Giró-Szász András veszi át a mikrofont.
Lázár János a Miniszterelnökség államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatót tart a Paksi bővítésről, miután Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin megállapodott, az orosz Roszatom építi meg a paksi atomerőmű két új blokkját.
A hatalmas beruházásról tender nélkül állapodtak meg. A tervek ellen Brüsszel nem emelt vétót, állítja a Miniszterelnökség. A beruházáshoz az oroszok 3000 milliárd forintos hitelt adnak 30 éves futamidőre. A magyar félnek ehhez még kb. 750 milliárd forint önerőt kell adnia. A teljes költség ennél jóval magasabb lehet. A beruházás 40 százalékát magyar vállalkozások végezhetik.
Az Együtt-PM és az LMP is a szerződések közzétételét követeli, a szocialisták társadalmi egyeztetést és tendert sürgettek, többen népszavazást szeretnének a kérdésről. A kormány azt ígérte, be fogja nyújtani a parlamentnek a nemzetközi szerződést és a hozzá csatlakozó szerződéstervezeteket.
A megállapodás körül egyelőre elég sok a kérdőjel. Kérdés, hogy megéri-e egyáltalán új blokkokat építenünk, pontosan mennyibe fog kerülni az erőmű, volt-e felhatalmazása a kormánynak a megállapodás megkötésére, milyen áramárat hoznak majd az új paksi blokkok. Miért éri meg az oroszoknak nálunk építeni és ehhez még hitelt is adni.
2008-ban Orbán Viktor még ellenzékiként puccsnak nevezte, hogy a szocialisták pont Oroszországgal akarnak szerződést kötni egy fontos energetikai kérdésben. A damaszkuszi útról itt olvashat részletesebben.
az orosz hitel pontos konstrukcióját, de nagyságrendileg akkora lenne, mint a 2008-as EU/IMF hitel. Akkoriban a 19 milliárd eurós keretből 12,8 milliárdot hívott le az állam. Az előzetes előzetes hírek alapján 10-12 milliárd eurót adnának az oroszk paksi bővítésre.
Lázár János legutóbb arra hivatkozott, hogy hatályban van egy 1966-ban kötött magyar–szovjet együttműködési megállapodás a paksi atomerőmű működtetéséről. Így szerinte kézenfekvő volt, hogy amikor a bővítésről gondolkodik a kormány, egyeztetni kell az oroszokkal. Ezek a tárgyalások 2009-ben kezdődtek. A dolog egyelőre kissé homályos, talán most Lázár többet is elárul erről.
a sajtótájékoztató, amit Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Giró-Szász András kormányszóvivő tart a magyar-orosz államközi szerződésről. Kíváncsian várjuk az újabb részleteket.
A Fidesz képviselői most is igennel fognak szavazni a kérdésben, mert meggyőződésünk szerint a Paksi Atomerőmű által előállított olcsó villamosenergia lehetővé teszi a rezsicsökkentés folytatását
– kötötte össze Rogán Antal a nagyjából 2025-27 körül üzembe álló új paksi blokkokat a mostani rezsicsökkentéssel. Rogán egyébként a parlament gazdasági bizottságát is vezeti, úgyhogy remélem, ez csak egy vicc akart lenni. Vagy ő már tud valamit és legalább még 12 évnyi Fidesz-kormányzással számol?
a nemzetközi és magyar sajtó képviselőit.
ami eddig a szerkesztőségben Paksról elhangzott, hogy a témáról szóló cikkeket gyűjtsük egy dossziéba, a Paksamétába. Na de figyeljük inkább a Lázár-sajttájt!
Lázár János a 2009-es határozatot nevezi a szerződés alapjának.
Kedden kezdődik a tárgyalása.
Ezek a blokképítésről, a fűtőanyag-szállításról és a használt fűtőelemek elszállításáról szólnak.
Lázár megint a 2009-es parlamenti határozatra hivatkozott. A kormány rendszerint erről úgy beszél, hogy a szocialisták alatt a parlamenti többség rábólintott, kezdjék meg a bővítést előkészítő munkát, és kimondta, szükség van ezekre a beruházásokra. Ez csak részben igaz. A 2009-es határozatban nem azt mondták ki, hogy szükség van a beruházásra, mindössze amellett érveltek, hogy az ellátásbiztonság miatt az energetikai fejlesztéseknél érdemes lenne megvizsgálni egy új erőmű-beruházás lehetőségét. Amely alapján döntést lehetne hozni. Vagyis az Országgyűlés elvi hozzájárulása csak az előkészítési tevékenység megkezdését jelenti.
