A Facebookon szállt be a csatába
Ma dönt az Országgyűlés a ciklus talán legellentmondásosabb javaslatáról. Az ellenzék, Szabó Máté alapjogi biztos, Sólyom László volt köztársasági elnök és a civil kritikusok szerint a módosítás a végső csapás a ciklusban már sokszor temetett alkotmányosságra és a jogállamra. Az alkotmánymódosítás miatt aggodalmát fejezte ki az Európai Bizottság elnöke és az alapvető jogokért felelős biztosa, a washingtoni külügyminisztérium, az Európa Tanács főtitkára pedig a szavazás elhalasztását kérte.
Hacsak a nemzetközi tiltakozások határására meg nem gondolja magát a kormány, hétfőn minden eddiginél jelentősebb alkotmánymódosításokról szavazhat a parlament. De szavaznak a villamosenergia-törvényről is, törvénytelenné téve, ha egy szolgáltató hasznot akarna szerezni. Orbán Viktor elméletileg nem szólal fel, de az Alaptörvény módosítása még okot adhat erre.
Előzetesünkben még csak valószínűsítettük, immár tényként állíthatjuk, hogy Orbán Viktor megszólal az alaptörvény módosításának apropóján. A miniszterelnök napirend előtt szólal fel. Mondandója tartalmáról már a cím is sokat sejtet: "Magyarország nem hagyja magát".
A házszabály szerint ha Orbán beszéde rövidebb húsz percnél, a négy frakció öt-öt percben reagálhat. Ha a miniszterelnök ennél hosszabban beszél, akkor hét percük lesz válaszolni. A miniszterelnök viszontválaszt is adhat, korlátlan időtartamban.
Az első interpelláló egyből belevág a közepébe, a szocialista Nemény András mindenféle óvatoskodás nélkül egyből választási manipulációval vádolja majd a nemzeti fejlesztési minisztert, aki szerinte közpénzből, szakszervezeti támogatással igyekszik szavazatokat szerezni. A jobbikos Staudt Gábor pedig azt állítja, hogy a nokiás dobozokat meghaladva immár állami korrupcióról lehet beszélni. A kormánypárti öninterpellációt most két képviselő adja majd elő, párban.
A második ellenzéki kört nyitó szocialista Tóth Csaba egy álompályázatot vet össze a valósággal, majd a jobbikos Apáti István következik az "Isten hozta Miniszter Úr, ez a való világ" című rapbetéttel. A szocialista Göndör István az adóskonszolidáció problémájával, a jobbikos Egyed Zsolt a fészekrakókkal foglalkozik majd. Ha jut rá idő, még Baja Ferenc is felszólalhat, szerinte az NMHH infokommunikációs vezetése megbukott, mert felelőtlenül gazdálkodott a frekvenciákkal.
A miniszterelnöki felszólalás után se lesz más a téma, a szocialista Tóbiás József vezérszónoklatában az alkotmányos válságról beszél majd. Ezt propagandisztikus célokat szolgáló kormánypárti felszólalás követi majd, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője mondja el, hogy szerinte kinek fáj a rezsicsökkentés. A kereszténydemokrata Bagdy Gábor a kriptikus "Budapest21" címet adta napirend előttijének. A jobbikos Z. Kárpát Dániel szokásos témájában, a hiteladósok ügyében szólal fel.
Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke az ülés előtti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a Jobbik tartózkodni fog az Alaptörvény módosításánál. Indoklása szerint a módosítás több pontja - például az alkotmánybírósági kontroll korlátozása - elfogadhatatlan, de vannak olyan pontjai is, amit a Jobbik a kezdetektől támogat, ezek leszavazását pedig joggal vethetnék a szemükre.
Nem életszerű a TEK magyarázata a gyülekezési jog korlátozására, állítja a TASZ.
Az MSZP értesüléseink szerint nemcsak az Alaptörvény módosítását, hanem az egész ülést bojkottálja - csak vezérszónokuk, Tóbiás József lesz jelen az ülésen. Az ülésnek amúgy már tíz perce tartania kéne, de Kövér házelnök még nem csengetett be.
