Borzasztó időjárással, nagy ellenzéki összejövetel nélkül telt az ünnep

„Az első lövés

1956. október 23-án, este 11-kor indultunk a Rádió elfog­lalására. Odáig csak tüntettünk, énekeltünk, néhány éljent és vesszent kiáltottunk: eszünkbe sem jutott, hogy elfoglal­junk valamit. Csak amikor az ávósok orvul rálőttek arra a küldöttségre, mely az ifjúság kiáltványát akarta felolvasni, indultunk el a Sándor utcában a Rádió felé.

Örkény István

Fotó: Hunyady József

Még akkor nem voltak fegyvereink. Még akkor igazi dü­hünk sem volt. Olyanok voltunk, mint a fiatal kígyó, mely­nek még nem nőtt méregfoga. Ilyenféle verseket kiabál­tunk:

„Miniszternek buta, mondjon le a Bata.”

És:

„Menjünk tovább előre, ne hallgassunk Gerőre” – írta Örkény István Noteszlapok címen megjelent feljegyzésében október 23-ról.

Szerény érdeklődés mellett tartotta meg az MSZP Kunhalmi Ágnessel és az általa meghívott demokratikus ellenzéki pártok képviselőivel a megemlékezését Nagy Imre házánál az Orsó utcában.

Fotó: Németh Péter

A tucatnyi sajtós és a pártok képviselőin kívül két embert azonosítottam civilként, egyikőjük megkért, hogy ne fanyalogva írjak a rendezvényről, ezért most ez egy fanyalgásmentes poszt lesz.

Kunhalmi megsajnálva engem odaadta az esernyőjét, majd erős felütéssel kezdte a beszédét: a sztálinista diktatúrához hasonlította a jelenlegi Orbán-kormányt.

Szerinte 1956 harcosai, hősei szomorúak lennének, ha látnák, hogy mivé lett az ország és, hogy ami ellen harcoltak, az van most. A Fidesz és a sztálinizmus közötti hasonlóságok:

• korrupció,
• minden tönkretétele,
• lopás,
• elnyomó rezsimet működtetése.

Különbségek:

• Az egy külső elnyomás volt, a mostani meg belső, fontos, hogy ez magyar nép számára világos legyen.

Ezután elhelyezték a zuhogó esőben a koszorút, ebből kiderült kik vannak jelen:

DK, Párbeszéd, Együtt, MoMa, Liberálisok, és kiderült, hogy még létezik a Szolidaritás, mert még ők is.

A rendezvény negyed óráig tartott, ezután a demokrácia elvonult az Orsó utcából.

Az esernyőt visszaadtam Kunhalmi Ágnesnek.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik nagy tanulsága, hogy egy millimétert sem szabad feladni nemzeti függetlenségünkből - jelentette ki Rétvári Bence az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen vasárnap, a budapesti Bem téren.

Fotó: Mohai Balázs

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hangsúlyozta: ennek most különös aktualitást ad, hogy ma is küzdenünk kell identitásunk és kultúránk megőrzéséért, ami 2015-ben veszélybe került a migrációs krízis kialakulásával.

A politikus emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elmúlt évszázadokban számos alkalommal - 1456-ban, 1686-ban 1848/49-ben - és 1956-ban is a világ figyelmének középpontjába került. Akkor is egyedül maradunk a szabadságért vívott harcban, mert az európai nagyhatalmak saját nemzeti érdekeikre figyeltek.

A világ ránk figyelt 1989-ben is, de Magyarország 2018-ban, a választások nyomán újra a történelem fősodrában lehet, mert befolyásolni fogja egész Európa történelmét - vélekedett.

A megemlékezést fáklyás felvonulás előzte meg több ezer ember részvételével. A menet, két korhű Csepel teherautó felvezetésével a Műegyetem, az 1956 október 22-i diák nagygyűlés helyszíne elől indult el, majd érkezett meg a Bem József térre. A menetben résztvevők lyukas, nemzeti színű zászlókat lobogtattak, sokan nemzeti színű karszalagot viseltek. 

A Bem téren tartott megemlékezésen a szobor előtt elhelyezték Orbán Viktor miniszterelnök koszorúját is.

Hiába a kellemes késő őszi idő 1956 október 23-án – napsütés volt és 19-20 fok, sokkal jobb, mint az elmúlt négy év megemlékezésein, amikor inkább 10-15 fok volt és általában esett is –, maga 1956 inkább hideg volt.

Fotó: Michael Rougier

A budapesti hőmérsékleti rekordok között kilenc is 1956-ból való, mind hidegrekord.

