Borzasztó időjárással, nagy ellenzéki összejövetel nélkül telt az ünnep

Orbán világa mögött a nemzetemésztő önkény világa sejlik fel.

Orbán rendszere a hazugság maga. Ahol demokráciát hazudik, ott önkény van. Ahol nyugdíjat véd, ott nyugdíjat lop, sorolja Gyurcsány.

"Orbán természetét, kultúráját, szándékait illetően mindennel szembenáll, ami 56 és 90 volt. Nem 1956 és 90 örököse, hanem mindezek elárulója. Ezért állunk vele szemben", mondta.

Jövő helyett múlt. Demokrácia elárulása, Európa elárulása. Ez a Fidesz. Nincs lehetőség kompromisszumot kötni. Hiú ábránd, hogy megváltoznak, hogy korrigálnak. Le kell őket győzni őket inkább 2018-ban, mint 2022-ben, mondja a DK-elnök.

A DK a politikai élet legkiszámíthatóbb, legegységesebb pártja. A kiszámíthatóság fontos, mert az ember a végén kormányozni akar. Ha valaki ezt is és azt is tudja mondani ellenzékben, akkor hogy fog viselkedni kormányon?, teszi fel a kérdést. Aztán a Jobbik pálfordulásáról beszél viszonylag hosszan, majd odaszúr gyakorlatilag minden pártnak.

Gyurcsány szerint lehet, hogy senki nem akarja visszahozni a 2010 előtti világot, de ő meg nem akarja kidobni a 2010 előtti világ egy csomó dolgát.

még ha istenkáromlásnak is hangzik:

Ne keressenek burkolt, rafinált üzenetet, de a mai DK jobban hasonlít a 88-as Fideszre, mint a mai Fidesz egykori önmagára, mondta Gyurcsány.

Prédikáció helyett többet ér, hogy látják, mit cselekszünk, tette hozzá később.

A rendszerváltozás pártjai vagy eltűntek, vagy drámai nehézségekkel néznek szembe. Az utolsó élő párt, az MSZP soha nem látott kihívásokkal néz szembe. Kívánjuk, hogy megoldják.

És a Fidesz?

Valóban, létezett egy Fidesz nevű párt 29 évvel ezelőtt. De ennek a mostanihoz nincs semmi köze, mondta Gyurcsány. 

A 88-as Fidesz a szabad Magyarország szabadelvű pártja volt. Értette a szabadság összetartó és szervező erejét. Büszke volt sokszínű polgári, népi nemzeti gyökereit, nyitott társadalmat, isten bocsássa meg, Open Societyt akart, mondta Gyurcsány Sorosra is utalva. A régi Fidesz azt harsogta, hogy "Térdre, csuhások", de értette, hogy mindannyian ott hordjuk magunkban a teremtő isten képmását.

Mondhatnám, hogy milyen mára. Nem ilyen. Minden, ami nem 1988-as. Bezárkózó, szabadsággal szemben a hatalom erőszakos rendjére építkező, nemzetről beszélő de párthűségben gondolkodó, minden tőle eltérőt a pokolba kívánó és megtorló. Jobban szereti, ha ő ellenőrit, mint ha őt ellenzőrzik. Nem nyugaton látja a barátokat és szövetséget, hanem az önkény uralta keleten.

Hanem azért, mert el szerettük volna mondani, hogy történelmi, erkölcsi értelemben vállaljuk 56 álmait és örökségét, mondta Gyurcsány.

Hősként tekintünk Nagy Imréékre, mondta. De ez nem csak 1956 évfordulója, hanem mégiscsak visszatekintünk elmúlt 6 évünkre, és megpróbálunk előre is nézni, hadd szóljak az ünnepeltről, a DK-ról is, mondta.

A forradalom álma és valósága nem esik egybe - ez történt 1990 körül is. Sokak számára csalódást, vitákat hozott. Egyik oldalon a történelmi siker, másik oldalon ott az elszegényedés, embertelenedés, a keserűség világa.

Amikor 6 éve megalakultunk, arra vállalkoztunk, hogy ezt a két érzést megpróbáljuk egymással kibékíteni.

Köszönti a 6 éves DK-t az 56-os forradalom évfordulóján. A tisztesség úgy kívánja, hogy először ne magunkról, hanem 56-ról beszéljünk, mondta.

A forradalom isteni ajándék, egyszerre nagyszerű és tragikus. Felemelő és gyilkos. Furcsa, keserédes ünnep. Árulás, és hűség. Egyik oldalon gyilkosság, másik oldalon jeltelen sírba temetett áldozat, kezdi a beszédet Gyurcsány.

