Sok élvezet lehet az orosz házasságban
-
Az orosz állam képes egyedül arra, hogy piaci kamat alatt biztosítson hitelt. Euroalapon 32 évre fel sem tudtunk volna hitelt venni. Arról még mindig nem volt szó, hogy vajon Oroszországnak vajon miért éri meg az üzlet.
-
Lázár János a Miniszterelnökség államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatót tart a Paksi bővítésről, miután Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin megállapodott, az orosz Roszatom építi meg a paksi atomerőmű két új blokkját.
A hatalmas beruházásról tender nélkül állapodtak meg. A tervek ellen Brüsszel nem emelt vétót, állítja a Miniszterelnökség. A beruházáshoz az oroszok 3000 milliárd forintos hitelt adnak 30 éves futamidőre. A magyar félnek ehhez még kb. 750 milliárd forint önerőt kell adnia. A teljes költség ennél jóval magasabb lehet. A beruházás 40 százalékát magyar vállalkozások végezhetik.
Fotó: Soós Lajos / MTI -
Az Együtt-PM és az LMP is a szerződések közzétételét követeli, a szocialisták társadalmi egyeztetést és tendert sürgettek, többen népszavazást szeretnének a kérdésről. A kormány azt ígérte, be fogja nyújtani a parlamentnek a nemzetközi szerződést és a hozzá csatlakozó szerződéstervezeteket.
-
cikkünk a témában: Jenei Miklós
Sok a kérdőjel
A megállapodás körül egyelőre elég sok a kérdőjel. Kérdés, hogy megéri-e egyáltalán új blokkokat építenünk, pontosan mennyibe fog kerülni az erőmű, volt-e felhatalmazása a kormánynak a megállapodás megkötésére, milyen áramárat hoznak majd az új paksi blokkok. Miért éri meg az oroszoknak nálunk építeni és ehhez még hitelt is adni.
-
cikkünk a témában: Hava Nikita
Gondolom mindenki hallott már arról, hogy
2008-ban Orbán Viktor még ellenzékiként puccsnak nevezte, hogy a szocialisták pont Oroszországgal akarnak szerződést kötni egy fontos energetikai kérdésben. A damaszkuszi útról itt olvashat részletesebben.
-
cikkünk a témában: Hava Nikita
Még nem ismerjük
az orosz hitel pontos konstrukcióját, de nagyságrendileg akkora lenne, mint a 2008-as EU/IMF hitel. Akkoriban a 19 milliárd eurós keretből 12,8 milliárdot hívott le az állam. Az előzetes előzetes hírek alapján 10-12 milliárd eurót adnának az oroszk paksi bővítésre.
-
Lázár János legutóbb arra hivatkozott, hogy hatályban van egy 1966-ban kötött magyar–szovjet együttműködési megállapodás a paksi atomerőmű működtetéséről. Így szerinte kézenfekvő volt, hogy amikor a bővítésről gondolkodik a kormány, egyeztetni kell az oroszokkal. Ezek a tárgyalások 2009-ben kezdődtek. A dolog egyelőre kissé homályos, talán most Lázár többet is elárul erről.
-
a sajtótájékoztató, amit Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Giró-Szász András kormányszóvivő tart a magyar-orosz államközi szerződésről. Kíváncsian várjuk az újabb részleteket.
-
A Fidesz képviselői most is igennel fognak szavazni a kérdésben, mert meggyőződésünk szerint a Paksi Atomerőmű által előállított olcsó villamosenergia lehetővé teszi a rezsicsökkentés folytatását
– kötötte össze Rogán Antal a nagyjából 2025-27 körül üzembe álló új paksi blokkokat a mostani rezsicsökkentéssel. Rogán egyébként a parlament gazdasági bizottságát is vezeti, úgyhogy remélem, ez csak egy vicc akart lenni. Vagy ő már tud valamit és legalább még 12 évnyi Fidesz-kormányzással számol?
-
a nemzetközi és magyar sajtó képviselőit.
-
ami eddig a szerkesztőségben Paksról elhangzott, hogy a témáról szóló cikkeket gyűjtsük egy dossziéba, a Paksamétába. Na de figyeljük inkább a Lázár-sajttájt!
-
Lázár János a 2009-es határozatot nevezi a szerződés alapjának.
-
Kedden kezdődik a tárgyalása.
-
Ezek a blokképítésről, a fűtőanyag-szállításról és a használt fűtőelemek elszállításáról szólnak.
-
Lázár megint a 2009-es parlamenti határozatra hivatkozott. A kormány rendszerint erről úgy beszél, hogy a szocialisták alatt a parlamenti többség rábólintott, kezdjék meg a bővítést előkészítő munkát, és kimondta, szükség van ezekre a beruházásokra. Ez csak részben igaz. A 2009-es határozatban nem azt mondták ki, hogy szükség van a beruházásra, mindössze amellett érveltek, hogy az ellátásbiztonság miatt az energetikai fejlesztéseknél érdemes lenne megvizsgálni egy új erőmű-beruházás lehetőségét. Amely alapján döntést lehetne hozni. Vagyis az Országgyűlés elvi hozzájárulása csak az előkészítési tevékenység megkezdését jelenti.