Valószínűleg az évszázad leghidegebb februárja volt 1956-ban. Budapesten mindjárt hat rekordot adott az év:

• február 3: -18,2
• február 4: -19
• február 5: -20
• február 9: -21
• február 17: -21
• február 27: -17,8

A tavasz sem volt az igazi,

• a leghidegebb budapesti április 8. is 1956-ban volt: -6,3 fok.
• Az ősszel folytatódott, szeptember 16-án csak -3,8 fokot mértek
• aztán jött a kellemesen meleg, egyébként meg nagyon is forró október, hogy utána jó dramaturgiai érzékkel 
• november 9. megint hidegrekordot adjon -6,8 fokkal.

„Több mint egy emberöltőnyi fejlődést és szabadságot vettek el az országtól 1956 árulói” – mondta az MTI szerint Lázár János a makóiaknak küldött üzenetében.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn megjelent levelében azt írta, „a  bűnösök, 1956 árulói, nem egyszerűen szabadlábon maradhattak, de még hatalomban is” és ez nem csupán az ország igazságérzetét sértette, hanem a fejlődését is visszavetette.

De a vértelen forradalomra, 1989-re jabb árulás következett: a nemzeti érdek elleni politizálás, a szüntelen törekvés arra, hogy az országot

a multinacionális nagytőke legvidámabb barakkjává

tegyék - vélte a miniszter.

Ennek lett vége 2010-ben Lázár szerint, aki úgy látja Magyarország csak akkor tud visszatérni arra a pályára, amire '56 hősei októberben visszakormányozták, és amelyről a szovjet tankok a magyar kollaboránsaikkal együtt novemberben letérítették, ha "felhatalmazást kapunk a folytatásra". Ha a "Márciusban újrakezdjük!" jelszavát jövőre úgy aktualizálhatjuk, hogy "Májusban tovább visszük!", "Jövő tavasszal folytatjuk!" 

Vasárnap jelentették be Gulyás Mártonék, hogy nem gyűlnek össze a Kossuth téren, úgyhogy ha oda akart volna menni, ne tegye. A Közös Ország Mozgalom a rossz időre való tekintettel mondta le a rendezvényt, ahol a közönség soraiban ott lett volna a DK, az MSZP, a Szolidaritás és a Párbeszéd is.

A Párbeszéd megváltoztatta rendezvényének helyszínét az utolsó utáni pillanatban:

Reggel 9 órakor a Szamos Caféban ünnepelhetik a forradalmat a párt kormányfőjelöltjével Karácsony Gergellyel.

Eredetileg a Széchenyi rakparton lévő Bibó István szobornál tartották volna a rendezvényt, a rossz időre való tekintettel változtattak a helyszínen.

Az MTI összefoglalója (alaposan szerkesztve) a vasárnapról: 

Kövér László Martonvásáron: a szabadságvágy a magyarság erkölcsi többségét mindig egybekovácsolja és összetartja. 1456-ot, 1956-ot és 2017-et a történelmi azonosság összeköti, a magyarok nemcsak a maguk, hanem Európa szabadságát is védték és mindhárom korban cserben hagyott bennünket Nyugat-Európa.

Fotó: Soós Lajos

Boross Péter Hódmezővásárhelyen: a magyar történelmet évszázadokon át végigkísérte a szabadságvágy, a hazaszeretet, ami biztató a jövőre nézve. Ha ugyanis minden generáció érzi a kötelezettséget, hogy ezt az üzenetet átadja az utána jövőknek, "akkor nincs veszve a hon, a haza" - mondta.

Trócsányi László igazságügy-miniszter a műegyetemi emlékműnél: a körülmények változnak, de az igazi értékek állandóak, és ezek szükségesek a sikerhez és megbecsüléshez minden nemzet, így a magyarság számára a harmadik évezred elején is.

Fotó: Koszticsák Szilárd

Simicskó István szintén a Műegyetemnél:Elődeink nagy árat fizettek a mi szabadságunkért, ezért is fontos megbecsülni a szabadság értékeit. "Ma a magyarság szabad", Magyarország demokratikus ország. Olyan ország, amely megvédi értékeit, kultúráját, nyelvét, állampolgárait és határait. 

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az óbudai önkormányzati ünnepségen: 1956 forradalma olyan erkölcsi alapot ad, amelyre a ma döntéseit is bátran építhetjük. Tetteinket továbbra is kizárólag a magyar értékek, a magyar emberek érdekei és a Magyarország jövőjébe vetett hit vezérlik. 

Gulyás Gergely Szentesen: a 20. századi magyar történelem legnagyszerűbb eseménye az 1956-os forradalom. Az ország megítélésének ékköve a mai napig, hogy 1956-ban a forradalmárok hősiességről bizonyítékot adva szembeszálltak a világ akkor legerősebb hadseregével.