Az eső nem akadályozza meg a Momentumot abban, hogy megtartsa az este fél hétre a Szabadság térre hirdetett demonstrációját. Mint ismert, a Gulyás Márton-féle rendezvényt lefújta a szervező.

A Momentum azt írta, hogy "a NOlimpia idején minden nap hidegebb volt, mi mégis kint álltunk a fagyban, hogy célt érjünk.

Ha az eső elriasztana minket attól, hogy küzdjünk a változásért, jobb lenne, ha mi is inkább a kanapén ülve maradnánk örökre.

Nem lehet az időjárás az akadálya annak, hogy összegyűljünk, megemlékezzünk a forradalom hőseiről, és üzenjünk a politikai elitnek. Ahogy ‘56-ban, úgy ma is fontos, hogy tegyünk az elnyomás ellen" - írta a párt. Fekete-Győr András elnök még videót is csinált erről.

Most a Szolidaritás mozgalomtól Székely Sándor beszél a DK rendezvényén. És ezt mondja: "Mostanában sokan kérdezik tőlünk, hogy mi a Szolidaritás mozgalom, honnan jövünk? És tudjátok honnan? A KÜLVÁROSBÓL."

Részletezte is: Csepel, Havanna lakótelep, Újpalota.

Fülledt meleg van, a közönség fegyelmezetten figyel.

Ma a DK a legjobban fejlődő ellenzéki párt, zárja sorait Székely. Vastaps.

Minden résztvevő kap egy Ötévkönyv című kötetet, amit Debreceni József szerkesztett és a DK-ról szóló MTI hírek, cikkek, és fotók vannak benne. Ma van a DK szülinapja is.

A Keleti pályaudvar mellett, egy szállodában tartja megemlékezését a DK délután kettőtől, vagyis mostantól. Gyurcsány Ferenc már megérkezett, Bokros Lajos viszont belázasodott, így ő nem mond beszédet, pedig tervben volt. Rövid levelében Bokros azt írta egyebek mellett, hogy "kívánjuk, hogy a Demokratikus Koalíció gyarapodjon, mutassa fel az európai baloldaliság értékeit, hagyományait."

Csepelen tartotta volna az Együtt október 23-i ünnepi megemlékezését 18:30-kor. A megemlékezésen beszédet mondott volna Eörsi László történész és Szabó Szabolcs, az Együtt csepeli és soroksári egyéni országgyűlési képviselője.

Fotó: Szécsi István

Helyszín: a Martinász szobornál lett volna a Csepel Művek főbejáratával szemben.

Nos, ilyen.

Hát azt, hogy a magyar írók mindig is ott küzdöttek a szabadságért, függetlenségért vívott harcok élvonalában.

Kurcsainé Herter Anikónak minden oka megvolt rá, hogy erről beszéljen, hiszen október 23-án a Magyar Írószövetség székházának udvarán az 1956-os és a Gérecz Attila-emléktábla hétfői megkoszorúzása előtt állva szólalt fel – írta az MTI. Emlékeztetett:

• az Írószövetség lapjában már 1953-tól megjelentek a rendszerrel szembeni kritikus írások;
• így volt ez 1956-ban is, amikor a szabadság, a függetlenség volt a tét.
• Az 1956-os forradalom előkészítésében az írószövetség fontos szerepet játszott;
• Bajza utcai székházuk a forradalom szellemi központja volt;
• Az írók többsége tollal küzdött, de volt, aki fegyverrel.
• Így tett Gérecz Attila költő is, aki börtönből való szabadulása után azonnal fegyvert fogott, és harcba szállt a nemes célért: a hazáért, a szabadságért
• És nem tagadták meg értékeiket a forradalom bukása után sem: '56 december 28-án is kiálltak mellettük, felvállalva a börtönt és a meghurcoltatást

– tudatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára.

Nem csak a forradalmárokra, hanem az 1956 után meghurcolt emberekre is emlékezünk október 23-án – mondta az MTI szerint a nemzetpolitikáért felelős államtitkár az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulóján tartott megemlékezésen, hétfőn Dombóváron.

Potápi Árpád János az 56-os forradalom terén rendezett ünnepségen meghurcoltak millióiról szólt, igaz, nem 1956, hanem az 1944 és 1989 közötti időszakra vonatkoztatva.

Szerinte a mai napig nem tudni pontosan, hányan estek áldozatul a megtorlásnak, de a számuk meghaladta az 1848-49-es szabadságharc után kivégzettekét.