Ma Magyarországon a legolcsóbb áram Paksról származik, és ez a következő harminc-negyven évben sem fog változni.
Lázár elmondása szerint a Bizottságot a Roszatommal együtt tájékoztatta, az Uniónak nem volt kifogása a kormányközi megállapodás ellen.
Lázár azt mondja, hogy a legolcsóbb áram Paksról származik. Azt viszont nem teszi hozzá, hogy ez nem lesz mindig így, hiszen ha a beruházás költségeit hozzáadjuk az áramárhoz, már nem biztos, hogy olyan jók vagyunk.
Sőt, néhány szakértő azt állítja, irgalmatlan drága lesz az ezzel nyert áram: az ár 95 euró/MWh környékén (forintban: 29 Ft/kWh) lesz, ami több mint a jelenlegi nagykereskedelmi ár kétszerese. De ezt még nem tudjuk pontosan. Igazából nem látjuk a feltételeket, mert nem látunk számításokat.
Magyarország a két új reaktorral együtt is energiaimportra szorul majd a jövőben, de a 40-50 százalékos hányad egy részét megújuló forrásokkal akarják biztosítani.
jönnek létre az olcsó áram révén, és "Közép-Európa legversenyképesebb gazdaságává válunk" - hangzik a szép ígéret.
Lázár János a magyar költségvetés által finanszírozható hitelről beszélt. Egyelőre nem teljesen tiszta, hogy a 3000 milliárdot, amit az oroszok adnak, milyen formában, hogyan fizetjük vissza, növeli-e majd az államadósságot. Lázár szerint ez egy nagyon jó hitel lesz, olcsóbb, mint a piaci.
A 10 milliárd eurós hitelt nem céges közvetítés útján, hanem közvetlen államközi kölcsönnel kapja meg az ország. A konkrét kamatról Lázár nem beszél, de állítása szerint a piacinál kedvezőbb feltételeket kaptunk.
Valami egészen szürreális közleményben reagált az Orbán-Putyin paktumra a Reális Zöldek Klubja:
A reális zöldek nagyra értékelik, hogy energetikai kérdésekben a miniszterelnök nyílt kártyákkal játszik és bizonyítja a választópolgároknak, hogy a rezsicsökkentést nemcsak választási csaliként, de komolyan gondolja és még az EU és német antinukleáris támadással szemben is vállalja a cselekvést, bízva abban, hogy a magyarság felismerve valós érdekeit támogatni fogja. (...)
Önmagát baloldali egységnek nevező, az atomenergia ellenzésből szavazatot remélő ellenzék a paksi bővítéssel ellen indított támadása, a szakértelmet kérdőjelezi meg. Magyarország gyarmatosítása szolgálatában azok állnak, amelyek 1995-ben országgyűlési felhatalmazás nélkül magyar állami tulajdonból más államok tulajdonába juttatták az energia szektort.
A közleményt a klub elnöke teljes titulusával vállalja:
Juhos László, Reális Zöldek Klub elnöke, okleveles erősáramú villamos energia ipari technikus, okleveles hőerőgépész mérnök, okleveles energetikus szakmérnök, reaktor szakmérnök, aranydiplomás mérnök
zárja tájékoztatóját Lázár, most a kérdések következnek.
Annyi lesz a különbség az ábrához képest, hogy kétszer ezer helyett kétszer 1200 MW-t építenek.
hangsúlyozza Lázár, ami csak az 50 éves, folyamatos együttműködés folytatása. Ezzel szemben soha, senkinek nem volt kifogása. Ezért sem kellett a tender.
Na most a 66-os szerződésre hivatkozott Lázár. Szerinte az orosz-magyar együttműködés eddig is sikeres volt, nem vonta senki kétségbe, hogy jól működik. A bővítés nem egy üzleti vállalkozás, hanem egy eddig is sikeres együttműködés folytatása.
Lázár szerint a hitelfelvétellel sem fogjuk megsérteni a maastrichti kritériumokat, mivel az államadósság folyamatosan csökken.
ha tud valaki három erőművet építeni, amit tenderrel építettek.
Nem az államközi megállapodásba kell beleépíteni a tendert, hanem a megvalósításba. Azaz a kivitelező Roszatom az építés során tendereztetni fogja az alvállalkozókat.