Ha nem Erdősiné pecsételt először, hogyhogy ő lett az első?

A keddi Alkotmány utcai balhé egyik főszereplője a Nemzeti Választási Iroda (NVI) bejáratánál elhelyezett időbélyegző lett. A kapunál azért harcolt Erdősi Lászlóné, Nyakó István, no meg a 20 kopasz férfi, hogy kit tud pecsételni majd a bélyegzőnél, amint megszűnik a boltbezárós népszavazási kérdés védettsége.

A helyszínen készült videókon annyi látszik, hogy a döntő pillanatban Nyakó másodpercekkel lemaradt (állítása szerint a kopaszok akadályozták), és Erdősiné kísérője pecsétel először. Majd rá négy másodpercre a szomorú Nyakó István.

Innentől következik egy kis jogászkodás. Az időbélyegzőnek azért lett fontos a szerepe a népszavazási eljárásban, mert ez dönt a kérdések sorrendjéről. Tehát az már nem számít, milyen sorrendben érkeznek a benyújtók az emeleti irodába, ahol elvégzik a papírmunkát, vagyis a hivatalos benyújtást. A lényeg, hogy milyen időpontot üt a pecsét. 

Ez azért érdekes, mert erről az időbélyegzős szabályról egyetlen jogszabály sem rendelkezik. Az NVI vezetője, Pálffy Ilona vezette be ezt a gyakorlatot tavaly, miután egy MSZP-s kérdést épp egy sorrendi vita miatt kaszált el az Nemzeti Választási Bizottság (NVB), majd a Kúria.

Az MSZP egyszer első volt

Történt ugyanis, hogy az akkori döntő pillanatban az MSZP-s kérdést a párt NVB-delegáltja, Litresits András adta le. Neki állandó belépője van az épületbe, így gyorsabban, az igazolványok bemutatása nélkül be tudott lépni, míg a szintén kérdést benyújtó Wodicska Zoltán (egy Schmuck Andor-közeli magánszemély) intézte a belépését.

Az NVB, majd a Kúria szerint sem volt szabályos így a benyújtás, mert Lukács nem személyesen intézte a benyújtást. Márpedig a törvény szerint csak személyesen vagy postai úton lehet a kérdést benyújtani. Litresits ráadásul az állandó belépőjével jogosulatlan előnyre is szert tett, és korábban lépett be az épületbe. Ezért Wodicska Zoltán, azóta elkaszált kérdésével foglalkozott az NVB.

Ezután az eset után rendelte el Pálffy Ilona NVI-vezető, hogy beüzemelnek a kapunál egy időbélyegzőt, ami egyértelműen dönthet a sorrendiség kérdéséről.

De hol kezdődik a kérdés benyújtása?

Lényeges - mondhatni perdöntő - kérdés, honnan kezdődik egy népszavazási kérdés benyújtása. Két eset lehetséges.

1. Ha az időbélyegzőtől kezdődik, akkor azokat a kérdéseket el kellene automatikusan utasítani, amelyeket nem személyesen a benyújtó pecsételt le a bélyegzőnél. Vagyis ebben az esetben Erdősiné nem szabályosan nyújtotta be a kérdését, hiszen bizonyíték van rá, hogy a kísérője pecsételt.
2. Ha nem az időbélyegzőtől kezdődik a benyújtás, akkor tényleg mindegy, lent ki pecsétel. Viszont akkor miért ez a pecsét dönt az eljárásban sorrendiségről?

Az NVI azt mondta az Indexnek, hogy a jogszabályok alapján az NVI vezetőjének nincs jogköre, hogy az időbélyegzős jelenetet vizsgálja. Vagyis ez alapján biztos nem utasítják el Erdősiné kérdését. Az NVB pedig az eddigi gyakorlat alapján nem vizsgálta, hogy az időbélyegzőnél személyesen pecsételt-e valaki, vagy sem.

A dolgot azért nehéz eldönteni, mert mint említettük, egyetlen jogszabályban sem szerepel az időbélyegző, vagy az, hogyan kell eldönteni a sorrendet. Pálffy Ilona ezért is kérte többször a jogalkotót, hogy rendezze a helyzetet. A pártok azonban nem változtattak.