A forradalom és szabadságharc után, 1956-tól 1958-ig 220 ezer embernek kellett elhagynia az országot. 1944 és 1989 között több millió embert hurcoltak meg Magyarországon – sorolta.

A Szabad Nép 1956 október 23-i száma írta:

A Meteorológiai Intézet Jelenti: várható időjárás ma estig: párás, reggel sokfelé ködös enyhe idő. Változó irányú gyenge légáramlás. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 18-21 fok között.

Nem egy ideológia, hanem egy nemzet közös ügye volt – fejtette ki a Szamos Caféban Karácsony Gergely 1956-ról. A Párbeszéd társelnöke, miniszterelnök-jelöltje hétfő délelőtt tartott itt beszédet, miután az eső miatt lemondták a Széchenyi rakparton Bibó István szobrához tervezett rendezvényt.

Fotó: Illyés Tibor

1956-nak nincs egy vezéralakja, de nagyon sok hőse volt, köztük például a forradalmár pesti fiatalok, valamint a reformkommunisták, akik felismerték, a "rossz oldalon állnak", s azok a polgári demokraták, akik megpróbálták Magyarországot egy sokszínű demokrácia felé vinni – összegezte Karácsony beszédét az MTI.

A társelnök üzent a jelenlegi kormánynak is: „bármilyen erősnek hiszi magát egy hatalom”, nincs annál nagyobb erő, mint ha a sokszínű polgárok képesek összefogni. Most, amikor „meg kell újítani a magyar politikát, kormányváltásra van szükség”, fontos, hogy az ellenzék képes legyen összefogni, kibontakoztatni sokszínűségét – fogalmazott a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje.

Kifejtette: az egyik rossz irány, hogy képtelenek együttműködni, és ezzel hatalmon tartják azokat, akik nem méltók a hatalomra. A másik rossz irány, hogy megpróbálják az ellenzéket a maga sokszínűségében tönkretenni, és megpróbálják a nagyon különböző politikai világnézeteket valamilyen egységes alakzatba összesöpörni, ezáltal kioltva azt az erőt, ami épp a sokszínűségében van - magyarázta.

Szigetvári Viktor, az Együtt Országos Politikai Tanácsának elnöke  még inkább aktuálpolitikáról szólt: az Együtt abban hisz, hogy 2018 tavaszán „okos együttműködéssel meg lehet roppantani az Orbán-rezsimet, meg lehet akadályozni, hogy újabb Orbán-kormány alakuljon”, s minden pillanatban – a Párbeszéddel közös szövetségben – tisztességgel tekintenek az '56-os sokszínűségre.

„Galambok

A fecske röptét nem lehet előre látni, de szinte a levegőbe tudom rajzolni a pesti utcák galambjainak röppályáját, ahogy fölrebbentek egy robogó autóbusz elől. Először szelíd félkörben ellibbentek a jármű útjából, aztán ugyanilyen sze­líd ívben fölfelé szálltak s végül megtelepültek a házfal egy kiugró párkányán.

Most ugyan hiába próbálnám röptüket a levegőbe írni. Egy sor hernyótalpas zörömböl végig a Bajcsy-Zsilinszky úton. A galambok nem lelnek egy tenyérnyi biztonságot, ahol megpihennének. Röpdösnek, kavarognak, cikáznak összevissza, mint egy őrült agyvelejében a gondolatok... Mélységes szá­nalom fog el. Talán ők az egyetlen élőlények ebben a város­ban, akiknek a forradalom éppolyan értelmetlen és félelme­tes, mint egy égiháború” – írta Örkény István Noteszlapok címen megjelent feljegyzéseiben október 23-ról.

Nem csak hétvégére, de a hétfői ünnepnapra is jutott program a szigligeti süllőfesztiválról. Ha nekiindul, még az ország legtávolabbi csücskéből is odaér, legalább az utolsó koncertre. 

• 12.00 Tapolcai Ifjúsági Fúvós zenekar
• 13.00 Pannónia Citerazenekar
• 14.00 Gerenc Néptáncegyüttes
• 15.00 Canarro zenekar
• 17.00 Főnix együttes
• Dotto vonat járat a falun át.
• Gyerekeknek: Fanyűvő Játékpark.

Helyszín a Balaton partja, bár az idő nem kényezteti el a résztvevőket.

1956 a legnagyobb dicsőséget szerezte Magyarországnak – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a Rákóczi-szövetség műegyetemi megemlékezésén, hétfőn Budapesten.

