senki nem ült le azon a két héttel ezelőtti gyulai frakcióülésen, ahol heves szóváltás alakult ki közte és Orbán Viktor kormányfő között. Az ülés résztvevői dermedten figyelték, hogy Orbán azt vágja Ángyán fejéhez, hogy „cserbenhagyta őt”, sőt a Fidesz közös szellemi kútját is megmérgezi hozzáállásával. Az egyik képviselő Ángyán elszigetelődését azzal árnyalta, hogy a vidéki frakcióülés plenáris részein kívül, többen szóba álltak Ángyánnal. A politikus erről az Indexnek azt mondta: a választások közeledtével egyre fontosabb lesz a képviselők jövője, így megérti, hogy a frakcióülésen nem ülnek le mellé.

Januárban a frakcióból való kiszavazás miatt 250 ezer forintra büntették ugyan, a politikust azonban ennél komolyabb retorzió nem érte, és valószínű, hogy nem is fogja. Orbán a gyulai frakcióülésen ugyanis leszögezte, nem teszi meg neki azt a szívességet, hogy kizáratja a frakcióból, mert nem akar mártírt csinálni a volt államtitkárból. Több képviselő a szóváltásra utalva, azt mondta az Indexnek: nem értik, Ágyán ezek után miért nem hagyta el frakciót.

Nincs szükség drasztikus lépésre

Orbán döntését az magyarázhatja, hogy Ángyán kizárást az ellenzék a saját céljaira használná fel, az lenne az üzenete, hogy a Fidesz diktatórikus párt, ahol nem lehet másképp gondolkodni - mondta egy fideszes parlamenti képviselő. A politikus szerint  Ángyánt így könnyebb megtűrni, a szavazatára ráadásul a kétharmados többség miatt nincs is szüksége a kormánypártoknak. Más források szerint a kormányfő-pártelnök irányítási technikájából következik, hogy a belső kritikusait is benntartja a rendszerben, legfeljebb parkoló pályára teszi őket. Példaként Áder Jánost említették, aki hosszú mosolyszünet és brüsszeli "számüzetés" után végül köztársasági elnökként térhetett vissza a magyar poltikába.

A legsúlyosabb retorzióval utoljára Mádi László esetében élt a Fidesz még a 2010-es választási kampány idején. A választás előtti hetekben Mádi a hivatalos kampánykommunikációtól eltérve az ingatlanadó bevezetéséről beszélt, ezért végül nem indulhatott képviselőjelöltként. Később azonban egy állami cég vezetői állásával kompenzálták.

Elhalnak a kritikák

Nem Ángyán volt az egyedüli olyan fideszes politikus, aki konfliktusba került a kormányzattal. A földtörvény tervezete miatt például Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi energetikai államtitkára is kritikákat fogalmazott meg. A Fidesz-frakció több tagja, például Pokorni Zoltán, Révész Máriusz, Pósán László többször keveredett vitába a hivatalos, Orbán álláspontját megfogalmazó Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral. Pokorni esetében a szakmai vita a párt etikai és fegyelmi bizottságát is megjárta, ahol végül nem találtak kivetnivalót a Fidesz-alelnök bíráló hangú nyilatkozataiban. Viszont a tervek kidolgozásánál nem is vették figyelembe a nézeteit.

Forrásaink szerint az említett politikusok párton belüli megítélése azért különbözik Ángyánétól, mert ha a nézeteikkel kisebbségben maradnak, tartják magukat a frakciófegyelemhez. A volt vidékfejlesztési államtitkár viszont többször is kiszavazott a frakcióból, legutóbb decemberben szavazott nemmel a földtörvénnyel összefüggő alkotmánymódosításra.  Korábban pedig egy, az MSZP által kezdeményezett vizsgálóbizottság felállítását is támogatta. A kormánypárti politikusok hozzátették: ahogy közelednek a választások, egyre kevésbé jellemző, hogy a képviselők kiállnak a saját kritikus véleményeik mellett. Szerintük ez főként azoknál figyelhető meg, akik 2014 után is képviselők szeretnének lenni. Egységes, Fideszben belüli ellenzékről éppen ezért nem is lehet beszélni.

A csalódottak jelenthetnek gondot

A következő Országgyűlés a jelenlegi 386 helyett csak 200 fős lesz, így a jelenlegi 263 kormánypárti képviselő többsége valószínűleg nem jut mandátumhoz. A Fidesz így megpróbálja kompenzálni a parlamentből kikerülő képviselőket is, közülük azonban többen várhatóan nem lesznek elégedettek a felkínált posztokkal. Forrásaink példaként egy képviselőt említettek, aki egy vidéki város polgármestere is egyben, a politikusnak a Fidesz a vezetése már több alternatívát is felajánlott, ezeket azonban nem fogadta el. A következő hónapokban így várhatóan nem a belső kritikusok, hanem a sértődött politikusok ügyének kezelése lehet a nagyobb kihívás a párton belül – állították fideszesek.