Kövér végül becsengetett. Nyitásként ismertette Áder János leiratait Varga Mihály tárca nélküli megbízásának lejártáról, illetve nemzetgazdasági miniszteri kinevezéséről. A hírt a kormánypártok tapssal fogadták. Bejelentették, hogy Balogh Ádám, Matolcsy volt adóügyi államtitkára a Magyar Nemzeti Bank alelnöke lett. Kövér ezután megadta a szót Orbánnak.
A Facebookon szállt be a csatába
Orbán kivételesen nem a pódiumról, hanem a helyéről beszél. Közben a karzatról valaki valamit kiabál, de az adás rendezője egyáltalán nem hajlandó mutatni, hogy mi történik. Orbán amúgy nem az alaptörvényről, hanem a rezsicsökkentésről beszél, amit ezek szerint fontosabb témának érez. Ha minden igaz, mégsem a karzatról, hanem a padsorokból kiabált valaki, de hogy ki, az a közvetítésből nem derült ki. (A parlamenti tudósítók a sajtószobából, tévén követhetik az ülést.)
"A villanyár kérdése minden magyar családot érint" - magyarázza közben Orbán. A beszéd apropója, hogy a bíróságok ítélete alapján a kormány nem kérheti számon az energiaszolgáltatókon azt, hogy költségeiket beépítik a számlába. Ennek megakadályozására amúgy hétfőn egy olyan törvényjavaslatról is szavaznak, amely egyszerűen megtiltaná, hogy a lakossági energiaszolgáltatás hasznot termeljen.
és egy pohár vizet kért egy képviselőasszonynak, aki felhetően rosszul van. Így reagált az Orbán szavait kísérő folyamatos bekiablására.
Az energiacégek óriási profitokat termeltek és milliárdokat kerestek az embereken, állítja most Orbán, bár ez ebben a formában nem igaz - a lakossági energiaszolgáltatás évek óta veszteséges üzletág. Még ha Orbán szerint a bíróság ítélete "maga a botrány". Ezután még szó volt "a magyarokat sújtó terhekről", és arról, hogy a bíróság ítélete "arcátlanság", amire nem is talál szavakat. "Ha az új törvényjavaslatot a parlament elfogadja, és miért ne fogadná el, akkor az energiacégek még kevesebbet fognak keresni" - mondta. Az energiacégeket "gátlástalan és telhetetlen vállalatoknak" nevezte.
Orbán végül arra szólította az embereket, hogy lázadjanak fel az energiaszolgáltatók ellen.
Elsőként a szocialista Tóbiás József reagált Orbán felszólalására. Mint mondta, Orbán tulajdonképpen egy bírósági ügyre reagált a kormány nevében, még ha a címe az is volt, hogy "Magyarország nem hagyja magát". "Néhány számot mondanék. Öt százalék az infláció, négy százalékkal csökkentek a reálbérek. Ez alapján jogos a felvetés, hogy azokat a terheket, amiket az emberekre róttak, ideje volt, hogy egy lépést megtettek" - mondta. Majd rátért, hogy azt remélte, Orbán az Alaptörvény módosításáról fog beszélni, ami talán fontosabb. Szerinte az alaptörvény módosítása arról szól, hogy átlépi-e a kormány a határt, amelynek a túloldalán már nem beszélhetünk demokráciáról. Azaz a kérdés nem az, hogy lehet-e jobban élni, hanem hogy lehet-e legitim akarat Orbánén kívül.
Tóbiás ezután felsorolta, hogy az elmúlt években Orbánék folyamatosan korlátozta az Alkotmánybíróság hatásköreit, most pedig végleg ellehetetlenítenék a működését. Idézte Sólyom Lászlót is, aki szerint az Alaptörvény negyedik módosítása az alkotmányos rend végét jelenti. "Nem Európával, nem a bizottsággal, nem az Európa Tanáccsal, nem az Egyesült Államokkal, nem a világgal, ön önmagával harcol" - mondta Orbánnak, és kérte, hogy ne legyen mértéktelen.