A Műegyetem kiemelt helyszín, elvégre a hallgatói által megfogalmazott 16 pontos kiáltvány indította el a forradalmat – emlékeztetett az MTI szerit Gulyás Gergely.  

„Innen, a Műegyetemről indult a forradalom alapja, gyökere a szolidaritás volt a poznani munkásokkal” – Gulyás Gergely szavai szerint Lengyelországban szintén a kommunista diktatúrával szemben, a szabadságért léptek fel a munkások, és az irántuk érzett szolidaritás volt az, ami a budapesti egyetemistákat is az utcára vitte, akik szabadságot, többpártrendszert és demokráciát követeltek.

Fotó: Balogh Zoltán

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Budapest II. és III. kerületének fideszes országgyűlési képviselője a Széna téri 1956-os emlékműnél koszorúzott, Láng Zsolttal, a II. kerület polgármesterével. 

A Széna tér a Corvin-köz mellett a másik legjelentősebb ellenállási gócpont volt a forradalom idején. A szovjet megszálló erők ellen harcolók vezetője volt Szabó János (Szabó bácsi) és a jugoszláv állampolgárságú Ekrem Kemal. Mindkettőjüket kivégeztek a megtorlások idején, 1957-ben.

Fotó: Balogh Zoltán

„Szóból ért a magyar ember

A Rákóczi úton vonulunk sűrű tömegben, a Belváros fe­lé. Az egykori Guttmann-áruház tetejéről ávósok géppus­kázzák az utcát. Néhányan behúzódnak a kapuk alá, de a so­kaság nem oszlik szét, megy tovább, mintha nem is hallaná a fegyverropogást.

A mozi előtt katonai teherautó vesztegel. Rajta egyetlen árva honvéd, sápadt, borostás, riadt képű gyerek. Géppiszto­lyát nekiszögezi a tömeg sűrűjének.

– Nem szégyelli magát? – kiabált rá egy fiatalasszony. Ma­ga is a népre lő?

A katona nem szólt semmit. Lemászik az autóról és egy hirdetőoszlop mögül felküld az ávósoknak egy sorozatot. Szóból ért a magyar ember” – írta Örkény a Noteszlapok címen megjelent feljegyzéseiben október 23-ról.

A Fidesz tárcanélküli minisztere Los Angelesben ünnepelt az amerikai magyar közösség tagjaival október 23-án. Kósa Lajos vasárnap az MTI szerint „leszögezte: a magyarokat, bárhol éljenek is, összeköti a szabadság szeretete és a küzdelem érte.”

Los Angelesben jelenleg 38 fok van és szikrázóan süt a nap. Kósa a hétvégén nem csak itt tett eleget az ünnepből adódó kötelezettségének – koszorúzott a McArthur parkban lévő Mindszenty téren az 1956-os emlékműnél –, de meglátogatta a San Franciscótól délre eső Redwood City magyar közösségét is.

Az MTI szerint Kósától a jelenlévők megtudhatták: A magyarokat összeköti a szabadság vágya és a küzdelem a szabadságért, s ez akkor is megvan bennük, miközben az ország szilárd tagja szövetségi rendszereknek, például a NATO-nak, az Európai Uniónak vagy a V4-es országcsoport összefogásának.

Kunhalmi Ágnes az MSZP budapesti elnökeként koszorúzott Nagy Imre házánál az Orsó utcában október 23-án. Az eső azonban előcsalta az esernyőket és hát abból kiderült, hogy bizony külföldi bankárok pénzszivattyúja áll a rendezvény mögött. 

Fotó: Németh Péter

„Mentünk is előre. Az első halott – egy alezredes teste – ott feküdt a Puskin utca kövein. Mint a vasat a vas, úgy vonzot­ta ez a nem élő test a sok tízezernyi élőt. Mentünk, mentünk, míg el nem dördültek az első sortüzek. Mondják, hogy a jó katonaló nem lép holttestekre. Mi rosszabbak voltunk a lovaknál: futtunkban rátapostunk saját halottainkra. De ugyanakkor egy ismeretlen, aki majdnem föllökött a rohanás­ban, visszaszólt: „Pardon, bocsánat”. A múzeum-kertben a menekülők kikerülték a virágágyakat, de az utcára érve egyi­künk sem tudta, hogy már felkelők vagyunk.

