Szeretnénk sok mindent kidobni a történelem ablakán, van, aki az elmúlt 8 évet, van, aki 27-et. A múltat végképp el akarták egyesek törölni.
Ez a 8 év, ami itt történt, sokáig itt fog maradni, mert ránk rakódott, mondja. A változást apró korrekcióként képzelem el, nem forradalomként.
Mi lenne, ha az lenne a DK választási programja, hogy "engedjük élni az embereket"? Olyan országot akarnék, Horn Gyulát parafrazeálva, ahol nem csak meghalni, hanem élni is lehet, magyarázza.
Ezért nem mondok olyanokat, ami jól hangzik, de tudom, hogy nem valósítható meg, vagy olyan áron, ami többet pusztít, mint épít, mondta.
Van, aki a vereségből azt tanulta meg, hogy még keményebbnek kell lenni. Ma már olyan kemény, hogy a vigyorgását is vicsorgásnak látom. Mi mit tanultunk meg? Az ellenkezőjét.
„Az első lövés
1956. október 23-án, este 11-kor indultunk a Rádió elfoglalására. Odáig csak tüntettünk, énekeltünk, néhány éljent és vesszent kiáltottunk: eszünkbe sem jutott, hogy elfoglaljunk valamit. Csak amikor az ávósok orvul rálőttek arra a küldöttségre, mely az ifjúság kiáltványát akarta felolvasni, indultunk el a Sándor utcában a Rádió felé.
Még akkor nem voltak fegyvereink. Még akkor igazi dühünk sem volt. Olyanok voltunk, mint a fiatal kígyó, melynek még nem nőtt méregfoga. Ilyenféle verseket kiabáltunk:
„Miniszternek buta, mondjon le a Bata.”
És:
„Menjünk tovább előre, ne hallgassunk Gerőre” – írta Örkény István Noteszlapok címen megjelent feljegyzésében október 23-ról.
Szerény érdeklődés mellett tartotta meg az MSZP Kunhalmi Ágnessel és az általa meghívott demokratikus ellenzéki pártok képviselőivel a megemlékezését Nagy Imre házánál az Orsó utcában.
A tucatnyi sajtós és a pártok képviselőin kívül két embert azonosítottam civilként, egyikőjük megkért, hogy ne fanyalogva írjak a rendezvényről, ezért most ez egy fanyalgásmentes poszt lesz.
Kunhalmi megsajnálva engem odaadta az esernyőjét, majd erős felütéssel kezdte a beszédét: a sztálinista diktatúrához hasonlította a jelenlegi Orbán-kormányt.
Szerinte 1956 harcosai, hősei szomorúak lennének, ha látnák, hogy mivé lett az ország és, hogy ami ellen harcoltak, az van most. A Fidesz és a sztálinizmus közötti hasonlóságok:
Különbségek:
Ezután elhelyezték a zuhogó esőben a koszorút, ebből kiderült kik vannak jelen:
DK, Párbeszéd, Együtt, MoMa, Liberálisok, és kiderült, hogy még létezik a Szolidaritás, mert még ők is.
A rendezvény negyed óráig tartott, ezután a demokrácia elvonult az Orsó utcából.
Az esernyőt visszaadtam Kunhalmi Ágnesnek.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik nagy tanulsága, hogy egy millimétert sem szabad feladni nemzeti függetlenségünkből - jelentette ki Rétvári Bence az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen vasárnap, a budapesti Bem téren.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hangsúlyozta: ennek most különös aktualitást ad, hogy ma is küzdenünk kell identitásunk és kultúránk megőrzéséért, ami 2015-ben veszélybe került a migrációs krízis kialakulásával.
A politikus emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elmúlt évszázadokban számos alkalommal - 1456-ban, 1686-ban 1848/49-ben - és 1956-ban is a világ figyelmének középpontjába került. Akkor is egyedül maradunk a szabadságért vívott harcban, mert az európai nagyhatalmak saját nemzeti érdekeikre figyeltek.