A Jobbik nevében Volner János reagált. Ő régóta arra várt, hogy a kormány ne álljon meg a tíz százalékos rezsicsökkentésnél. Ezután beszólt az LMP-nek, amely szerinte egy külföldről finanszírozott párt. Majd az MSZP-t bírálta, amiért 1995-ben privatizálták az energiaszektort, mert szerinte az energiacégeknek állami tulajdonban kéne lennie. A privatizáció szerinte hazaárulás volt.
Hiába próbálta eltitkolni a titokzatos adásrendező, sikerült kiderítenünk, hogy a DK-s Vadai Ágnes kiabált be Orbán Viktor beszéde alatt. Hogy mit, azt még nem tudjuk, de igyekszünk megtudni.
az Orbán szavaira frakcióvezető-helyettesként reagáló Tóbiás József a teremben. A frakció többi része nem vesz részt a parlamenti mai ülésén, ezzel tiltakozva az alaptörvény módosítása ellen.
Volner szerint nem is tíz, hanem harminc százalékot is lehetne csökkenteni a rezsin, mert a villany az MSZP miatt drága.
"Miközben a miniszterelnök úr beszélt, az egyik ellenzéki csoport képviselői egy lepedőt tartottak fel, amely az önkényuralom kifejezést tartalmazta" - kezdte azon a különleges nyelven Harrach Péter, amit rendőrökön és ügyészeken kívül csak politikusok beszélnek. Ő remélte, hogy az ellenzéki csoport az energiacégekre akart ezzel utalni, de Vadai bekiabálása után rá kellett jönnie, hogy valami olyanra reagáltak "amiről nem volt szó". Ezután ő is a rezsicsökkentésről és a gonosz energiaszolgáltatókról beszélt, meg arról, hogy mi mindent tettek a devizahitelesekért.
Harrach szerint "szélsőbalosok" tiltakoznak "ízléstelenül", sőt, "törvénytelenül".
"Mikor Magyarország miniszterelnöke fellép az ellen, hogy az energiacégek egymással összefogva megpróbálják megakadályozni a rezsicsökkentést, erre Gyurcsány Ferenc képviselőcsoportjának az a reakciója, hogy önkényuralmat kiált" - kezdte válaszát Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, aki innen már egy mondat alatt eljutott a szemkilövetésig és Bajnai Gordonig. Megtudtuk még, hogy a Fidesz azért harcol, hogy "az emberek, a családok érdekeit védjük meg". Ő is luxusprofitozott, amely, mint már írtuk, ebben az esetben szimplán nem igaz.
Rogán is a népet buzdítja tiltakozásra, szerinte az energiaszolgáltatókkal nem a kormány, hanem maguk az emberek állnak szemben. Arról is beszélt, hogy Magyarországon a legmagasabb a rezsiköltség az EU-ban, igaz, később kiderült, hogy arra gondolt, arányaiban a legnagyobb - ez pedig ügye attól is függ, hogy mekkora a jövedelem, amihez a rezsiköltség arányul. Felszólalása végén azt sejtette, hogy a külföld csak akkor tiltakozik, amikor külföldi gazdasági érdekek sérülnek. Mondjuk az EU nem a rezsicsökkentés, hanem az alkotmánymódosítás ellen tiltakozott.
Viszontválaszában Orbán megköszönte azok támogatását, akik "ebben a vitában nem a nagy cégek, hanem a magyar emberek oldalára álltak". És bár Tóbiás József a rezsicsökkentést egyáltalán nem bírálta, Orbán szerint az MSZP "a tőke oldalára állt". Egy ilyen vitában szerinte "ha egy internacionalista párt szempontjából ennek van értelme, a magyarok oldalára kell állni". Szerinte az MSZP hívei is örülnek a rezsicsökkentésnek, ezért az ő támogatásukat is kérte. "Tóbiás képviselő szerint mi az unióval meg az Egyesült Államokkal, meg ki tudja kivel harcolunk. Ennél nekem kisebbek az ambícióim, rezsicsökkentést szeretnék" - mondta, majd arról beszélt, hogy nem valaki ellen, hanem a magyar kisemberért harcol. Ezt vastaps fogadta.