Talán még nem is voltunk azok. A tetőkről géppuskák néz­tek le ránk, a mi kezünkben semmi, a zsebünkben töltőtoll, notesz, benne egy leány képe, fürdőruhában. „Fegyvert kéne szerezni” – mondta egy leleményes ember. „Az ám"– bólo­gattunk, de nem is sejtettük, hogy ilyen esetben mi a teendő” – írta Örkény István Noteszlapok címen megjelent feljegyzésében október 23-ról.

Avagy hogyan veszítsünk balos szavazókat a választások előtt egy kis ávóslincseléses poszttal és idézőjelbe tett ünneppel.

Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselője posztolta ki szombaton a képet. Az MSZP elhatárolódott a politikustól, hangsúlyozva, hogy a poszt magánvéleménye, nem a párt álláspontja.

Egy nappal később az ünnep szót idézőjelbe tévő Szanyi a 444.hu cikkére reagálva – „a 444.hu olvasni és eligazodni képtelen szerkesztőjének, Szily Lászlónak” üzenve – pár sorral árnyalta posztját:

„Ünnepeljük a szabadságért, valamint a szocializmusért kiálló embereket, azaz ‘56 tényleges hőseit.

Nem ünnepeljük viszont az ordas gyilkosokat, bármelyik oldalon is álltak.

Nem ünnepeljük a lincselő csőcseléket.

Nem ünnepeljük a náci restaurátorokat.

Nem ünnepeljük a vérengző szovjeteket.

És nem ünnepeljük a tétlen felelősöket sem.”

„Csüggedten álltunk. Azt hittük, vége, mehetünk haza, to­vább álmodni a szabadságról... És egyszerre – épp éjfélkor – feldübörgött a föld.

Az égő benzin vörös fényében felvonultak az Astoria felől a magyar páncélosok. Befordultak a Sándor utcába és neki­szögezték pózna formájú lövegeiket a Rádiónak. Aztán el­dördült az első lövés.

Azóta sok-sok lövés dördült. De mi, tíz– vagy húszezren, ebből az első lövésből tanultuk meg, hogy mit jelent ez a szó: Néphadsereg” – írta Örkény István Noteszlapok címen megjelent feljegyzéseiben október 23-ról.

Gyertek velünk, szabadítsuk fel Magyarországot, építsünk egy új köztársaságot! – szólította fel az ünneplőket a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke a pártnak az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulóján tartott megemlékezésén, Kaposváron még vasárnap, írja az MTI.

Fotó: Varga György

Molnár Gyula az Együd Árpád Kulturális Központban rendezett ünnepségen többek között azt mondta: 1956-ban az emberek egyetértettek abban, hogy le kell győzni a diktatúrát, a félelmet. "Szinte hihetetlen, hogy 61 évvel később újra szabad levegőért, demokráciáért, sajtószabadságért és nyugatos országért kell küzdenie a magyaroknak" - tette hozzá.

A pártelnök felidézte: a "Gyertek velünk!" üzenete 61 éve forradalmat csinált az utcán az akkori elnyomással szemben. "Ma "egyesek ki akarják sajátítani az országot, azt hirdetik, hogy aki nincs velük, az ellenük van" - fogalmazott.

Az ellenzéki párt elnöke beszélt arról, hogy Nagy Imre nagyszerű helytállásával megmutatta, hogy az igazi baloldaliságnak semmi köze ahhoz az eltorzult rendszerhez, amely névlegesen baloldali volt, de más elvek alapján működött. Ma már ott tartunk, hogy Nagy Imrét nem szívesen foglalják bele a jobboldali tablókba, a jobboldal nem akarja ismerni a nemzetért mártíromságot vállaló kommunista politikust - jegyezte meg.

Mi magyar szocialisták bátran kijelentjük, hogy Nagy Imre a 20. századi demokratikus baloldal hőse volt - mondta.

A megemlékezés résztvevői megkoszorúzták a kaposvári születésű Nagy Imrének a róla elnevezett téren álló szobrát.

Az időjárás miatt ugye elmarad a Gulyás Márton-féle demonstráció, pedig nem volt egyszerű összehozni. Ha emlékeznek:

A Gulyás Márton alapította Közös Ország Mozgalom eseményére nem jelzett vissza a Jobbik, a Momentum pedig közölte, hogy csak akkor vesz részt a rendezvényen, ha minden, a választási rendszer koncepciójának kidolgozásában részt vevő párt is megjelenik. Aztán az LMP egyeztetett ugyan a közös tüntetésről, de Hadházy Ákos, a párt társelnöke október 12-én az  ATV-ben bejelentette , hogy végül nem vesznek részt az eseményen. Hogy miért nem, azt ide kattintva olvashatja.