-
Ma Magyarországon a legolcsóbb áram Paksról származik, és ez a következő harminc-negyven évben sem fog változni.
-
Lázár elmondása szerint a Bizottságot a Roszatommal együtt tájékoztatta, az Uniónak nem volt kifogása a kormányközi megállapodás ellen.
-
Lázár azt mondja, hogy a legolcsóbb áram Paksról származik. Azt viszont nem teszi hozzá, hogy ez nem lesz mindig így, hiszen ha a beruházás költségeit hozzáadjuk az áramárhoz, már nem biztos, hogy olyan jók vagyunk.
Sőt, néhány szakértő azt állítja, irgalmatlan drága lesz az ezzel nyert áram: az ár 95 euró/MWh környékén (forintban: 29 Ft/kWh) lesz, ami több mint a jelenlegi nagykereskedelmi ár kétszerese. De ezt még nem tudjuk pontosan. Igazából nem látjuk a feltételeket, mert nem látunk számításokat.
-
Magyarország a két új reaktorral együtt is energiaimportra szorul majd a jövőben, de a 40-50 százalékos hányad egy részét megújuló forrásokkal akarják biztosítani.
-
jönnek létre az olcsó áram révén, és "Közép-Európa legversenyképesebb gazdaságává válunk" - hangzik a szép ígéret.
-
Lázár János a magyar költségvetés által finanszírozható hitelről beszélt. Egyelőre nem teljesen tiszta, hogy a 3000 milliárdot, amit az oroszok adnak, milyen formában, hogyan fizetjük vissza, növeli-e majd az államadósságot. Lázár szerint ez egy nagyon jó hitel lesz, olcsóbb, mint a piaci.
-
A 10 milliárd eurós hitelt nem céges közvetítés útján, hanem közvetlen államközi kölcsönnel kapja meg az ország. A konkrét kamatról Lázár nem beszél, de állítása szerint a piacinál kedvezőbb feltételeket kaptunk.
-
Valami egészen szürreális közleményben reagált az Orbán-Putyin paktumra a Reális Zöldek Klubja:
A reális zöldek nagyra értékelik, hogy energetikai kérdésekben a miniszterelnök nyílt kártyákkal játszik és bizonyítja a választópolgároknak, hogy a rezsicsökkentést nemcsak választási csaliként, de komolyan gondolja és még az EU és német antinukleáris támadással szemben is vállalja a cselekvést, bízva abban, hogy a magyarság felismerve valós érdekeit támogatni fogja. (...)
Önmagát baloldali egységnek nevező, az atomenergia ellenzésből szavazatot remélő ellenzék a paksi bővítéssel ellen indított támadása, a szakértelmet kérdőjelezi meg. Magyarország gyarmatosítása szolgálatában azok állnak, amelyek 1995-ben országgyűlési felhatalmazás nélkül magyar állami tulajdonból más államok tulajdonába juttatták az energia szektort.
A közleményt a klub elnöke teljes titulusával vállalja:
Juhos László, Reális Zöldek Klub elnöke, okleveles erősáramú villamos energia ipari technikus, okleveles hőerőgépész mérnök, okleveles energetikus szakmérnök, reaktor szakmérnök, aranydiplomás mérnök
-
zárja tájékoztatóját Lázár, most a kérdések következnek.
-
Annyi lesz a különbség az ábrához képest, hogy kétszer ezer helyett kétszer 1200 MW-t építenek.
-
hangsúlyozza Lázár, ami csak az 50 éves, folyamatos együttműködés folytatása. Ezzel szemben soha, senkinek nem volt kifogása. Ezért sem kellett a tender.
-
Na most a 66-os szerződésre hivatkozott Lázár. Szerinte az orosz-magyar együttműködés eddig is sikeres volt, nem vonta senki kétségbe, hogy jól működik. A bővítés nem egy üzleti vállalkozás, hanem egy eddig is sikeres együttműködés folytatása.
-
Lázár szerint a hitelfelvétellel sem fogjuk megsérteni a maastrichti kritériumokat, mivel az államadósság folyamatosan csökken.
-
ha tud valaki három erőművet építeni, amit tenderrel építettek.
-
- MSZP: Mesterházy Attila szerint lehet, hogy törvénytelen a megállapodás, mert parlamenti jóváhagyás kellett volna hozzá
- Együtt-PM: Bajnaiék népszavazást kezdeményeznek a bővítésről
- DK: Gyurcsányék parlamenti vitanapot akarnak
- LMP: a párt a bővítési megállapodás nyilvánosságra hozását követeli
-
Nem az államközi megállapodásba kell beleépíteni a tendert, hanem a megvalósításba. Azaz a kivitelező Roszatom az építés során tendereztetni fogja az alvállalkozókat.