A világ ránk figyelt 1989-ben is, de Magyarország 2018-ban, a választások nyomán újra a történelem fősodrában lehet, mert befolyásolni fogja egész Európa történelmét - vélekedett.
A megemlékezést fáklyás felvonulás előzte meg több ezer ember részvételével. A menet, két korhű Csepel teherautó felvezetésével a Műegyetem, az 1956 október 22-i diák nagygyűlés helyszíne elől indult el, majd érkezett meg a Bem József térre. A menetben résztvevők lyukas, nemzeti színű zászlókat lobogtattak, sokan nemzeti színű karszalagot viseltek.
A Bem téren tartott megemlékezésen a szobor előtt elhelyezték Orbán Viktor miniszterelnök koszorúját is.
Hiába a kellemes késő őszi idő 1956 október 23-án – napsütés volt és 19-20 fok, sokkal jobb, mint az elmúlt négy év megemlékezésein, amikor inkább 10-15 fok volt és általában esett is –, maga 1956 inkább hideg volt.
A budapesti hőmérsékleti rekordok között kilenc is 1956-ból való, mind hidegrekord.
Valószínűleg az évszázad leghidegebb februárja volt 1956-ban. Budapesten mindjárt hat rekordot adott az év:
A tavasz sem volt az igazi,
„Több mint egy emberöltőnyi fejlődést és szabadságot vettek el az országtól 1956 árulói” – mondta az MTI szerint Lázár János a makóiaknak küldött üzenetében.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn megjelent levelében azt írta, „a bűnösök, 1956 árulói, nem egyszerűen szabadlábon maradhattak, de még hatalomban is” és ez nem csupán az ország igazságérzetét sértette, hanem a fejlődését is visszavetette.
De a vértelen forradalomra, 1989-re jabb árulás következett: a nemzeti érdek elleni politizálás, a szüntelen törekvés arra, hogy az országot
a multinacionális nagytőke legvidámabb barakkjává
tegyék - vélte a miniszter.
Ennek lett vége 2010-ben Lázár szerint, aki úgy látja Magyarország csak akkor tud visszatérni arra a pályára, amire '56 hősei októberben visszakormányozták, és amelyről a szovjet tankok a magyar kollaboránsaikkal együtt novemberben letérítették, ha "felhatalmazást kapunk a folytatásra". Ha a "Márciusban újrakezdjük!" jelszavát jövőre úgy aktualizálhatjuk, hogy "Májusban tovább visszük!", "Jövő tavasszal folytatjuk!"
Vasárnap jelentették be Gulyás Mártonék, hogy nem gyűlnek össze a Kossuth téren, úgyhogy ha oda akart volna menni, ne tegye. A Közös Ország Mozgalom a rossz időre való tekintettel mondta le a rendezvényt, ahol a közönség soraiban ott lett volna a DK, az MSZP, a Szolidaritás és a Párbeszéd is.
A Párbeszéd megváltoztatta rendezvényének helyszínét az utolsó utáni pillanatban:
Reggel 9 órakor a Szamos Caféban ünnepelhetik a forradalmat a párt kormányfőjelöltjével Karácsony Gergellyel.
Eredetileg a Széchenyi rakparton lévő Bibó István szobornál tartották volna a rendezvényt, a rossz időre való tekintettel változtattak a helyszínen.
Az MTI összefoglalója (alaposan szerkesztve) a vasárnapról:
Kövér László Martonvásáron: a szabadságvágy a magyarság erkölcsi többségét mindig egybekovácsolja és összetartja. 1456-ot, 1956-ot és 2017-et a történelmi azonosság összeköti, a magyarok nemcsak a maguk, hanem Európa szabadságát is védték és mindhárom korban cserben hagyott bennünket Nyugat-Európa.