...akkor ezek közül a programok közül választhat:

Fotó: Mohai Balázs

• a Műegyetem és a Terror Háza Múzeum épülete látványos megvilágítást kap.
• Idén is lesz Nyitott Parlament, azaz október 23-án 10 órától a családok megnézhetik az Országházban a Szent Koronát, a Díszlépcsőházat és a Kupolacsarnokot is. 
• Nagyobb gyerekekkel moziba is lehet menni, október 23-án 1956-os játék- és dokumentumfilmeket vetítenek a Corvin, a Tabán, valamint a Kino Café Moziban, ezek a programok is ingyenesek. 
• Október 22. és november 4. között a 4-es, 6-os, 47-es és 49-es villamosvonal egy-egy ikonikus forradalmi helyszínén - a Móricz Zsigmond körtérnél, a Szent Gellért térnél, a Kálvin térnél, a Széna térnél, a Jászai Mari térnél, a Nyugati térnél, a Blaha Lujza térnél és a Corvin negyednél - korhű ruhába öltözött rikkancsok osztogatnak majd korabeli hírekből összeállított újságot. A 6-os és a 49-es villamosvonalon nosztalgia villamosjáratok is közlekednek majd. 
• Október 23-án 17 órától Szabadságkoncert 1956 lesz a Millenáris B csarnokban, fellép mások mellett a Margaret Island és az Irie Maffia is. A belépés ingyenes, de előzetes online regisztráció szükséges hozzá. 

Fotó: Illyés Tibor

Áder János esernyő kíséretében vonult fel a Kossuth téren Ünnepélyes zászlófelvonással indult október 23. Az eső sem húzta keresztül a programot a Kossuth téren, ahol a díszszázad vonult a nemzeti lobogóval a zászlórúd felé. Előtte köztársasági elnök megadta az engedélyt, hogy a forradalom 61. évfordulója alkalmából fel is vonják a zászlót, a nyolc katona ünnepélyesen egyenesen a zászlórúdig ment, ahogy minden évben. Igaz, ezúttal erős szélben kellett tartani a lobogót, amely fektében esővízzel is megtelt. A rögzítés a zászlórúdhoz problémamentesen zajlott, így a himnusz alatt lassan megindulhatott felfelé.

Itt gyűjtöttük össze az október 23-i közlekedési tudnivalókat. A lényeg, hogy lezárják a forgalom elől

• az Eötvös utcát az Aradi utca és a Szófia utca között, a Csengery utcát az Andrássy út és a Hunyadi tér között, a Vörösmarty utcát az Aradi utca és a Hunyadi tér között, az Izabella utcát az Aradi utca és a Szófia utca között, a Rózsa utcát az Aradi utca és a Szegfű utca között, valamint a Szív utcát az Aradi utca és a Szegfű utca között 6:00-tól másnap 4:30-ig;
• az Andrássy utat az Oktogon és a Kodály körönd között 8:00-tól másnap 4:30-ig;
• az Andrássy utat a Kodály körönd és a Hősök tere között, a Kodály köröndöt, a Szinyei Merse Pál utcát az Aradi utca és az Andrássy út között, valamint a Felsőerdősor utcát az Andrássy út és a Benczúr utca között 13:00-tól 20:00-ig;
• a Bródy Sándor utcát a Szentkirály utca és a Puskin utca között 13:30-tól 22:00-ig;
• a Corvin köz–József körút– Baross utca–Szentkirályi utca– Bródy Sándor utca útvonalon 16:30-tól 17:00-ig.

8.00: Zászlófelvonás a Kossuth téren Áder Jánossal és Kövér Lászlóval

9.00: Baloldali közös koszorúzás Nagy Imre házánál az Orsó utcában

15.00: Orbán Viktor beszéde a Terror Házánál

15.30: A Jobbik megemlékezése a Corvin közben

16.00: Közös ellenzéki (mínusz Jobbik) koszorúzás a Vértanúk terén

18.30: A Momentum megemlékezése a Szabadság téren

A 16:30-ra tervezett közös ellenzéki tüntetés, viszont, amelyet Gulyás Márton Közös Ország Mozgalom nevű szervezete tartott volna a Kossuth téren – a közönség soraiban a DK, az MSZP, a Párbeszéd politikusaival, zászlajaival – a rossz időre hivatkozva elmarad.

Itt van a hétvégi, a hétfőre is szóló időjárásjelentésünk. A lényeg emlékeztetőül:

Hétfőn borult lesz az ég, hajnalban 3-10 fokra ébredhetünk, és sokfelé várható eső, zápor. Az Időkép szerint Budapesten 11 mm-nyi esőre kell számítani, ami jelentős mennyiségnek számít. Az északnyugati szelet nagy területeken erős, a Dunántúlon viharos lökések kísérhetik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 8-14 fok között várható.

Délutántól nyugat felől csökken a felhőzet, keddre pedig a csapadék elhagyja hazánkat, már csak szeles, hűvös időre kell készülni (11-16 fok).