Boross Péter Hódmezővásárhelyen: a magyar történelmet évszázadokon át végigkísérte a szabadságvágy, a hazaszeretet, ami biztató a jövőre nézve. Ha ugyanis minden generáció érzi a kötelezettséget, hogy ezt az üzenetet átadja az utána jövőknek, "akkor nincs veszve a hon, a haza" - mondta.
Trócsányi László igazságügy-miniszter a műegyetemi emlékműnél: a körülmények változnak, de az igazi értékek állandóak, és ezek szükségesek a sikerhez és megbecsüléshez minden nemzet, így a magyarság számára a harmadik évezred elején is.
Simicskó István szintén a Műegyetemnél:Elődeink nagy árat fizettek a mi szabadságunkért, ezért is fontos megbecsülni a szabadság értékeit. "Ma a magyarság szabad", Magyarország demokratikus ország. Olyan ország, amely megvédi értékeit, kultúráját, nyelvét, állampolgárait és határait.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az óbudai önkormányzati ünnepségen: 1956 forradalma olyan erkölcsi alapot ad, amelyre a ma döntéseit is bátran építhetjük. Tetteinket továbbra is kizárólag a magyar értékek, a magyar emberek érdekei és a Magyarország jövőjébe vetett hit vezérlik.
Gulyás Gergely Szentesen: a 20. századi magyar történelem legnagyszerűbb eseménye az 1956-os forradalom. Az ország megítélésének ékköve a mai napig, hogy 1956-ban a forradalmárok hősiességről bizonyítékot adva szembeszálltak a világ akkor legerősebb hadseregével.
...akkor ezek közül a programok közül választhat:
Áder János esernyő kíséretében vonult fel a Kossuth téren Ünnepélyes zászlófelvonással indult október 23. Az eső sem húzta keresztül a programot a Kossuth téren, ahol a díszszázad vonult a nemzeti lobogóval a zászlórúd felé. Előtte köztársasági elnök megadta az engedélyt, hogy a forradalom 61. évfordulója alkalmából fel is vonják a zászlót, a nyolc katona ünnepélyesen egyenesen a zászlórúdig ment, ahogy minden évben. Igaz, ezúttal erős szélben kellett tartani a lobogót, amely fektében esővízzel is megtelt. A rögzítés a zászlórúdhoz problémamentesen zajlott, így a himnusz alatt lassan megindulhatott felfelé.
Itt gyűjtöttük össze az október 23-i közlekedési tudnivalókat. A lényeg, hogy lezárják a forgalom elől
8.00: Zászlófelvonás a Kossuth téren Áder Jánossal és Kövér Lászlóval
9.00: Baloldali közös koszorúzás Nagy Imre házánál az Orsó utcában
15.00: Orbán Viktor beszéde a Terror Házánál
15.30: A Jobbik megemlékezése a Corvin közben
16.00: Közös ellenzéki (mínusz Jobbik) koszorúzás a Vértanúk terén
18.30: A Momentum megemlékezése a Szabadság téren
A 16:30-ra tervezett közös ellenzéki tüntetés, viszont, amelyet Gulyás Márton Közös Ország Mozgalom nevű szervezete tartott volna a Kossuth téren – a közönség soraiban a DK, az MSZP, a Párbeszéd politikusaival, zászlajaival – a rossz időre hivatkozva elmarad.
Itt van a hétvégi, a hétfőre is szóló időjárásjelentésünk. A lényeg emlékeztetőül:
Hétfőn borult lesz az ég, hajnalban 3-10 fokra ébredhetünk, és sokfelé várható eső, zápor. Az Időkép szerint Budapesten 11 mm-nyi esőre kell számítani, ami jelentős mennyiségnek számít. Az északnyugati szelet nagy területeken erős, a Dunántúlon viharos lökések kísérhetik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 8-14 fok között várható.
Délutántól nyugat felől csökken a felhőzet, keddre pedig a csapadék elhagyja hazánkat, már csak szeles, hűvös időre kell készülni (11-16 fok).